Városi Közlekedés, 2004 (44. évfolyam, 1-6. szám)
2004-02-01 / 1. szám
Városi Közlekedés, 2004/1. 1 A SZENT GELLÉRT TÉR FELÚJÍTÁSA CSORDÁS ERIKA-JUHÁSZ ZSOLTNÉ-SCHULEK JÁNOS-TAKÁCS MIKLÓS-WETTSTEIN ANIKÓ A Duna, a Gellért hegy és a dél-budai sík terület hármas találkozásánál található a Szent Gellért tér, Budapest egy különleges adottságú pontja. A tér mai alakját ugyan csak a Fővám téri ma Szabadság - híd, felépülte után, a huszadik század első évtizedében nyerte el, de története a régmúltba nyúlik vissza, s a terület, majd később a tényleges tér, együtt fejlődött a várossal és elmondható, hogy minden korszak a maga eszközeivel folyamatosan alakította, változtatta. Legutolsó lépésként 2002-2003-ban nagyszabású átépítés keretében faltól-falig új arculattal és új forgalmi renddel újult meg a tér. Történeti áttekintés A római korban a Pannóniát védő erődített vonal - a limes - haladt át a mai tér területén, de egyéb adat nem maradt fenn. Az Árpádok korában azonban már híre volt a területnek a Gellért hegyi források miatt, melyek akkor már nyílt medencéjű fürdőt tápláltak, amit finom iszaptartalma miatt Sárosfürdőnek hívtak. A gyógyerejű forrásokhoz II. András kórházat építtetett. A fürdő a török időkben is működött, s csak 1894-ben bontották le. A tér alapvető formáját és funkcióját a Fővám téri hídnak (I. Ferenc József híd, Szabadság híd) a megépítésével nyerte el, illetve a hídépítést követően az 1900-as évek elején felépült épületek megvalósításával, melyek máig lényegében változatlan formában határolják a teret, s szabják meg arculatát. A Szt. Gellért tér Duna felé nyitott háromszögét délen a Műegyetem CH-max. épülete és egy eklektikus lakóház, nyugaton a Gellért Szálló- és fürdő szecessziós épülettömege és a Gellért hegy délkeleti sziklanyúlványa zárja. A térre vezető utcák tengelyében a Szabadság híd budai mederpillére áll. 1. ábra. A Szent Gellért tér a mai szálloda helyén állott halászcsárdával 1908 körül és a Gellért fürdő elődje, a Sáros fürdő az 1890-es években 2. ábra. Sáros fürdő és környékének rendezése. Helyszínrajz 1895.