Várad, 2015 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 9. szám
közölt legtöbb dokumentum Petőfi iskolai iratai - naplók, anyakönyvek releváns oldalai - és vállalkozó szellemű apjának különböző számadásai sorába tartozik. A szülőhely-vitának máskülönben meglehetősen egyszerű oka van: a Szabadszálláson 1818 óta letelepedett Petrovits István bérletet tartott fenn még Kiskőrösön, Kiskunfélegyházán, Kunszentmiklóson, Fülöpszálláson és Ercsiben is, mindaddig, amíg a Petőfi-versekben visszatérő motívumot jelentő csőd be nem következett. (A csőd folyamata jóval árnyaltabb, mint ami a verssorokból átjön: árvíz, kedvezőtlen konjunktúra és hitelek is szerepet játszottak benne). A könyv szerkezete egyszerű: három fejezet taglalja sorra az érveket a kiskunfélegyházi, a kiskőrösi és a szabadszállási születés mellett, majd ezeket a zárófejezet mintegy összegzésképpen követi. Kiskunfélegyháza mellett a legfőbb érvek magának a költőnek szubjektív sorai, valamint korabeli tanúk, akik emlékeznek Petrovitsék gyermekének születésére. Kiskőrös mellett elsősorban dokumentumok szólnak, mint iskolai iratok, és Petőfi saját - máskülönben születési dátumát tekintve hamis vallomása 1839-ből, Sopronban, katonai törzslapjáról; továbbá kiskőrösi volt a költő szeretett dajkája is. Szabadszállást különböző logikai érvek támasztják alá, melyek elsősorban az apa számadásaiból, adó-befizetéseiből, kereskedelmi szerződéseiből vezethetők le; ezekből arra lehet következtetni, hogy a Kis Sándor születésekor Szabadszálláson tartózkodhatott a család. Tény az, hogy Petőfi Szabadszálláson indult el képviselőjelöltként a forradalom évében, de politikai pályafutása a választási vereség miatt véget ért, még mielőtt elkezdődhetett volna. Ennek következtében - ahogy ezt Szabadszállás jelenlegi polgármestere, Dr. Báldy Zoltán is írja előszavában - Petőfi meglehetősen megsértődött a szabadszállásiakra. A szerző háromoldalas összegzése is a szabadszállási változatot tartja a legvalószínűbbnek, éspedig a Petőfi választási hadjáratának során elhangzottak függvényében - ezeknek írásos bizonyítéka a költő A kiskunokhoz szóló proklamációja, mely a következőt is tartalmazza: „én még gyermekkoromban elszakadtam közületek, s azóta csak nagyon ritkán juthattam ahhoz az örömhöz, hogy szülőföldemet meglátogathassam.” Molnár Péterné végkövetkeztetése a következő: „Vagyis: Petőfi Sándor a Kis-Kunságban született, nagy valószínűséggel Szabadszálláson. Saját vallomása szerint feltétlenül.” Ezt a képet árnyalja a szaklektor, Sipos Lajos fülszövege, aki szerint „Nem tudható” és „Vannak máris, akiket meggyőztek arról, hogy az »évszázad pere« még nem dőlt el”. Ugyancsak ő mondja: „Az azonban biztos, hogy Molnár Péterné itt és most összefoglalt új dokumentumai mindenképpen elgondolkoztatok.” Mi pedig, a szaklektor szavaival egyetértve, úgy érezzük, hogy ezek nyugodtan képviselhetik a jelen recenzió végkövetkeztetését is.