Városok Lapja, 1910 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1910-01-01 / 1. szám
V. ÉVFOLYAM 1. SZÁM. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. BUDAPEST, 1910. JANUÁR 1. A Kecskeméti Állami Levéltári s Kiskunfélegyházi részleg»t Beköszöntőd A mai nappal lapunk az V. évfolyamába lép. A kéthetenkint megjelenő folyóiratból, a múlt évtől kezdve hetilappá fejlődött, amely a I. évtől kezdve politikai tartalommal bővül. Politikai tekintetben nem állunk egyik politikai pártnak sem a szolgálatában, vagyis nem pártpolitikát űzünk, hanem a nagy politikát mindig a városok szempontjából vizsgáljuk és bíráljuk. A városok eddig politikailag számottevő szerepet nem játszottak, a politikai túlsúly inkább a megyéknél volt feltalálható. Ez a magyarázata annak, hogy a megyék a városokkal szemben mindig megkülönböztetett figyelemben részesültek úgy a kormányok, mint a törvényhozás részéről. A városok szervezetlenül nem tudták eléggé érvényesíteni politikailag mindezideig befolyásukat. Hazai városaink régen érzik hiányát annak, hogy a magyar városoknak mindez ideig nem volt országos politikai orgánuma, mely az országos politikának a városok érdekeibe nyúló ténykedéseit a magyar városok érdekei szempontjából tárgyalnám épen most, mikor ha a jelenségek nem csalnak, egy újabb korszak hajnalhasadását látjuk, kétszeresen szükség van arra, hogy a városoknak független, pártpolitikai érdekektől befolyásolhatatlan és tisztán s kizárólag városi érdekeket képviselő erőteljes, komoly politikai orgánuma legyen. — Magyarország a közeljövőben nagy és messze kiható eseményeknek lesz színtere. A társadalom erői megütközésre készülnek; ebből a nagy és országos küzdelemből a magyar városoknak is ki kell vennie részüket. A különböző társadalmi erők küzdelme mindig politikai téren jut legelőször kifejezésre, talán ebből magyarázható meg, hogy minden szervezkedett érdekközösség iparkodik politikailag is kifejezésre juttatni óhajtásait és követeléseit. Az a városellenes politika, mely át és átlengi az egész magyar közéletet, részben arra is vezethető vissza, hogy a már szervezkedett városoknak nem volt országos politikai sajtóorgánuma. Akkor, amidőn minden társadalmi és gazdasági érdek az országos politikát törekszik érdekei szolgálatába fogni, ezt a magyar városok sem nézhetik tétlenül. — A politika ma már nem az, aminek lennie kellene: a közvélemény érvényre juttatásának művészete, hanem a reája legnagyobb befolyást gyakorolni képes és a többi társadalmi tényezőknél erősebb érdekeknek a szolgája. — Amely társadalmi érdek szolgálatába képes fogni a politikát, az a többi rovására jobban boldogul. A magyar városok szervezkedésének és öntudatra ébredésének szükségszerű folyománya lett, — hogy ne csak társadalmilag, hanem politikailag is iparkodjanak érdekeiket kifejezésre juttatni. — Az érdekek politikailag leendő érvényesítésének legfőbb tényezője a tisztességes, komoly s a sajtószabadsággal vissza nem élő sajtóorgánum. Ezek a körülmények indítottak bennünket arra, hogy lapunkat áldozatok árán is mai nappal politikai lappá tettük. Programunk ezzel semmi változást nem szenved, törekvéseink ma is ugyanazok, melyek a múltban voltak: küzdelem a magyar városok megerősödéséért, megizmosodásáért, sociális és kulturális felvirágoztatásáért, küzdelem továbbá a sokat mellőzött városi tisztviselői kar érdekeiért, a szellemi és anyagi előremeneteléért. — Most is mint a múltban követeljük, hogy a törvényhozás a városoknak, mint kulturális és gazdasági központoknak fölényét ismerje el a vidék fölött, — és e szerint irányítsa az államéletet. Követeljük, hogy a városok kulturális törekvései a kormány részéről ne ellenszenvvel fogadtassanak, hanem a megfelelő és jogos támogatásban részesittessenek. — Egyáltalában nagyobb gond és figyelem fordittassék a városokra. A városoknak politikailag nagyobb befolyás engedtessék. A népesebb városok önálló választókerületekké alakuttassanak. Követeljük, hogy a kisebb népességű városoknak a hozzájuk csatolt községekkel szemben a választókerületekben döntő szerep biztosíttassék Mint az igazi polgári demokrácia képviselői, követeljük az általános, egyenlő, titkos, közvetlen becsületes választójogot, mert egyedül csak ettől reméljük Magyarország közéletének regenerálódását. Követeljük a városi törvény mielőbbi megalkotását, de nem a városok meghallgatása nélkül. Követeljük mindazon sérelmek megszüntetését, melyek a városok fejlődését most akadályozzák. Követeljük, hogy a városi tisztviselők kiválóbbjai a ministériumokban, közigazgatási bíróságnál és a főispáni állásokra is alkalmaztassanak, hogy tudásukat és tehetségüket a városok javára ott is értékesíthessék. Követeljük, hogy a városi tisztviselők hátrányára sem a megyei, sem az állami tisztviselőkkel szemben sértő megkülönböztetés ne tétessék, hanem mindazon kedvezményeknek önként értőleg részesei lehessenek, melyek azokat megilletik. Követeljük tehát, hogy fizetés és qualifikáció tekintetében is az állami és megyei tisztviselőkkel teljesen egyenrangúak legyenek. Követeljük az országos városi nyugdíjbiztosító intézmény mielőbbi megvalósítását és úgy a megyei mint állami nyugdíjintézetekkel a viszonosság biztosítását. Általában követeljük a városi tisztikar erkölcsi és anyagi színvonalának emelését. — Külön hangsúlyozzuk, miszerint követeljük a városok autonómiájának kiterjesztését és az egészséges s a széles néprétegek befolyásának teret biztosító önkormányzati jog kifejlődésének biztosítását. VÁROSORT VARO5POUTIKA!-KÖZIGAZGATÁKPÉNZL)Gyi,1 /\ Li I /\ KÖZGAZDASÁGI-E.5 LÖZEPITKEEK51 KELTI LAP 1Ö5ZERKESZTÖ: VARPII DV LAJ05, Tartalom : Beköszöntő. — A városok mint politikai tényezők. — Városaink a parlamentben. - A városi törvény. — Városaink műszaki feladatai. — Zászlóbontás. — Városok politikája. — A városok és az általános választójog. — Államsegély és fizetésrendezés. — Hírek. — Közigazgatás. — Középitkezés és közszállítás. — Adó- és pénzügy. — Közgazdaság. — Hirdetések.