Városi Szemle – 12. évfolyam – 1926.

Gárdonyi Albert: A szab. kir. városok az 1848 előtti törvényhozásban

104 Gárdonyi Albert Szemben áll ezzel Ballagi Géza véleménye, ki a városok jogszerű törekvéseit „Az 1839/40-iki országgyűlés visszhangja az irodalomban" című művében elítéli (80. lap s a köv.). Nem szállunk vitába a tudós szerzővel,a­ki művében a rendi felfogás szószólójául szegődött, hanem egyszerűen a tényeket fogjuk felsorolni, amelyek a városok igényeinek indokolására szolgálnak. Ezt az eljárást kívánták a városok is alkalmazni, mikor az 1839/40. évi országgyűlés után megbízták a tudós Gyurikovics György pozsonyi követet, hogy az országgyűlési naplókból s egyéb okleveles emlékekből mutassa ki a szab. kir. városok országgyűlési jogosítványait. Gyurikovics különböző levéltárakból tekintélyes anyagot hordott már össze, amikor a pozsonyi váltótörvényszék ülnökévé neveztetett ki s ezzel az összegyűjtött anyag feldolgozásában megakadályoztatott. Mikor az 1843/44. évi országgyűlés sem hozta meg a városok számára a kívánt egyen­jogúsítást a megyei követekkel, Besztercebánya 1846. január 13-án kelt körlevelében felhívta a városokat, hogy Gyurikovics szabadságo­lása tárgyában tegyék meg a szükséges lépéseket. Besztercebánya fel­hívása nem talált visszhangra a városok körében s a munkálat elmaradt: pótolják e sorok a Gyurikovics munkáját s szolgáljanak a városi törekvések indokolásául. 1848. előtti törvényhozásunk szerkezete 1608-ig nem annyira törvényes intézkedéseknek, mint inkább a szokásnak köszönhette kialakulását. Az ősi nemzetgyűlések külön törvényhozási intézkedések nélkül szűntek meg , minden törvényes felhatalmazás nélkül ragadták magukhoz már jóval 1600 előtt a vezető szerepet a törvényhozásban a főpapok és főnemesek. A szab. kir. városok törvényhozói jogát sem a törvény biztosította 1608. előtt, hanem a szokás alapozta meg olyanformán, hogy kir. meghívólevelet kap­tak az országgyűlésre s ez alapon elküldötték oda követeiket. Az 1830. évi országos választmányi munkálatoknál közreműködő városi követek különvéleményükben előadták, hogy Pozsony város levéltárában fennmaradt I. Lajos király 1378. évi országgyűlési meghívólevele, melyet Pozsony városához intézett. Ezenkívül ismerjük Zsigmond királynak Trau városához intézett 1397. évi országgyűlési meghívólevelét, melynek alapján a trauiak útnak is indították követeiket, akik azonban elkésve érkeztek Temesvárra.1) Sajnos, sok szab. kir. város levéltára elpusztult, nem tudjuk e gyakorlat kialakulását nyomon követni. Bártfa város 1910-ben kiadott levéltári lajstromából­) azonban megállapíthatjuk, hogy 1447-től kezdve minden országgyűlésre kaptak királyi meghívólevelet, aminek alapján követeik az országgyűlési tárgyalásokon ellenmondás nélkül résztvettek. a) Knauz: Az 1397. évi országgyűlés végzeménye. (Magyar Tört. Tár III. k. 199­1.) a) Iványi Béla: Bártfa sz. kir. város levéltára I. k. Budapest, 1910.

Next