Valóság, 2021 (64. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 2. szám - Kortársunk, Erkel - Windhager Ákos: Párbeszédben a hatalommal. Az Erkel-életmű új értelmezési kísérletei
KORTÁRSUNK, ERKEL - SÁ: Nézze, a magyar hangversenyélet nem kiütéses játszma. Nem kiszórni kell belőle valakit, hanem életben hagyni és táplálni azt a zenei örökséget, amely megalapozta a jelen gazdagságát.” (Összegzés) Az erkeli életmű értelmezését jelentősen előrevitte az, hogy annak eredeti mintaképei felől közelíti meg a jelenlegi kutatás. A bel canto, a verbunkos és a Beethoven-örökség lényeges támpontot ad ahhoz, hogy az ősváltozatok zenei rendszerét megértsük. Ugyanígy nagy előrelépést jelent, hogy eszmetörténeti elemzés alá kerültek művei, így a kormányzattal való együttműködése is árnyalt jelentést kapott, s látható, hogy például az Erzsébet második felvonása esetében jelentős szakmai tévedést sikerült cáfolni. A kanonizálás kérdése ugyanakkor továbbra is a kortárs kutatás kihívása marad. A zenekari műveivel és hangszerelésével viszont még mindig nem foglalkozik érdemben a szaktudomány. A szerző által közölt négy esettanulmány Erkel műveinek saját korukban betöltött szerepére világított rá. Ennek következtében pedig nyilvánvalóvá vált, hogy az erkeli életmű kanonizálódásában az esztétikai tartalom mellett a közéleti olvasat jelentős, ha nem meghatározó szereppel bírt. IRODALOMJEGYZÉK BARNA István: Erkel Ferenc első operái az egykorú sajtó tükrében . Erkel Ferenc és Bartók Béla emlékére. Szerk. SZABOLCSI Bence, BARTHA Dénes, Bp., Akadémiai, 1954. BONIS Ferenc: A nemzeti romantika világából. Bp., Püski, 2005. DOLINSZKY Miklós: „Bevezetés" a Bánk bán kiadásához . Bánk bán. Erkel Ferenc Operák 3. Vol. 1-3. Közreadja nő, Rózsavölgyi és Társa, Bp., 2009. 1. kötet, VIII-XXVI. GELENCSÉR Ágnes: Balettművészet az Operaházban (1884-1919) , Tánctudományi Tanulmányok 12. Szerk. KÖRTVÉLYES Géza, Magyar Táncművészek Szövetsége Tudományos Tagozata, Bp., 1983. HAMBURGER Klára: Liszt Ferenc zenéje, Bp., Balassi, 2010. ID. ÁBRÁNYI Kornél: Erkel Ferenc élete és működése (Kultúrtörténeti korrajz). Bp., Schunda V. József cs. és kir. udv. hangszergyáros, zenemű-kereskedő és kiadó, Buschmann F. Könyvnyomdája, 1895. KERÉNYI Ferenc: A reformkori magyar táncjátékról . Tánctudományi Tanulmányok 10., 1978—1979. Szerk. DIENES Gedeon - PESOVÁR Ernő. Bp., Magyar Táncművészek Szövetsége Tudományos Tagozata, 1979. KOCSÁR Balázs: Erkel operái — avagy miért jobb az igazi gulyás a hamis gulyásnál. MMA akadémiai székfoglaló, 2015. március 6., tartalmi kivonata: https://www.mma.hu/zenemuveszeti/-/event/10180/ kocsar-balazs-erkel-operai-%E2%80%93-avagy-miert-jobb-az-igazi-gulyas-a-hamis-gulyasnal LEGÁNY Dezső: Erkel Ferenc művei és korabeli történetük. Bp., Zeneműkiadó, 1975. MAJOR Rita: Romantika és nemzeti tánctörténet (1833-1848) . Tánctudományi Tanulmányok 1986-1987. Szerk. FUCHS Lívia - PESOVÁR Ernő. Bp., Magyar Táncművészek Szövetsége Tudományos Tagozata, 1987. NÉMETH Amadé: Az Erkelek a magyar zenében: az Erkel család szerepe a magyar zenei művelődésben. Békéscsaba, Békés M. Tcs., 1987. NYÁRY Gyula: A palotás nótákról . Divatcsarnok, 1858. március 2., 133-135. SZACSVAI KIM Katalin: Az Erkel-műhely kezdetei. Közös munka az Erzsébet előtti színpadi zenékben . Zenetudományi Dolgozatok 2009. Szerk. KIS Gábor, Bp., MTA Zenetudományi Intézet, 2009, 191-243. SZACSVAI KIM Katalin: Az Erkel-műhely közös munka Erkel Ferenc színpadi műveiben (1840-1857). Doktori értekezés, LFZE, Bp., 2012. [web:] http://real-phd.mtak.hu/60/19/Szacsvai.pdf TALLIÁN Tibor: Erkel Ferenc Dózsa operája , Magyar Művészet 2014/1., 195-199. TALLIÁN Tibor: Erkel: Dózsa György. A nemzeti operától a politikai operáig. MTA székfoglaló előadás, 2017. március 13. https://youtu.be/EnEXlmMS4DM WINDHAGER Ákos: A többszörös kezdet. A magyar balett megszakított hagyományai Auróra. A magyarországi balett születése. Szerk. BOLYA Anna Mária, Bp., Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, 2020. Valóság • 2021. február 8.