Városi Szemle – 13. évfolyam – 1927.
III. Hazai és külföldi szemle - Új hidak épülnek a Tiszán és a Dunán - Világvárosok közlekedési problémái
738 Hazai és külföldi szemle 738 rológiai és Földmágnességi Intézet gyűjteményeinek egy részéből és a M. kir. Postaügyi Múzeumból. Magától értetődik, hogy mindez csak a keretet adná, mely alap elegendő lenne ahhoz, hogy céltudatos munkával kifejlesszük belőle méltó Technikai Múzeumunkat. Új tudományegyetemek létesültek az utóbbi esztendőkben, egyedül a Műegyetem nem részesült semmi különösebb fejlesztésben, mert talán nem is szorult oly nagy mértékben reá. Tágításra talán ma sincs szüksége, fejlesztésre azonban annyival inkább. Ez a fejlesztés azután lehetne épen ez a Technikai Múzeum, melyről most tárgyalunk és amelynek az általános országos közkultúrára oly jelentős befolyása lehetne. Ma, mikor az állam a főépítési vállalkozó, a kitűzött cél könnyen megvalósítható volna. A Lágymányos számos üres telkén akadna bőven hely ennek a múzeumnak a felépítésére. Gyűjteményegyetemünk keretén belül is tudna a Műegyetem és valamennyi szakiskola, szakintézmény, egyesület stb. tanári kara, illetve vezetősége az alapítás, különösen pedig a továbbfejlesztés munkájában hatásosan közreműködni. A múlt évben a természettudományi kongresszuson Zelovich Kornél műegyetemi tanár tartott értékes beszédet a Technikai Múzeum érdekében. »A természettudományi kutatás a technika és az ipar históriai fejlődését kölcsönös vonatkozásaikban bemutatni és legfontosabb fokozatait kiváló és tipikus mesterművek által szemléltetni.« Ezekkel jelezte a múzeum célját és irányát említett professzorunk. Kifejtette, hogy a Technikai Múzeum feladata a szemléltetés, mégpedig nemcsak oktatás, hanem egyúttal továbbképzés, egyben tudományos kutatás is egyszersmind. Ezek a megállapítások különben valamennyi múzeumunkra vonatkoznak. A múzeum ú. i. nem egy misztikus szektának alkotja a szentélyét. Ez csak az ő kutatásaiknak rendelkezésére is szolgál. Elsősorban kulturális oktató intézmény, melynek egyúttal az is hivatása, hogy komoly hozzáértőket neveljen. —ts. Új hidak épülnek a Tiszán és a Dunán. A Duna-Tisza köze mindezideig nagyon elszigetelt helyzetben volt a túl a dunai és a túl atiszai országterületekkel. Főleg pedig a Dunántúl érezte annak hátrányait, hogy a Duna folyam elzárja a Nagyalföldtől. Az új hidak vannak most hivatva segíteni ezeken a bajokon. Most már meg van állapítva, hogy az új Dunahíd Dunaföldvárnál lesz, bár Baja városa erős akciót fejtett ki, hogy a hidat megkapja. Azonban az új híd helyéül azért kellett Dunaföldvárt választani, mert ez a község a pest—bajai dunavonalnak pontosan a közepén fekszik. Az új tiszahíd a tápéi révnél épül, amely hely nem volt egy percig sem vitás. Ezzel kapcsolatban megépítik a Koppány—Sövényháza—Porgányi állami utakat is. —ts. Világvárosok közlekedési problémái. A mindinkább sűrűsödő automobilforgalom óriási feladat és széleskörű tevékenység elé állítja a nagy metropolisok hatóságait. A párisi rendőrhatóság évek óta a legnagyobb figyelemmel tanulmányozza a közlekedési problémákat. A rendszabályok és óvintézkedésekre nézve, melyeket alkalmaz, az egyik legjellegzetesebb az az intézkedése, hogy a lovaskocsiforgalmat teljesen kihagyják a számításból. Az illetékes körök nyilván meg vannak győződve arról, hogy a lóvonatú jármű a közeljövőben teljesen eltűnik a nagyvárosi közlekedés képéből. Ezt az átalakulást, az állati erőforrás mellőzését és a motoros vontatásnak teljesen az előtérbe nyomulását Párisban törvényes intézkedésekkel segítik elő. A város központjában lóvontatású járművekkel a nap bizonyos óráiban tilos közlekedni, mert a tapasztalat azt mutatta, hogy az egész közlekedés tempója az aránylag lassú lovaskocsikéhoz alkalmazkodik. Ezt a tilalmat legutóbb a városnak egy nagyobb részére is kiterjesztették, sőt helyenként úgy szigorították, hogy ott egyáltalán tilos mindennemű állati erőt igénybevevő járművel való közlekedés. Ez az oka annak, hogy Párisban !