Városok Lapja, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-01-07 / 1. szám
VÁROSOK LAPJA 1911. január 7. Különben is az életfogytiglan való választással járó jog gyakorlása nem ér fel azokkal az előnyökkel amit a kinevezési rendszer rejt magában. Hányan szavaznak le olyan tisztviselőre, akinek munkaerejét, szorgalmát, képességeit, jellemét nem is volt alkalmuk megismerni. Szavaznak arra, aki legelsőnek kéri ki a szavazatukat. A választás nem ritka esetben valósággal lealacsonyító az önérzetes tisztviselőre. Kilincselésre kényszeríti, hogy ki ne maradjon. Aki pedig szavazatával az állás elnyeréséhez segítette, elvárja, hogy vele szemben tisztviselői funkciója közben megkülönböztetett eljárást gyakoroljon. Az állami közigazgatás feladatainak teljesítésére csak oly közegek alkalmazandók, akik nem állanak a helyi körök befolyása alatt, nincsenek e köröknek lekötelezve s alkalmazásukat az államhatalom kinevezése által nyerték. Nincs igazuk azoknak, akik azt hiszik, hogy csak a kinevezési rendszer behozatalával függenének a tisztviselők teljesen a kormánytól, mert hiszen láttuk, hogy a koalitíó uralomra jutásakor az addig többnyire szabadelvű megyei tisztviselők egyszerre coalitiossá, majd ezek bukásakor — munkapártivá változtak át. Természetesen tisztelet adassék a kivételnek, — amely meggyőződését és függetlenségét minden kormányváltozással szemben meg tudta tartani. A közigazgatási teendők óriási szaporulata teszi szükségessé a centralisatiot, illetve az államosítást. — A közönség is teljes mértékben fellépett a közügyek intézésénél. Nagyon sok teher volna az ma már a közönségnek, amit önkormányzat címén, neki kellene végezni, és pedig sok volna a közre is, mert elviselhetetlen teherrel járna az, ezért kellett az államsegélyhez folyamodni vármegyének úgy mint városnak; de sok volna az egyes bizottsági tagnak is, mert ha igaz önkormányzatot akarnának gyakorolni, akkor valódi önkormányzatnál ma már egész idejük jóformán a köznek szolgálatában telne el. Bele is untak még a mai csonka önkormányzatba is alaposan, úgyhogy visszahúzódnak, mindenkinek elég lévén a maga baja. Nagyon sok helyen azok dominálnak csak, akiket a szereplési viszketeg, a hiúság, a hatalom gyakorlásának a szeretete visz a fórumra. Azért van most jó talaja a klikkeknek. Az önkormányzat gyakorlása már csak választásokban, politikai tüntetésekben, főispáni heccekben merül ki. Azért idegenkednek a kinevezéstől annyira, azért hiszik, hogy a választás feladásával az önkormányzat romba dől, mert eddig a választásban merült ki az egész önkormányzat gyakorlása. Felmerül már most a kérdés, hogy a közigazgatás államosítása érinti-e, érintheti-e a városokat? Megváltjuk először azon a nézeten voltunk, hogy az államosításnak a városokat nem szabad érintenie, a dolgok behatóbb vizsgálata azonban arról győzött meg, hogy az államosításnak a közigazgatás egész területére ki kell terjeszkednie, mert teljesen indokolatlan és célszerűtlen volna az államosítást úgy keresztülvinni, hogy a közigazgatás területén egyes szigetek megmaradjanak. A mai rendszer sem nem államosítás, sem nem önkormányzat, hanem egy mixtum kompositum. A városok folyton panaszolták, hogy mily terhes nekik az állami feladatok ellátása. Ez vezette a kormányt arra, hogy ezen feladatok recompensatiojaként államsegélyben részesítse a városokat. Nézzük már most azokat a közigazgatási ágakat, amelyeknek, mint állami feladatoknak ellátásáért most rekompensáltatnak. A rendőrség a fővárosban állami, Újpesten szintén azt a főváros mellett elterülő nagyközségekben most akarják behozni. A határrendőrség állami. A járásokban a közbiztonságot a csendőrség látja el; a városokban már sok helyütt szintén a csendőrséget alkalmazzák s csak a létszám csekélysége okozta azt, hogy még több város nem tért át a csendőrségre. A városokban a rendőrkapitány életfogytiglan a kormány közege által neveztetik ki most is. A közrend érdekének mi felelne tehát meg jobban, a mai állapot fentartása-e, vagy az államosítás ? A másik állami funkció az adóügy. Az adóügyet a királyi pénzügyigazgatóság ellenőrzi, annak a rendelkezései szerint járnak el a városi és községi közegek. Az adóhivatal állami. Csak a községek és városokban látják el az adóügyet autonóm szervek, de a pénzügyigazgatóság szükség esetén itt is a kirendelt állami közegével intézkedhetik. A községi jegyzők között általános a kívánság, hogy az adóbehajtást vegyék el tőlük, mert ez ellenszenvessé teszi őket a nép előtt. Állami funkció még a katonaügy ellátása. Különös állami érdekek fűződnek ahhoz, hogy ezek pontosan és jól láttassanak el, azért itt még inkább szükséges az egyöntetű, egységes vezetés, ami állami tisztviselők mellett inkább lehetséges. Hogyan állunk végre a közegészségügygyel.? A városi orvost a főispán nevezi ki életfogytiglan, tehát éppen annyi, mintha állami tisztviselő volna. A közegészségügy államosítása már régi óhajtás, sőt az ennél kevésbbé fontos állategészségügyet már államosították is. Ha már most figyelembe vesszük, hogy az anyakönyvvezetés már államosítva van, akkor az árvaügy kivételével — aminek különben is a bíróság hatáskörében volna helye — a hatósági funkciókat igénylő közigazgatási ágakon kívül a megyének és a községnek úgyszólván csak a gazdászati önkormányzat tere maradna fenn. Az állami közigazgatás apostola Grünwald Béla, a megyének és a községnek az államosítás után önkormányzati teendőiül a következőket jelölte meg: „Sokan azt hiszik, hogy az államosítás megsemmisíti az önkormányzatot s a minden önállóságot megölő központosítást hozza be hazánkba. E téves felfogás onnan ered, hogy nem tesznek különbséget az önkormányzat állami, hatósági és tisztán helyi és gazdászati oldala között. Ezzel csak azt az elvet akarjuk megvalósítani, hogy hatósági funkciókat csak az állam megbízottja végezhet. Ez nem vonja maga után a megye és a község megsemmisítését. A gazdászati önkormányzat terén a vagyon kezelése, utak, hidak építése és fentartása, kórházak, tébolydák és egyéb humanitárius intézetek felállítása, kezelése, az önmegadóztatás e célokra, a szükséges közegek, a pénztár nők, ügyész, ellenőr, felügyelők szolgák stb., nemkülönben választmányok s bizottságok választása, ezenkívül a hatósági önkormányzat terén a befolyás az adókivetésre, az iskolaügyre s a közigazgatási bíráskodásra azok a teendők, melyek elég tért nyitnak a lakosság öntevékenységének. A községekben a gazdászati önkormányzat teendői lévén túlsúlyban a hatósági felett, a községi önkormányzat hatásköre s az elöljáróságnak a gazdászati önkormányzat elvei szerint választás útján való betöltése kérdés alá nem jöhet. A közgyűlés kisebbszámú, de válogatott tagokból állana. Ez állapítaná meg a költségvetést, a zárszámadást, határozna létesítmények tárgyában. Ez alkotna szabályrendeleteket. Ez írna fel a kormányhoz a tapasztalt hiányok vagy visszaélések iránt. Ez egyesítené az állam és az önkormányzat közegeit a legfontosabb teendők teljesítésében. 7. gyárkémények, födémek, lépcsők és alapozások, valamint e szakba vágó munkák tervezését és kivitelét elvállalja . . Vasbeton DEUTSCH B. oki, mérnök Budapest, VII., PákOGZi Út 80. Telefon 10460.