Valóság, 2020 (63. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 1. szám - MŰHELY - E. Bártfai László: Hallgatásalakzatok
56 E. BÁRTFAI LÁSZLÓ: HALLGATÁSALAKZATOK ha nem a nyelvi viselkedést tanulmányozzuk. Ha valaki egy idegen „kultúrát szemlél, akkor különféle gesztusokat lát, de etic jellegű szemléleténél fogva nem tudja megkülönböztetni, hogy melyeknek van jelentése, s melyek fontosak az illető kultúra számára. Ennek eldöntéséhez emli szemlélet kell, amellyel vagy egy bennszülött, vagy egy tapasztalt idegen rendelkezik.”30 A burok a testet körülvevő, óvó-védő héjra, takaróra, lepelre, átvitt értelemben valamiféle meghittségre és állandóságra utal, míg a buborék gömbölyded alakot öltött, folyékony vagy légnemű anyag megnevezésére szolgál, de átvitt értelemben is időlegességet fejez ki. Ahogy Vörösmarty Mihály fogalmazott: „Örökké a világ sem áll; /Eloszlik, mint a buborék” (Keserű pohár, 1843). Pragmatikai buboréknak azt a jelenséget nevezem, amikor bizonyos megnyilatkozások nem hangzanak el, az érintettek mégis úgy tekintik őket, mintha elhangzottak volna. A néma közleményt kiadó fél valamilyen okból szükségtelennek, feleslegesnek vagy veszélyesnek tartja kimondani, amit mondani akar, mégis mindenki tudni véli, mi az, ami nem hangzott el. Kimondatott valami, mégsem hangzott el: nem öltött hangtestet. A pragmatikai burokba sorolható megnyilvánulásokat ezért még oldalági rokonság sem ferzi a hangzó beszédhelyettesítőkhöz, mint amilyenek például a dob- és füttynyelvek. Furcsa módon a nem verbális kommunikáción belül is kivételnek számítanak. A hallgatás olykor szóbeli közlésnek minősül, intézményesített formában egyenértékű egy meghatározott szó vagy mondat kimondásával. A legismertebb példa erre az anglikán egyház esküvői szertartása. A pap felszólítja az egybegyűlteket, hogy közöljék, ha olyasmiről tudnak, ami meggátolhatja a házasságot. Ha a násznép tagjainak nincs jó okuk arra, hogy megakadályozzák a frigy létrejöttét, akkor csendben maradnak, és hallgatásuk helyettesíti a Nem mondatszó kimondását, illetve azt a kijelentést, hogy Nem, nem ismerek ilyen okot. Igen ám, de milyen alapon tekinthető verbális kommunikációnak, ha egy árva szó sem hangzik el. S ugyanígy, milyen alapon tekinthető nem verbális kommunikációnak, ha a hallgatást nem teszi beszédessé egyetlen szemvillantás, arckifejezés, taglejtés, sokatmondó fészkelődés vagy önkéntelen moccanás. A gyülekezet tagjainak szótlansága pontosan ugyanazt fejezi ki akkor is, ha mozdulatlanul, lehunyt szemmel hallgatnak. A pragmatikai burokba sorolható szótlan megnyilvánulások azonban nemcsak a néma közlemény intézményesítettségének foka szerint csoportosíthatók, hanem a küldő kiléte, a címzettek köre és számossága, a közlemény hossza és megbízható volta szerint is. A hívő ember arra vár, hogy megszólítsa az Úr, ahogy a zsoltáros mondja: „Az Úrban lesd örömed, /s ő betölti szived vágyait" (Zsolt 37,4). Az Úr pedig csendben szól hozzánk, mert „Szavakra nincs szüksége az igének” (Vasadi Péter: Kontrapunktika, 1984). E bensőséges kapcsolat természetét Ludwig Wittgenstein világította meg egyik grammatikai megjegyzésében: „Nem hallhatod az Istent valakihez beszélni, csak akkor hallhatod őt, ha te vagy a címzett.”31 A filozófus nem szegődött a teológiai realizmus hívéül, csupán az Isten szó használatának szintaktikai feltételeit határolta körül, de egyúttal e különös helyzet ismeret- és kommunikációelméleti sajátosságaira is rámutatott. Ha az Úr többekhez akar szólni, akkor azt mindig egy közvetítő útján teszi. A sáncon őrt álló Habakuk prófétához például így szólt: „írd le a látomást, vésd fel táblára, hogy könnyen olvasható legyen” (Hab 2,2). Jézus is prófétának vallotta magát, kortársai is ekképpen vélekedtek róla, de tárgyszerűen jegyezte meg: „Bizony mondom nektek, hogy egy próféta sem kedves hazájában” (Lk 4,24). A szeretők szavak nélkül is megértik egymást. A testi szerelem nem feltétlenül halk, nem is mindig szótlan, de az összefonódás, a testnyílások betapasztása elapasztja a szót, ahogy azt a bizánci Paulosz Szilentiakosz verselte meg epigrammájában: „Mellre boruljon a mell, száj szájra tapadjon! A többit / Rejtse a szótlanság” .32 Csokonai Vitéz Mihály Valóság • 2020. január