Várad, 2015 (14. évfolyam, 1-12. szám)

2015 / 9. szám

közölt legtöbb dokumentum Petőfi iskolai iratai - naplók, anyakönyvek releváns oldalai - és vállalkozó szellemű apjá­nak különböző számadásai sorába tartozik. A szülőhely-vitá­nak máskülönben meglehetősen egyszerű oka van: a Szabad­­szálláson 1818 óta letelepedett Petrovits István bérletet tar­tott fenn még Kiskőrösön, Kiskunfélegyházán, Kunszent­­miklóson, Fülöpszálláson és Ercsiben is, mindaddig, amíg a Petőfi-versekben visszatérő motívumot jelentő csőd be nem következett. (A csőd folyamata jóval árnyaltabb, mint ami a verssorokból átjön: árvíz, kedvezőtlen konjunktúra és hite­lek is szerepet játszottak benne). A könyv szerkezete egyszerű: három fejezet taglalja sorra az érveket a kiskunfélegyházi, a kiskőrösi és a szabadszállási születés mellett, majd ezeket a zárófejezet mintegy összegzés­képpen követi. Kiskunfélegyháza mellett a legfőbb érvek magának a költőnek szubjektív sorai, valamint korabeli tanúk, akik emlékeznek Petrovitsék gyermekének születésé­re. Kiskőrös mellett elsősorban dokumentumok szólnak, mint iskolai iratok, és Petőfi saját - máskülönben születési dátumát tekintve hamis­­ vallomása 1839-ből, Sopronban, katonai törzslapjáról; továbbá kiskőrösi volt a költő szeretett dajkája is. Szabadszállást különböző logikai érvek támasztják alá, melyek elsősorban az apa számadásaiból, adó-befizetései­ből, kereskedelmi szerződéseiből vezethetők le; ezekből arra lehet következtetni, hogy a Kis Sándor születésekor Szabad­­szálláson tartózkodhatott a család. Tény az, hogy Petőfi Szabadszálláson indult el képviselőjelöltként a forradalom évében, de politikai pályafutása a választási vereség miatt véget ért, még mielőtt elkezdődhetett volna. Ennek következ­tében - ahogy ezt Szabadszállás jelenlegi polgármestere, Dr. Báldy Zoltán is írja előszavában - Petőfi meglehetősen meg­sértődött a szabadszállásiakra. A szerző háromoldalas összeg­zése is a szabadszállási változatot tartja a legvalószínűbbnek, éspedig a Petőfi választási hadjáratának során elhangzottak függvényében - ezeknek írásos bizonyítéka a költő A kis­kunokhoz szóló proklamációja, mely a következőt is tartal­mazza: „én még gyermekkoromban elszakadtam közületek, s azóta csak nagyon ritkán juthattam ahhoz az örömhöz, hogy szülőföldemet meglátogathassam.” Molnár Péterné végkövet­keztetése a következő: „Vagyis: Petőfi Sándor a Kis-Kunságban született, nagy valószínűséggel Szabadszál­láson. Saját vallomása szerint feltétle­nül.” Ezt a képet árnyalja a szaklektor, Sipos Lajos fülszövege, aki szerint „Nem tudható” és „Vannak máris, aki­ket meggyőztek arról, hogy az »évszá­zad pere« még nem dőlt el”. Ugyan­csak ő mondja: „Az azonban biztos, hogy Molnár Péterné itt és most összefoglalt új dokumentumai min­denképpen elgondolkoztatok.” Mi pedig, a szaklektor szavaival egyetért­ve, úgy érezzük, hogy ezek nyugodtan képviselhetik a jelen recenzió végkö­vetkeztetését is.

Next