Városépítés, 1984 (20. évfolyam, 1-6. szám)
1984 / 6. szám - HILD JÁNOS EMLÉKÉREM - Kiss Lajos: Csongrád, a Főnix-város
Hild János emlékérem 450 lakás és számos közintézmény megépítése olyan mértékben formálta át a főutcát, valamint a hozzá kapcsolódó tereket, amit mind a csongrádiak — az ottlakók, mind pedig az idegenek (remélem, közöttük az építészek is) — természetesnek tartanak és elfogadnak. Bökényben, a város keleti, természeti adottságok formálta öblözetében alakult ki a második legfontosabb fejlesztési terület, amely az ún. „tömeges” lakásépítésnek adott elsősorban helyet. Több, mint 1100 lakás épült fel húsz év alatt, — szanálást nem igénylő területen —, magas közművesítési színvonalon (többszáz távfűtéses lakással), az összes alapfokú és néhány városi szintű közintézménnyel. Ez a lakótelep természetes „hasznán” kívül egyéb szolgálatot is tett: tehermentesítette a városközpontot és „levezette” a tömeges lakásépítés — időnként torzulásokkal terhes — folyamatát. Mindezt úgy, hogy a bökényi helyzetet sem kell szégyellni. A harmadik terület kizárólag családiház építést szolgált, a belterület nyugati szélén fekszik. Az ún. Keselyes telep Kiskunfélegyháza irányából zárja le a várost, egyelőre még nem teljesen „beérett” városi struktúrát alkotva. A város jelenéről ... Csongrádon jelenleg majdnem 22 ezren élnek. Elsődleges — és hivatalos — vonzáskörzetébe három városkörnyéki község (Felgyő, Csanytelek és Tömörkény) tartozik, összesen mintegy 7400 fő népességgel. A településhálózatfejlesztési terv szerint teljes értékű középfokú centrum, ahol elsődlegesen a termelési és az ellátási funkció összpontosul. Egyre inkább hangsúlyt kap a város életében az idegenforgalom és az üdülés. A városban és közvetlen környékén évszázadok múltával is megmaradt a természetes táj szépsége. A Tisza és a Hármas-Körös, valamint ezek holtágai gazdag látnivalót kínálnak és egészséges időtöltésre csábítanak. Páratlan vonzereje van a töltéseket kísérő galéria erdőknek, ősfüzeseknek és a homokos partoknak. A Köröstoroki üdülőterület egyik legfontosabb értéke a 700 m hosszú partfürdő, mely ritka — és biztonságos — élővízi strandolást képes biztosítani 8—10 ezer vendégnek is. Részben idegenforgalmi célokra hasznosul a védelem alá helyezett ősi belváros népi építészeti együttese. A XVII. századi halásztelepülés szerkezetét és hangulatát őrző városrész folyamatos feltárása, valamint helyreállítása 1975-től folyik. Nem skanzent, hanem „élő”, működő portákat, utcákat rehabilitálnak, miközben a természetes úton megüresedő lakóházakból múzeum, vendégház, képzőművész alkotóház, vagy éppen vendéglő lesz. Az egyre látványosabb tevékenységnek van egy szerencsés, és bizonyára nem véletlen mellékterméke is. A szűken vett védett területen kívül is hat a jó példa, szaporodnak a környezetbe harmonikusan illeszkedő új nádtetős házak, minden hatósági kényszer nélkül! Általánosságban az tapasztalható, hogy nőtt a Belváros presztízse, és egyre jobb az ottlakók köz A város DK-/ széle előtérben a Gimnázium, háttérben a bökényi lakótelep AZ ŐSI BELVÁROS A MAI VÁROSKÖZPONT TERÜLETE KÖZPARK, ERDŐ, SPORTTELEP, TEMETŐ ÖSSZEFÜGGŐ IPARTERÜLETEK , TERVEZETT FŐFORGALMI ÚT TERVEZETT VASÚTVONAL A város átnézeti vázlata rr~\ w