Valóság, 2021 (64. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 2. szám - Kortársunk, Erkel - Windhager Ákos: Párbeszédben a hatalommal. Az Erkel-életmű új értelmezési kísérletei
84 KORTÁRSUNK, ERKEL Ld.: BARNA István: Erkel Ferenc első operái az egykorú sajtó tükrében — Erkel Ferenc és Bartók Béla emlékére. Szerk. SZABOLCSI Bence, BARTHA Dénes, Bp., Akadémiai, 1954. LEGÁNY Dezső: Erkel Ferenc művei és korabeli történetük. Bp., Zeneműkiadó, 1975.; NÉMETH Amadé: Az Erkelek a magyar zenében: az Erkel család szerepe a magyar zenei művelődésben. Békéscsaba, Békés M. Tcs., 1987. BÓNIS Ferenc: A nemzeti romantika világából Bp., Püski, 2005. Újabban: SZACSVAI KIM Katalin: Az Erkel-műhely közös munka Erkel Ferenc színpadi műveiben (1840-1857). Doktori értekezés, LFZE, Bp., 2012. http://real-phd.mtak.hu/60/19/ Szacsvai.pdf. TALLIÁN Tibor: Erkel: Dózsa György. A nemzeti operától a politikai operáig. MTA székfoglaló előadás, 2017. március 13.: https://youtu.be/EnEXImMS4DM. 2 Előzőt ld.: SZACSVAI KIM: i. m. (2012), 267-272, utóbbit: KOCSÁR Balázs: Erkel operái - avagy miért jobb az igazi gulyás a hamis gulyásnál. MMA akadémiai székfoglaló, 2015. március 6. 3 Az esettanulmány első változata operakritikaként jelent meg: WINDHAGER Ákos: A walesi bárdok zenei párja. Az Operaház bemutatta Erkel elfelejtett felvonását - Országút, 2020, 1. sz., 43. 4 SZACSVAI KIM: i. m. (2012), 151. 5 SZACSVAI KIM: i. m. (2012), 156. 6 Uo. 7 ID. ÁBRÁNYI Kornél: Erkel Ferenc élete és működése (Kultúrtörténeti korrajz). Bp., Schunda V. József cs. és kir. udv. hangszergyáros, zenemű-kereskedő és kiadó, Buschmann F. könyvnyomdája, 1895, 91-92. SZACSVAI KIM a recepciót behatóan elemzi: SZACSVAI KIM: i. m. (2012), 156-158. Az esettanulmány első változata részfejezet: WINDHAGER Ákos: A többszörös kezdet. A magyar balett megszakított hagyományai Auróra. A magyarországi balett születése. Szerk. BOLYA Anna Mária, Bp., Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, 2020, 71-86. 9 MAJOR Rita: Romantika és nemzeti tánctörténet (1833-1848) . Tánctudományi Tanulmányok 1986-1987. Szerk. FUCHS Lívia - PESOVÁR Ernő, Bp., Magyar Táncművészek Szövetsége Tudományos Tagozata, 1987, 29. 10 Több forrás alapján: MAJOR, i. m. (1987), 393. KERÉNYI Ferenc: A reformkori magyar táncjátékról . Tánctudományi Tanulmányok 10., 1978— 1979. Szerk. DIENES Gedeon - PESOVÁR Ernő, Bp., Magyar Táncművészek Szövetsége Tudományos Tagozata, 1979, 123-142. 11 LEGÁNY, i. m. (1975), 63. 12 DOLINSZKY Miklós: „Bevezetés" a Bánk bán kiadásához . Bánk bán. Erkel Ferenc Operák 3. Vol. 1-3. Közreadja nő, Rózsavölgyi és Társa, Bp., 2009. 1. kötet, VIII-XXVI, XXII. 13 Uo. 14 NYÁRY Gyula: A palotás nótákról = Divatcsarnok, 1858. március 2., 133-135. 15 Uo. 16 Ld. bővebben: TALLIÁN Tibor: Erkel Ferenc Dózsa-operája = Magyar Művészet 2014/1., 195-199. 17 GELENCSÉR Ágnes: Balettművészet az Operaházban (1884-1919) = Tánctudományi Tanulmányok 12. Szerk. KÖRTVÉLYES Géza, Magyar Táncművészek Szövetsége Tudományos Tagozata, Bp., 1983, 9. 18 Források: LEGÁNY, i. m. (1986), 29-118. SZACSVAI KIM Katalin: Az Erkel-műhely kezdetei. Közös munka az Erzsébet előtti színpadi zenékben . Zenetudományi Dolgozatok 2009. Szerk. KIS Gábor, Bp., MTA Zenetudományi Intézet, 2009, 191-243. 19 Az esettanulmány első változata: WINDHAGER Ákos: Hangverseny a kiegyezés emlékére , kultura.hu, 2017. október 19. https://kultura.hu/ erkel-napok-arnyan/ 20 LEGÁNY, i. m. (1975), 90. 21 HAMBURGER Klára: Liszt Ferenc zenéje, Bp., Balassi Kiadó, 2010, 108. 22 LEGÁNY, i. m. (1975), 90. 23 Uo., 93-94. 24 Uo., 124. 25 Az interjú első változata: WINDHAGER Ákos: Az Erkel-napok árján , kultura.hu, 2018. június 22. https://kultura.hu/erkel-napok-arnyan WINDHAGER Ákos: A walesi bárdok zenei párja. Az Operaház bemutatta Erkel elfelejtett felvonását , Országút, 2020. 1. sz., 43. WINDHAGER Ákos: Az Erkel-napok álján,kultura.hu, 2018. június 22. https://kultura.hu/erkel-napok-aryan WINDHAGER Ákos: Hangverseny a kiegyezés emlékére , kultura.hu, 2017. október 19. https://kultura.hu/ erkel-napok-arnyan JEGYZETEK Valóság • 2021. február