Városépítés, 1974 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 4. szám - VITA - Gopcsa Ervin: Az Óbudai (Hajógyár) sziget rendezése
A közcélú zöldterület egyrészt a meglevő erdő erdőparkká való átalakítása, másrészt az újonnan építendő pihenő-, játszó-, sport és játékhelyeket magábafoglaló ligetből tevődik össze. E két területet a sziget szegélyén körbefutó sétány fogja össze, amely az erdőből kijutva hat méterről harminc méterre szélesedik. Az erdőben húzódó sétánnyal közel párhuzamosan a híd közelében indulóan nagyrészt rönkfából készített egyensúlyozó, függeszkedő bakugró és egyéb sokoldalú mozgást, tornát elősegítő felszerelés elhelyezésével egy kilométer hosszú „erdei ösvény” (1) kialakítása tervezett. Ez az ösvény piknik helyeket, pihenőket, esőtetőket is érintve a sziget csúcs közelében romantikus játékokra alkalmas „indián tanyába” (2) torkollik. Az „erdei ösvény” hosszának közepén keresztben csatlakozik az a kerti út, amely a fő megközelítési irányokon kívül a sport (3) és játszóhelyekhez (4), a központhoz vezet. E mellett a nagy füves ligeten keresztülhaladó út mellett jobbról-balról különböző kisebb játszó és sporthelyek (lengőteke, ping-pong asztal, távolugró stb.) alakíthatók ki. A központ lényegében a játszóterületek, sport pályák, a hobby-helyek, valamint a tenisz, kosár-, röp-, tollas és egyéb labda- korcsolyapályák, atlétikai helyek, szabadterületekhez csatlakozó fedett létesítményekből (5, 6) (vendéglő, öltöző, sport és játszószer kölcsönző, barkácsoló, játék és egyéb klubhelységekből, irodából stb.) tevődik össze. A törmelékből készülő ródlidomb, nyáron modellezéshez, csúzdázáshoz, mászáshoz is alkalmas. Ez a parkba ágyazott területkialakítás és felszerelés minden korcsoport számára kell lehetőleg egész évben sokféle szórakozást, ésszerű szabadidő eltöltést jelentsen. A közcélú központi terület mintegy száz méter szélességben csatlakozik a Duna-parti sétánnyal. Amíg a szigetnek ez a középső része az intenzív mozgás miatt is zajosabb, az ettől északra eső ligetes terület kevés funkciójú, elsősorban a csöndes pihenés, szemlélődés számára fenntartott. A meglévő HM üdülőteleptől (7) délre a 30 méteres közcélú sétány után 80 méter szélességben húzódnak a Dunával párhuzamos sávban elhelyezhető egyesületi csónakházak (8) területei. Az elképzelés szerint egységes képet nyújtó beépítés több helyen zöldsávokkal megszakított. A csónakházas telkek belső szigeti oldalán, még a feltöltött területen gépkocsi közlekedésre alkalmas kiszolgáló út helyezkedik el. Ez az út teremt kapcsolatot az autóbuszok számára is a Szentendrei úttal. Az út déli oldalán került elhelyezésre a kerületi táborok (9) területe, amely a jó megközelítés mellett a játszóterülettel is csatlakozik. A hídtól délre műemlék bemutató (10) kertben lehet majd megismertetni a sziget történeti emlékeit, például a jelenleg az aquincumi múzeumban őrzött tizenkét szobányi padlómozaikot stb. A sziget megközelítése egyrészt közúton a Mozaik utcából, a meglévő egynyomú gépkocsi közlekedésre alkalmas és gyalogjárdával bővítendő hídon keresztül, másrészt két kishajó állomás építésével, vízibuszokkal tervezett. Nagy távlatban esetleg megoldható az Árpádhídról való közvetlen forgalom is. Az autóbusszal való megközelítés, — bár nagyobb távlatban módosítható — különösen első időszakban, amíg a terület ismertté válik, fontos. Három autóbusz megálló javasolt: a szigetbejárónál, aközpontiban, a HM üdülőterületnél, ahol egyben a végállomás is elhelyezésre kerül. A személygépkocsik számára a Mozaik utcai hídfőben a közeljövőben 118 gépkocsi parkolóhely, a szigeti hídfőben pedig 310 férőhelyes parkoló építhető. A későbbiek során a Mozaik utcai parkolóhely jelentősen bővíthető. A közművesítés során az út mentén egy csatornába gyűjthető össze az üdülők, csónakházak, a központ épületeinek, a nyári tábor területének szennyvize, amely a tervezett MOBA átemelőbe torkollik, ahonnan a Mozaik utcán keresztül a Szentendrei úti közcsatornába kerül. Az ivóvízellátás mellett fontos a közpark öntözőhálózata éppen úgy, mint az épületek villamosenergia ellátása mellett a közvilágítás megoldása is. Az Óbudai sziget rendezésével kialakulhat Budapest második „margitszigete”, amely része lehet annak a szabadidő-központ rendszernek (amelynek kialakítására korábban javaslatot tettünk), ahol a zöldterületben oly szegény városi lakosság egy része egészséges és bőséges mozgásterülethez, szervezett üzemeltetés és fenntartás esetén sokféle szórakozási lehetőséghez juthat. Ezzel a város esztétikai és idegenforgalmi szempontból is jelentősen gazdagodik. Tervezők: Gopcsa Ervin (BVTV) dr. Kriszán Zoltánná (BVTV) M. Gremsperger Ilona (BVTV) Horváth Egon (BVTV) Hegedűs Magda (FŐMTERV) Bukva János (MÉLYÉPTERV) Erdőly József (MÉLYÉPTERV) Jelmagyarázat ................tervezett ivóvíz vezeték —------- - szennyvízcsatorna 35