Valóság, 2019 (62. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 6. szám - SZÁZADOK - Szegedi László: Orosz Ernő (1869-1949) genealógus életútja
SZEGEDI LÁSZLÓ: OROSZ ERNŐ (1869-1949) GENEALÓGUS ÉLETÚTJA 97 Ismert, hogy 1896. július 30-án állt Heves vármegye szolgálatába, mint a vármegye levéltárnoka és alispáni előadó. A hevesi alispán 1898. január 27-én IV-404/a/45 428/1898 szám alatt hatósági bizonyítványt adott ki számára a célból, hogy pályázhasson az Országos Levéltár megüresedő állására.18 A pályázata azonban sikertelen maradt. A megyei levéltárban elkészítette az 1848 előtti közgyűlési anyag leltárát, a nemeslevelek jegyzékét, a megyei tisztviselők névsorát, a térképek, céhlevelek, végrendeletek lajstromait. Ezt követően Gyöngyösre költözött és politikai pályára lépett. Gyöngyös város szolgálatába valamikor 1911 után került. Az Eger című hetilap 1912. évi 17. száma arról értesít, hogy: „Orosz Ernő, Hevesvármegye volt levéltárosát Gyöngyös város képviselőtestülete főkönyvelővé választotta meg.”19 A könyvelői gyakorlatot talán még a pénzügyminisztériumi állásában szerezte. Később városi tanácsnok lett, majd egészen a polgármester-helyettesi posztig vitte. 1926-ban (57 éves korában) Gyöngyös városa IV-404/a/220 10951/1926 szám alatt határozatot hozott, mely szerint szolgálati idejébe a nyugdíj számításához az előző állami és vármegyei szolgálatot is beszámítják.20 A tiszti címtárban először 1913-ban fordul elő, mint városi könyvelő,21 majd polgármesteri titkár és levéltárnok (1915-1918),22 árvaszéki ülnök (1917-1918).23 A következő tiszti címtár csak 1927-ből való, amikor már gyöngyösi polgármester-helyettes.24 Az Új Barázda című Kisgazda lap újságcikke szerint azonban a tisztséget már 1920-ban is betöltötte,25 és 1938-ig vagy 1939-ig viselte. Az 1938. évi utáni első tiszti címtár az 1940-es, amelyben már nem található meg. Valószínűleg ekkor vonult nyugdíjba. Ebben talán a megromlott egészségi állapota is közrejátszott, melyet egy 1941-ben elküldött levelében is megemlít.26 („Személyesen kellene elmennem Győrbe s őseim lakhelyére kutatni, de erre már mint 72 éves ember nem vállalkozhatom, még arra sem, hogy Pozsony megyében elhalt szüleim sírját meglátogassam.”) Orosz Ernő 1949. február 1-én, délutáni 8 órakor, gyöngyösi lakásán távozott az élők sorából. Az anyakönyvi bejegyzés szerint halálának oka „Dúlmirigy túltengés, szívgyengeség”27 volt. A fiai is Gyöngyösön voltak közszolgálatban. Kázmér (1896-1943) 1922-től (és az 1924-es házasságkötése idején is) városi írnok volt, egészen a bevonulásáig 28 (az állását ezután is fenntartották, ezért szerepel a sematizmusokban még a halála után is, melyről az 1950-es évekig nem jött értesítés). Id. Dr. Orosz Ernő (*1909) különböző beosztásokban található meg: 1935ÖS házasságakor városi számtiszt,29 majd fogalmazó, polgármesteri titkár (1938-1940), fogalmazó (1941), aljegyző (1942— 1944/45).30 Orosz Ernőt csak idős korában kezdte komolyabban foglalkoztatni a saját családja eredete, melyet az anyakönyvek nemesi családként jelöltek meg. A fentebb említett, 1941. IV. 16-ra keltezett gyöngyösi levélben (melyet Orosz Ferenc enzimológusnak [Hatvan, 1958], Dunakeszi köszönhetek) információt kér balásfai Orosz Ferenc, budapesti gyógyszerésztől, mivel a nagyapjától azt hallotta, hogy őket is „a balásfalvi (helyesen balásfai)” előnév illeti meg. A családjáról a levélben megjegyzi, hogy 1755- ben Orosz Ignác oládi lakos volt (noha ez az ismerete téves, mert Orosz Ignác nem az ő, hanem a balasfai Orosz családból származott), és ismert ősei Nagybajcson laktak, onnan származott át az 1802-ben született nagyapja, Simon Pozsony megyébe, aki a keresztlevélben nemes szülőktől számlázottnak van feltüntetve. A szépapja, Orosz Gábor a halotti anyakönyv bejegyzése szerint, 99 éves, a dédapja, Orosz János [?] pedig 64 éves korában halt meg. Orosz Ferenc (1958-) közlése szerint azonban a nagyapja, Orosz Ferenc (akinek Orosz Ernő a levelet írta), a 17. századig végigkutatta a balassai Orosz család eredetét és ennek alapján ő elvetette, hogy Orosz Ernő is ezen család tagja lenne. Valóság • 2019. június