Városi Szemle – 34. évfolyam – 1948.
1–2. szám - Tanulmányok - Dr. Kiss István: A közigazgatási reform alapkérdései
A közigazgatási reform alapkérdései, írta : dr Kiss István. A legrégibb állambölcselők szerint az állam olyan, amilyennek az azt alkotó ember a saját szemléletében kialakítja. Ezzel szemben meggyőződésem, hogy a szemlélettől függetlenül is van egy objektív, operációs fogalomként használható államfogalom. Ha a közigazgatási reform alapkérdéseit kívánjuk vizsgálni, akkor ezzel az állam, illetve az ebből következő közigazgatás fogalommal kell először is tisztába jönnünk. A különböző szemléletek által erre a fogalomra aggatott sallangokat figyelmen kívül hagyva leszünk csak képesek arra, hogy a közigazgatás belső, sajátos lényegéből fakadó kérdéseit feltárhassuk és megoldhatóvá tegyük. Az államtudományok szerint az állam fogalmi elemei: terület, nép és főhatalom. A társadalmi, illetve gazdaságtudományok szerint a társadalmi, illetve gazdasági élet alkotó elemei: terület, nép és munkamegosztás. Nyilvánvaló, hogy a két-két fogalmi elemben megegyező és csak egy-egy fogalmi elemben eltérő meghatározások egy és ugyanannak a valóságnak két oldalát mutatják. Ezt a valóságot nevezzük egyelőre közösségnek. Ennek a fogalmi elemei: terület, nép, főhatalom (közösségkialakító erő) és a munkamegosztás, illetve az ebben jelentkező szervezettség.1) Ez a közösség lényegében, fenti fogalmában is, járulékos természetű, mert hiszen emberek közösségéről van szó, akiknek egymáshoz való relációinak az összességeként jön létre. A közösségnek az államban és a társadalomban jelentkező megnyilvánulási felületei között lévő különbséget legjobban egy hasonlattal lehet megvilágítani. Az állam — a főhatalom szerepét és megnyilatkozási formáit tekintve, tulajdonképen nem más, mint a közösség tudatos tevékenységi felülete. A közösség funkcióinak az a része, amely a közösségi tudattól, a közösségi akarati elhatározástól függ. Az állam minden megnyilatkozása magán hordja ennek a tudatos, akarati elhatározásoktól függő tevékenységnek a jegyeit. Ezzel szemben — a kérdést a maga történeti kialakulásában vizsgálva—, a társadalom legfőbb elkülönítő jegye, a munkamegosztáson keresztül *) V. ö. Szerző : Az állam élete.