Városépítés, 1984 (20. évfolyam, 1-6. szám)

1984 / 6. szám - HILD JÁNOS EMLÉKÉREM - Kiss Lajos: Csongrád, a Főnix-város

Hild János emlékérem A város első világháború utáni képéről így ír Csongrád vármegye szociográ­fiájában Glass Imre: .......Nem voltak itt gyönyörű parkok, szép új középüle­tek, betonjárdák és kövezett széles utak. De ott állott Csongrád városháza, düledező, kopott épület, ott állottak a rettenetes sárfészkek, a főutcán két rossz­szgú árok húzódott végig.” 1937- ben a Viharsarok­ban Féja Géza ezt írta: .. .„Csongrádon csak a belváros — azaz: a városközpont — fejlesztése folyik lázasan. Szép új városháza épült két esztendeje, nem messze tőle neo­barokk épületek díszelegnek. . . .Csong­rád még kelet, még a futóhomokot sem kötötték meg, s ha izmos szél fú, egyszerre átalakul a város képe, a puszta bekiált, por az ő szava, s ez a szó leleple­zés, mert a föld és az ember végtelen elhanyagoltságáról beszél...” A leg­frissebb jellemzést Bálint Gyula György adja a Délmagyarország 1984. novem­ber 17-i számában: ...,,Az elmaradott mezővárosból nemcsak iparilag megerő­södött, városképileg megszépült, meg­újult település lett az elmúlt 40 évben, hanem szellemileg is értékesebb. .. .Át­épült a gimnázium épületétől a bútor­gyárig tartó főutca, a Szentes és a Szeged felől érkezők ipari üzemek sora mellett haladhatnak el, melyek mind az elmúlt húsz esztendőben épültek.” A múltról... A zsurnalisztikai megközelítés, illetve bevezetés után lássuk mit dokumentált a történettudomány. Csongrád és kör­nyéke mintegy 250, tudományos kutatá­sokkal igazolt régészeti lelőhellyel rendelkezik. A kevés írásos dokumentum mellett ez a nagyszámú feltárás bizo­nyítja, hogy a város a Közép-Tiszavölgy egyik legősibb települése. A terület már több mint ötezer évvel ezelőtt, a bronz­korban lakott volt. Ennek oka elsősor­ban a kedvező földrajzi és éghajlati adottságokkal, a megtelepedési, vala­mint megélhetési lehetőségekkel ma­gyarázható. A honfoglalás idején a vidéket szláv nép lakta. Anonymus szerint erős földvár­ral rendelkeztek, amelyet „.. .a maguk nyelvén Csongrád­nak, azaz Fekete­várnak neveztek”. Más vélemények szerint a város neve­­Csurun­grád­­finnugor eredetű, és folyókanyarba benyúló földszarvat, földnyelvet, illetve az ezen települt várost jelöli. Ez utóbbi eredetmagyarázat összhangban van a település egykori földrajzi-topográfiai helyzetével. Mivel a földvár alkalmas volt politikai és gazdasági központnak is, már Géza fejedelem idejében „jeles” hely. István király uralkodásától kezdődően — mint királyi vár — a megye székhelye. Mint hadiközpont, irányítója, szervezője lett a XI—XII. sz.-ban körülötte keletkezett falvaknak. (A garam-szentbenedeki apát­ság alapító levele 1075-ben mint főespe­­rességi székhelyet említi a várost.) Többszöri pusztulás és fellendülés után a XV. sz-ban, Zsigmond király uralkodá­sa alatt érte el először a városi rangot. A mohácsi csatavesztés utáni két évszá­zadban visszafejlődött a város. Csak a török hódoltság után, 1715-ben érte el a mezővárosi rangot. Vásártartási jogot 1747-ben szerzett az akkor már 7 ezer lakosú település. A rövid ideig tartó fellendülés után majdnem egy évszáza­dos stagnálás következett be. A XIX. sz. közepén már rendezett bel­­területű, „városias” településként is­mert Csongrád, „tágas és tiszta utcák­kal.” Az 1871-es közigazgatási rendezés során Csongrád is „rendezett tanácsú város” lett. Nem bírva azonban az ezzel járó igazgatási és egyéb terheket, (ön­ként!) visszaminősítette magát nagy­községgé. Csak 1923-ban lett ismét járási jogú város. A kiegyezés után indult meg egy viszonylagos iparfejlődés, amely azonban a település agrár jellegét nem módosította. A két világháború között népessége több mint 26 000 fő, de a la­kosság közel 40%-a tanyán élt. Az 1930- as években lezajlott gazdasági válság elsősorban a kispara­szti gazdaságokat és a kubtikus réteget sújtotta. A fel­szabaduló munkaerő, valamint a nagy­számú betelepedő potenciális városfej­lesztő erőt jelentett és meggyorsította a belterület fejlődését. Az olcsó munka­erőt felhasználva megindult a közmű- és közúthálózat kiépítése, valamint a zöld területek tervszerű telepítése. Mind­ezek előnyös hatását a mai városszer­kezet hűen tükrözi. A felszabadulás utáni 10—15 évben csak mérsékelt ütemű és nagyságú fejlődés következett be. Ez minden bizonnyal azzal is összefüggésben volt, hogy a ta­nyás területeken végrehajtott község­alakítások (Felgyő, Bokros) közigazga­tási területét majdnem felére csökken­tették, ami együttjárt a népesség csök­kenésével is. Az urbanizációs folyamat felgyorsulása az 1960-as évek elejétől számítható, szoros összefüggésben az akkor induló tervszerű iparfejlesztés­sel. A város öröklött adottságai (szerkezet, területfelhasználás, természeti- és táji környezet stb.) rendkívül értékes és jel­legzetes. A karaktert formáló sajátos­ságok mellett azonban néhány súlyos teher is szaporította a gondokat: ala­csony színvonalú és hiányos műszaki infrastruktúra, avult és korszerűtlen épületállomány, számos közintézmény hiánya stb. Ilyen körülmények között csak a tudatos, kellően nagyvonalú jövőtervezés garantálhatta az eredmé­nyes kibontakozást. A város vezetői példaszerű körültekintéssel készíttet­ték el Csongrád legfontosabb város­­rendezési terveit, majd a lehetőséget szabta korlátok között mindmáig alkal­mazzák is őket, — hitem szerint őszinte meggyőződéssel. Hogy mennyire haté­konyan, azt talán jelezheti — egyebek mellett — a Hild-érem is. (Az első városrendezési terveket a VÁTI, a ké­sőbbieket — közel 15 éve már — kizá­rólag a CSOMITER­V készíti.) Az elmúlt húsz évben lényegében há­rom, területileg elkülönülő helyen folyt látványos „városépítés”. (Ez­úttal csak a lakásépítést, mint a városfejlesztés leghatékonyabb eszközét vizsgálva.) El­sőként a városközpont rekonstrukciója indult meg, viszonylag korán, a hazai urbanisztikai divat elterjedése előtt. Józan felismerés és bölcs előrelátás motiválta az 1961-es startot, majd pedig higgadt mértéktartás és időtálló ízlés jellemezte a folytatást. Mintegy Csongrád, a Főnix- város Csongrád első ,,alaptérképe” a XVI. századból A Kossuth tér az 1900-as évek elején A belvárosi részlet, háttérben a Rókus templom

Next