Valóság, 2015 (58. évfolyam, 1-12. szám)

2015 / 12. szám - SZÁZADOK - Anka László: Gróf Tisza István társadalmi háttere és magánélete

ANKA LÁSZLÓ: GRÓF TISZA ISTVÁN TÁRSADALMI HÁTTERE ÉS MAGÁNÉLETE 23 ra fordítani. Bethlen Pál udvarolni igyekezett Ilonának, de megtetszett Jolánnak, aki úgy intézte, hogy Bethlen figyelme feléje forduljon.17 Ilonának volt még két húga (István unokatestvérei és sógornői), Etelka (1858-1931) és Anna (1863-1918), akik Jolánhoz hasonlóan szintén erdélyi nagybirtokosokhoz mentek feleségül. Előbbi kezét zeykfalvi Zeyk Károly (1848-1924), utóbbi kezét csíkszentmihályi Sándor János (1860-1932) kérte meg.18 Sándor János utóbb főispán, majd Tisza István miniszterelnöksége alatt belügyi államtitkár, végül belügyminiszter lett. Bethlen Pál szintén viselt főispáni hivatalt. A Zeyk család pedig az 1890-es években szerzett bárói címet. Ilona húgai huszonöt, huszonhét, illetve harmincöt esztendősen men­tek férjhez, így az nem volt kirívó a családban, hogy Ilonát harmincéves korában vették feleségül, noha a házasság idején elért korukat tekintve a Tisza nővéreket az fenyegette, hogy vénlánynak nézik őket. (Háttérbe húzódó feleség) Tisza Ilona az erdélyi Mezőcsáton született 1855. november 11-én. Édesapja Tisza László (1829-1902), Tisza Kálmán miniszterelnök testvérbátyja. Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban huszártisztként, a móri csatában súlyosan megsebesült, osztrák hadifogságba esett, de megszökött és a sebesülésből felépülve a honvédelmi minisztériumban kapitányi rangban titkár lett belőle. Kalandjai miatt állító­lag róla mintázta Jókai Mór A kőszívű ember fiai című művének egyik főhősét, Baradlay Richárd huszárkapitányt. A szabadságharc leverése után emigrált, külföldön járt egye­temre Kálmánnal együtt. A kiegyezés után többször megválasztották erdélyi kerületekben országgyűlési képviselőnek. A politikában mindig híven követte a Határozati Párttól a Szabadelvű Pártig Kálmán öccsét. A család férfi tagjaihoz hasonlóan világi vezetői sze­repet vállalt a református egyházban. Erdélyi birtokán, Nagycsányon mintagazdaságot alakított ki.19 ő is ellenezte leánya és unokaöccse házassági szándékát, de végül bele­egyezését adta. Míg várták, hogy István elérje a nagykorúságot, Ilona évekre való elfoglaltságot ka­pott az édesapjától. A Tiszák már a tizennyolcadik századtól gyűjtöttek ételrecepteket. Ezeknek a régi szövegeit 1879 és 1885 között Ilona másolta le, miközben apja egy kötet­be gyűjtötte őket össze, így maradt meg az utókor számára Tisza Lászlónak és Ilonának köszönhetően kultúrtörténeti érdekességképpen az úgynevezett Tisza-család szakács­­könyve.20 Ilona később is érdeklődött a konyhaművészet iránt és szívesen fogadta az ilyen jellegű ajándékokat, küldeményeket.21 A házaspárnak két gyermeke született: Ifjabb István (1886-1918) és Juliska (1888— 1894).22 A kislány azonban diftériában (torokgyík) hat esztendős korában meghalt, ame­lyet bátyja is éppen csak túlélt. A tragédiában Sándor János sógor próbálta fájdalmukat enyhíteni. „Minket is csak úgy lesújtott a csapás híre, igaz szívből sirattuk és siratjuk emlékben kegyelettel azt a kis angyalotokat, ki öröme volt mindenkinek ki csak látta, ismerte. [...] Múljon el Tőletek minden veszély és aggodalom, hogy Isten irgalma által csodálatosan megmentett fiatokat szerencsésen felnevelve benne igaz örömet találjatok.”23 Keveset lehet tudni ifjabb Istvánról, akit Vermes Gábor történész így jellemzett: „a fiata­labb Tisza István pedig még az édesanyjánál is nehezebben körvonalazható személyiség a történész számára. Szemmel láthatólag nem örökölte apja koraérettségét, célratörő ter­mészetét és tehetségét.”24 A fellelhető források azonban lehetővé teszik Tisza István felesége személyiségének körvonalazását. Az 1890-es esztendőkből fennmaradt fényképek tanúsága szerint Tisza Ilona szép és karcsú nő volt harmincas-negyvenes évei fordulóján. A későbbi évtizedekben azonban

Next