Városépítés, 1971 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 3. szám - Tatai Zoltán: Egy mezőváros iparosodása: Mátészalka
kertjei, fái is az Arborétum hangulati hatását tükrözik. Az üdülési és sportcélok, valamint zöldfelület számára tervszinten máris igénybevett és belterületbe vont terület nagysága meghaladja a 200 ha-t. A város és vonzáskörzete kb. 60 000 lakosának üdülési igényén kívül, távolabbról érkező idegenforgalmi igényeket is képes ez az intenzíven növényborított terület kielégíteni. A Holt-Körös kiváló lehetőséget nyújt a vízisportolásra, míg az Erzsébet-ligethez csatlakozik a város sporttelepe, majd a déli partszakaszon főleg a távolabbi idegenforgalom sport és üdülőlétesítményei fejlődhetnek ki. A városközpont a Körös-parti műemléki együttes és üdülősáv találkozási pontjában már a múltban városi strand alakult ki, melynek korszerű fejlesztését a belső tó feltöltése és rendezése révén nyert területen kell megoldani. A Holt-Körös legszebb parti szakaszán lehetőség van a városi szálloda és a hozzátartozó étterem elhelyezésére is. Az üdülőterület és zöldterület jelentősebb létesítményei : Arborétum jelentős idegenforgalommal üdülőövezetek magán és intézményi nyaralók céljára . . kb. 5000 fő városi strand................................................................................... kb. 600 fő Erzsébetliget................................................................................... városi park új medencés strand...................................................................... 2400 fh camping............................................................................................. 500 fh úttörőtábor ................................................................................... 200 fh építőtábor (ifjúsági)..................................................................... 300 fh ifjúsági vízitábor............................................................................ 300 fh közintézmények: ORKI központ Mezőgazdasági Felsőfokú technikum városi szálló ................................................................................... 100 fh vendéglátó létesítmények stb. Első lépésként végre kell hajtani a kulturált üdülést biztosító közművesítést, rendezett környezeti kialakítást a terv szerint meghatározott területen. A szarvasi Holt-Körös partjához kapcsolódó zöld és üdülőterületek távlatban tovább terjeszthetők. A fejlődés és tudatos fejlesztés reális mérlegelése szerint országos jelentőségű üdülőterület kibontakozását állapíthatjuk meg tehát Szarvason, s ezzel a város kulturális hírneve idegenforgalmi sikerrel is gazdagodik. EGY MEZŐVÁROS IPAROSODÁSA: MÁTÉSZALKA Dr. Tatai Zoltán Szabolcs megye az ország gazdaságilag legelmaradottabb területe. Az elmaradottság elsősorban az ipar fejletlenségéből adódik, amely bár az utóbbi évtizedben és különösen az elmúlt években rohamosan fejlődött, még mindig messze elmarad az ország más iparilag elmaradt megyéitől is. Az ipar elmaradottságával az urbanizálódás alacsony színvonala szorosan összefügg. Az ipar elmaradottsága hátráltatta a városiasodást, ugyanakkor a városok, városias települések kis száma, illetve viszonylag alacsony színvonalú kiépítettségük nem vonzotta, nem segítette elő megfelelően a meglevő üzemek fejlődését, az új gyárak letelepítését. A térség gazdasági színvonalának felemelése, az életszínvonal és életkörülmények javítása, az országos színvonalhoz való közelítésének elősegítése érdekében a Kormány az elmúlt években és a negyedik ötéves tervidőszakban is jelentős összeg biztosításával segítette elő az ipari üzemek fejlődését, új gyárak létesítését. Ugyanakkor a települések fejlesztése is meggyorsult. Az elmúlt évek erőfeszítésének eredménye, hogy Szabolcs megyében a harmadik ötéves tervidőszak folyamán az ipari létszám 15 000 fővel, a termelés 80%-kal emelkedett. Két település: Mátészalka és Kisvárda várossá nyilvánítása a települések elért színvonalának és egyben a még gyorsabb fejlesztés szükségességének is a kifejezője. A következő években különösen Mátészalka ipari fejlődése gyorsul meg és várhatóan egy évtized alatt, a következő két ötéves tervidőszakban a mai iparban szegény, infrastruktúrával- közművekkel, közintézményekkel gyengén ellátott kisvárosból korszerű iparral rendelkező, a jelenleginél lényegesen népesebb korszerű várossá válik. A város fejlődése ezen az úton már megkezdődött. Az 1960-as évek elején Mátészalkán néhány helyi jelentőségű élelmiszer üzem- kenyérgyár, tejüzem, malom, szeszfőzde, egy kisipari és két kisebb tanácsi üzem működött. A szocialista ipar mindössze mintegy 700—800 főt foglalkoztatott. Az ipar fejlesztése iránti igény már ezekben az években is erőteljesen jelentkezik. A helyi szervek erőfeszítése nyomán az ÉRDÉRT Vállalat egyik tanácsi üzem átvételével a Szovjetunióból származó fenyőfűrészáru osztályozására, tárolására és továbbszállításra való előkészítés céljából egy országos jelentőségű fatelepet létesített, amelyben a tárolás, osztályozás mellett mind nagyobb jelentőségűvé vált a fa feldolgozása, fűrészüzem és ládaüzem létesült. Ma ez a telep már több mint ezer embert foglalkoztat. A tanácsi kis bútoripari üzem, az elmúlt évek központi segítségét igénybe véve, több mint 300 főt foglalkoztató középüzemmé fejlődött. A volt gépállomás szerepköre a termelőszövetkezetek saját gépparkjának és gépjavító bázisának megteremtésével megszűnt. A gépállomás épületeinek felhasználásával a fővárosban működő Ipari Szerelvénygyár létesített telepet, amely már ugyancsak 300-nál több dolgozót alkalmaz. A város ipara az elmúlt évtizedben több mint kétszeresére emelkedett. Emellett azonban elkezdődött a még nagyobb és korszerűbb ipari bázis kiépítése is. Az iparfejlesztés célja Szabolcs megye gazdasági életének fellendítése, a foglalkoztatási nehézségek mérséklése, az életszínvonal és életkörülményekben megmutatkozó elmaradás csökkentése az országos területfejlesztési célkitűzések egyik fontosabb része. Szabolcs megye R., |L. ?1 s 11 • a ■' ЭПЧ 0 m Szarvas