Városi Szemle – 13. évfolyam – 1927.

III. Hazai és külföldi szemle - Új hidak épülnek a Tiszán és a Dunán - Világvárosok közlekedési problémái

738 Hazai és külföldi szemle 738 rológiai és Földmágnességi Intézet gyűjte­ményeinek egy részéből és a M. kir. Posta­ügyi Múzeumból. Magától értetődik, hogy mindez csak a keretet adná, mely alap elegendő lenne ahhoz, hogy céltudatos munkával kifejlesszük belőle méltó Techni­kai Múzeumunkat. Új tudományegyetemek létesültek az utóbbi esztendőkben, egyedül a Műegyetem nem részesült semmi különösebb fejlesztés­ben, mert talán nem is szorult oly nagy mértékben reá. Tágításra talán ma sincs szüksége, fejlesztésre azonban annyival inkább. Ez a fejlesztés azután lehetne épen ez a Technikai Múzeum, melyről most tárgyalunk és amelynek az általános orszá­gos közkultúrára oly jelentős befolyása lehetne. Ma, mikor az állam a főépítési vál­lalkozó, a kitűzött cél könnyen megvaló­sítható volna. A Lágymányos számos üres telkén akadna bőven hely ennek a múzeum­nak a felépítésére. Gyűjteményegyetemünk keretén belül is tudna a Műegyetem és valamennyi szakiskola, szakintézmény, egyesület stb. tanári kara, illetve vezetősége az alapítás, különösen pedig a továbbfejlesz­tés munkájában hatásosan közreműködni. A múlt évben a természettudományi kongresszuson Zelovich Kornél műegyetemi tanár tartott értékes beszédet a Technikai Múzeum érdekében. »A természettudományi kutatás a technika és az ipar históriai fej­lődését kölcsönös vonatkozásaikban be­mutatni és legfontosabb fokozatait kiváló és tipikus mesterművek által szemléltetni.« Ezekkel jelezte a múzeum célját és irányát említett professzorunk. Kifejtette, hogy a Technikai Múzeum feladata a szemléltetés, még­pedig nemcsak oktatás, hanem egy­úttal továbbképzés, egyben tudományos kutatás is egyszersmind. Ezek a megállapítások különben vala­mennyi múzeumunkra vonatkoznak. A múzeum ú. i. nem egy misztikus szektának alkotja a szentélyét. Ez csak az ő kutatá­saiknak rendelkezésére is szolgál. Első­sor­ban kulturális oktató intézmény, melynek egyúttal az is hivatása, hogy komoly hozzá­értőket neveljen. —ts. Új hidak épülnek a Tiszán és a Dunán. A Duna-Tisza köze mindezideig nagyon el­szigetelt helyzetben volt a túl a dunai és a túl atiszai országterületekkel. Főleg pedig a Dunántúl érezte annak hátrányait, hogy a Duna folyam elzárja a Nagyalföldtől. Az új hidak vannak most hivatva segíteni ezeken a bajokon. Most már meg van álla­pítva, hogy az új Dunahíd Dunaföldvárnál lesz, bár Baja városa erős akciót fejtett ki, hogy a hidat megkapja. Azonban az új híd helyéül azért kellett Dunaföldvárt vá­lasztani, mert ez a község a pest—bajai dunavonalnak pontosan a közepén fekszik. Az új tiszahíd a tápéi révnél épül, amely hely nem volt egy percig sem vitás. Ezzel kapcsolatban megépítik a Koppány—Sö­vényháza—Porgányi állami utakat is. —ts. Világvárosok közlekedési problémái. A mindinkább sűrűsödő automobilforgalom óriási feladat és széleskörű tevékenység elé állítja a nagy metropolisok hatóságait. A párisi rendőrhatóság évek óta a leg­nagyobb figyelemmel tanulmányozza a közlekedési problémákat. A rendszabályok és óvintézkedésekre nézve, melyeket al­kalmaz, az egyik legjellegzetesebb az az intézkedése, hogy a lovaskocsiforgalmat tel­jesen kihagyják a számításból. Az illetékes körök nyilván meg vannak győződve arról, hogy a lóvonatú jármű a közeljövőben tel­jesen eltűnik a nagyvárosi közlekedés képéből. Ezt az átalakulást, az állati erőforrás mel­lőzését és a motoros vontatásnak teljesen az előtérbe nyomulását Párisban törvényes intézkedésekkel segítik elő. A város köz­pontjában lóvontatású járművekkel a nap bizonyos óráiban tilos közlekedni, mert a tapasztalat azt mutatta, hogy az egész közlekedés tempója az aránylag lassú lovas­kocsikéhoz alkalmazkodik. Ezt a tilalmat legutóbb a városnak egy nagyobb részére is kiterjesztették, sőt helyenként úgy szigo­rították, hogy ott egyáltalán tilos minden­nemű állati erőt igénybevevő járművel való közlekedés. Ez az oka annak, hogy Párisban !

Next