Valóság, 2021 (64. évfolyam, 1-12. szám)

2021 / 11. szám - SZÁZADOK - Veres Szabolcs: Hogyan kezdődött a Kárpátok ukrán mítosza?

36 VERES SZABOLCS: HOGYAN KEZDŐDÖTT A KÁRPÁTOK UKRÁN MÍTOSZA? Hotkevics az 1905. évi orosz forradalom után száműzöttként került a Kárpátok vi­dékére, a Huculföldre. Azt ajánlották neki, hogy utazzon Krivorivniába, ahol az ukrán értelmiség számos tagja töltött már el hosszabb-rövidebb időt, hogy ő is folytasson nép­rajzi tanulmányokat. Gyűjtsön addig dalokat vagy foglalkozzon festészettel, amíg a kö­rülmények nem teszik számára lehetővé, hogy visszatérjen szülővárosába. Hotkevicsre azonban jóval nagyobb hatást gyakoroltak a huculok és a Kárpátok hegyei. Kijelentette, hogy az egész kerek világon nem található szebb hely. Hozzátette: „a Huculföldre való megérkezésemkor úgy zátva maradt a szám a csodálattól, hogy hat éven keresztül úgy is maradt”.­ Hotkevics elsajátította a hucul dialektust, amelyet „a hegyi patakok friss vizéhez” hasonlított, miután összevetette azzal a nyelvvel, amelyet otthonában az ukránok beszél­tek. A hucult egy olyan nyelvjárásnak tekintette, amely az ősi szláv gyökerekig nyúlik vissza.10 Megismerkedett a huculokkal, megmászta a poloninákat (a hegyi legelőket nevezték tehát így, ahol a hucul pásztorok nyáron az állataikat legeltették), írt a huculokról és az életükről. Legismertebb elbeszélése A rablók nyara. Egy hucul rablóról és szeretőjéről szól a 19. század elején, akik a Kárpátokban rejtőztek el. Művében Hotkevics előszere­tettel használta a párbeszédekben a hucul dialektust. (A Hotkevicsnél sokkal ismertebb Mihajlo Kocubinszkijnak Az elfelejtett ősök árnyai című regényét [1912] meg is filme­­sítették.) Hotkevics (írói álneve Hnát Halajda volt) 1910-ben Krasznojjában alapított parasz­tokkal egy hucul színházat. (Akárcsak Justh Zsigmond.) Később talált egy színművet, mégpedig egy lengyel drámaíró, Józef Korzeniowski alkotását, a Kárpátok hegylakóit (Karpaccy górale, 1843). A cselekmény egy hucul legény tragikus története, akit beso­roztak a Monarchia hadseregébe, dezertál, és arra kényszerül, hogy rablóként éljen a Kárpátok hegyei között. A darabot Hotkevics hucul nyelvjárásra ültette át. A téma köz­vetlenül meg tudta szólítani a huculokat. Hotkevics hucul színházának a fennállása alatt nagy hatást volt képes kifejteni. Erősítette a huculok büszkeségét saját kultúrájuk iránt. A Kárpátok hegyvidékének ukrán mitizálására már korábban is voltak törekvések. A Keleti Kárpátok huculjai és az ukrán értelmiség között számos hasonlóság fedezhető fel. Ekkor kezdett teret nyerni a Kárpátok mitológiája a formálódó ukrán nemzeti kö­zösség körében." Hotkevics úgy gondolta, hogy a hucul dialektus (mint az ukrán nyelv eddig kevésbé ismert alakja) képes új életre kelteni az ukrán nyelvet. Az volt a véleménye, hogy az uk­rán nemzet egy különösen érdekes regionális variánsáról van szó, az „ősukránról”, mely a Kárpátok hegyeinek köszönhetően maradt meg és fejlődött tovább. Azok a párhuza­mok, melyeket láthatunk akár Hotkevicstől a huculokkal és a Kárpátokkal kapcsolat­ban, vagy ahogyan Iván Franko és más ukrán értelmiségiek úgy tekintettek a Kárpátok hegyláncára, hogy számukra identitásképző erővel bír. Az Orosz Birodalomban és a Habsburg birodalomhoz tartozó Galíciában élő ukránok egyaránt lelkesedtek a Kárpátok hegyi lakói iránt. Az értelmiség tagjait, az írókat vagy a festőket, költőket inspirálták a Kárpátok hegylakói. Ők testesítették meg azokat a hasznos tulajdonságokat, amelyek el­engedhetetlenek voltak egy olyan modern nemzet kialakulásához, mely ekkor még nem rendelkezett saját államisággal. Ezek közé tartozott a szabadságszeretet, továbbá az a körülmény, hogy valamikép­pen az ősi múlt hordozóinak tekintették őket. A szabadságszerető hegylakókat, akiket az ősi nyelv és életmód őrzőinek is tekintettek, kiválóan alkalmasnak vélték arra, hogy Valóság • 2021. november

Next