Városépítés, 1974 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 4. szám - VITA - Gopcsa Ervin: Az Óbudai (Hajógyár) sziget rendezése

A közcélú zöldterület egyrészt a meglevő erdő erdőparkká való átalakítása, másrészt az újon­nan építendő pihenő-, játszó-, sport és játék­helyeket magábafoglaló ligetből tevődik össze. E két területet a sziget szegélyén körbefutó sétány fogja össze, amely az erdőből kijutva hat méterről harminc méterre szélesedik. Az erdőben húzódó sétánnyal közel párhuza­mosan a híd közelében indulóan nagyrészt rönkfából készített egyensúlyozó, függeszkedő bakugró és egyéb sokoldalú mozgást, tornát elősegítő felszerelés elhelyezésével egy kilo­méter hosszú „erdei ösvény” (1) kialakítása tervezett. Ez az ösvény piknik helyeket, pi­henőket, esőtetőket is érintve a sziget csúcs közelében romantikus játékokra alkalmas „in­dián tanyába” (2) torkollik. Az „erdei ösvény” hosszának közepén kereszt­ben csatlakozik az a kerti út, amely a fő meg­közelítési irányokon kívül a sport (3) és játszó­helyekhez (4), a központhoz vezet. E mellett a nagy füves ligeten keresztülhaladó út mellett jobbról-balról különböző kisebb játszó és sporthelyek (lengőteke, ping-pong asztal, tá­volugró stb.) alakíthatók ki. A központ lényegében a játszóterületek, sport pályák, a hobby-helyek, valamint a tenisz, kosár-, röp-, tollas és egyéb labda- korcsolya­pályák, atlétikai helyek, szabadterületekhez csatlakozó fedett létesítményekből (5, 6) (ven­déglő, öltöző, sport és játszószer kölcsönző, barkácsoló­, játék és egyéb klubhelységekből, irodából stb.) tevődik össze. A törmelékből készülő ródlidomb, nyáron modellezéshez, csúzdázáshoz, mászáshoz is alkalmas. Ez a parkba ágyazott területkialakítás és fel­szerelés minden korcsoport számára kell lehe­tőleg egész évben sokféle szórakozást, ésszerű szabadidő eltöltést jelentsen. A közcélú központi terület mintegy száz mé­ter szélességben csatlakozik a Duna-parti sé­tánnyal. Amíg a szigetnek ez a középső része az inten­zív mozgás miatt is zajosabb, az ettől északra eső ligetes terület kevés funkciójú, elsősorban a csöndes pihenés, szemlélődés számára fenn­tartott. A meglévő HM üdülőteleptől (7) délre a 30 mé­teres közcélú sétány után 80 méter szélesség­ben húzódnak a Dunával párhuzamos sávban elhelyezhető egyesületi csónakházak (8) terü­letei. Az elképzelés szerint egységes képet nyújtó beépítés több helyen zöldsávokkal megszakított. A csónakházas telkek belső szigeti oldalán, még a feltöltött területen gépkocsi közleke­désre alkalmas kiszolgáló út helyezkedik el. Ez az út teremt kapcsolatot az autóbuszok számára is a Szentendrei úttal. Az út déli oldalán került elhelyezésre a kerületi táborok (9) területe, amely a jó megközelítés mellett a játszóterülettel is csatlakozik. A hídtól délre műemlék bemutató (10) kertben lehet majd megismertetni a sziget történeti emlékeit, például a jelenleg az aquincumi mú­zeumban őrzött tizenkét szobányi padlómo­zaikot stb. A sziget megközelítése egyrészt közúton a Mo­zaik utcából, a meglévő egynyomú gépkocsi közlekedésre alkalmas és gyalogjárdával bő­vítendő hídon keresztül, másrészt két kishajó állomás építésével, vízibuszokkal tervezett. Nagy távlatban esetleg megoldható az Árpád­­hídról való közvetlen forgalom is. Az autóbusszal való megközelítés, — bár na­gyobb távlatban módosítható — különösen első időszakban, amíg a terület ismertté válik, fontos. Három autóbusz megálló javasolt: a szigetbejárónál, a­­központiban, a HM üdülőterületnél, ahol egyben a végállomás is elhelyezésre kerül. A személygépkocsik számára a Mozaik utcai hídfőben a közeljövőben 118 gépkocsi par­kolóhely, a szigeti hídfőben pedig 310 férő­helyes parkoló építhető. A későbbiek során a Mozaik utcai parkolóhely jelentősen bővít­hető. A közművesítés során az út mentén egy csa­tornába gyűjthető össze az üdülők, csónak­házak, a központ épületeinek, a nyári tábor területének szennyvize, amely a tervezett MOBA átemelőbe torkollik, ahonnan a Mo­zaik utcán keresztül a Szentendrei úti köz­csatornába kerül. Az ivóvízellátás mellett fontos a közpark ön­tözőhálózata éppen úgy, mint az épületek villamosenergia ellátása mellett a közvilágítás megoldása is. Az Óbudai sziget rendezésével kialakulhat Budapest második „margitszigete”, amely része lehet annak a szabadidő-központ rend­szernek (amelynek kialakítására korábban javaslatot tettünk), ahol a zöldterületben oly szegény városi lakosság egy része egészséges és bőséges mozgásterülethez, szervezett üze­meltetés és fenntartás esetén sokféle szóra­kozási lehetőséghez juthat. Ezzel a város esz­tétikai és idegenforgalmi szempontból is je­lentősen gazdagodik. Tervezők: Gopcsa Ervin (BVTV) dr. Kriszán Zol­tánná (BVTV) M. Gremsperger Ilona (BVTV) Horváth Egon (BVTV) Hegedűs Magda (FŐMTERV) Bukva János (MÉLYÉPTERV) Erdőly József (MÉLYÉPTERV) Jelmagyarázat ................tervezett ivóvíz vezeték —------- - szennyvízcsatorna 35

Next