Várad, 2013 (12. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 8. szám

ből egy fia született, Karinthy Gábor. Böhm Aranka és Ka­rinthy 1920. augusztus 14-én házasodott össze. 1921-ben született meg közös fiuk, Karinthy Ferenc, aki becenevén Ciniként is ismert. Házasságuk a szokványostól teljesen eltérő kapcsolat volt, melyben állandóak voltak a konfliktusok, viharok és a fél­­tékenységi jelenetek, nemritkán a verekedések. A kortársak visszaemlékezéseiből is tudható, hogy állandóan gyötörték, marták egymást, főleg Aranka Frigyest. Mindennaposak voltak a veszekedések, verekedések és könnyes kibékülé­sek. Házasságuk ideje alatt állandó gondot okozott az örökös pénzhiány, s emiatt Aranka folyamatosan ösztönözte az írót újabb és újabb művek megírására, hogy valamennyire képesek legyenek fedezni óriási kiadásaikat. Aranka köztudottan hűtlen természetű volt, emiatt Karin­­thynak oka is lehetett a féltékenységre. Hírbe hozták Zuch­­mann Béla hegedűművésszel, Tihanyi Lajos festőművész­szel, Grätzner József rejtvénykirállyal, hogy csak a legis­mertebbeket említsük. Előszeretettel válogatott nemcsak az idősebb, már befutott szerzők közül, hanem a fiatalabbak, a kezdők közül is. Ilyen volt például Déry Tibor, akivel vi­szonya 1928 körül kezdődött és 1931-ig tartott. Déry ítélet nincs című kötetében emlékezik vissza a nyilvános, a nő ál­tal kiprovokált viszonyra, amelyről nagy valószínűséggel férje is tudott. Az író szerint kapcsolatukra leginkább az űzöttség, a kiszolgáltatottság, a folyamatos bizonytalanság volt jellemző, amitől eleinte leginkább Déry szenvedett, majd az évek múltával egyre erősebbé vált Aranka kiszol­gáltatottsága, félelme az öregedéstől. Egyre zaklatottabbá és ingatagabbá váló kapcsolatuknak az vetett véget, hogy Karinthy rajtakapta Arankát az első szeretőjével, Zuchmann Béla hegedűművésszel. Az asszony két öngyilkossági kísérletéről is tudomásunk van. Az elsőt 1927-ben követi el, miután Karinthy egy úri­lány ágyában keres szerelmet, vagy menedéket. Ekkor nagy dózisú luminál után nyúlt, de még idejében került a Fasor szanatóriumba. Karinthy hanyatt-homlok rohant a betegágyhoz, s újabb kibékülés következett. Folytatódha­tott a megszokott rend, illetve rendetlenség. A második ön­gyilkossági kísérletet 1934-ben az váltotta ki, hogy az asszonyt el­hagyta fiatal szeretője, s Aranka emiatt kiugrott a siófoki Vitéz pan­zió emeleti ablakából. Medence­csont-törés, májrepedés, epe- és ve­se­sérülés lett a következmény. Ka­rinthy újra az asszony betegágya mellett termett. Ismét kibékültek. A gyilkos játék közöttük 18 évig tar­tott. A házaspár 1938-ban, nem sok­kal az író agyműtéte után Siófokon nyaralt. Karinthy szürcsölve itta a kávét, s ebből előbb szóváltás, majd pohártörésig fajuló jelenet kevere­dett. Az író dühösen felment a szo­bájába, és egy óra múlva agyvérzés­ben meghalt. Aranka élete végégig magát vádolta. 1944 márciusában a németek meg­szállják az országot, és tíz nappal később a zsidókat a sárga csillag vi­selésére kötelezik. Böhm Aranka egy dunántúli elme­gyógyintézetben vállal állást, remél­ve, hogy vidéken könnyebben átvé­szeli a háborút, mint a fővárosban, ahol ismertsége miatt nem lehetett biztonságban. Nem nyújtott mene­déket az intézet sem. Böhm Arankát az elsők között hurcolják el a néme­tek, s az auschwitzi halálgyár örök­re elnyeli. Felhasznált irodalom http:// A diákkörök örök hányattatásai [Interjú Ungvári Tamás irodalomtörténésszel] http:// Ady Endre - Böhm Aranka - Karinthy Frigyes. In YouTube. Ady Lajos: Ady Endre. Amicus, Budapest, 1923.

Next