Városok Lapja, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-07 / 1. szám

VÁROSOK LAPJA 1911. január 7. Különben is az életfogytiglan való választással járó jog gyakorlása nem ér fel azokkal az előnyökkel amit a kineve­zési rendszer rejt magában. Hányan szavaznak le olyan tisztviselőre, a­kinek munka­erejét, szorgalmát, képességeit, jellemét nem is volt alkalmuk megismerni. Szavaznak arra, a­ki legelsőnek kéri ki a szava­zatukat. A választás nem ritka esetben valósággal lealacsonyító az önérzetes tisztviselőre. Kilincselésre kényszeríti, hogy ki ne maradjon. A­ki pedig szavazatával az állás elnyeréséhez segítette, elvárja, hogy vele szemben tisztviselői funkciója közben megkülönböztetett eljárást gyakoroljon. Az állami közigazgatás feladatainak teljesítésére csak oly közegek alkalmazandók, a­kik nem állanak a helyi körök befolyása alatt, nincsenek e köröknek lekötelezve s alkalma­zásukat az államhatalom kinevezése által nyerték. Nincs igazuk azoknak, a­kik azt hiszik, hogy csak a kinevezési rendszer behozatalával függenének a tisztviselők teljesen a kormánytól, mert hiszen láttuk, hogy a koalitíó uralomra jutásakor az addig többnyire szabadelvű megyei tisztviselők egyszerre coalitiossá, majd ezek bukásakor — munkapártivá változtak át. Természetesen tisztelet adassék a kivételnek, — a­mely meggyőződését és függetlenségét minden kormányváltozással szemben meg tudta tartani. A közigazgatási teendők óriási szaporulata teszi szük­ségessé a centralisatiot, illetve az államosítást. — A közönség is teljes mértékben fellépett a közügyek intézésénél. Nagyon sok teher volna az ma már a közönségnek, a­mit önkor­mányzat címén, neki kellene végezni, és pedig sok volna a közre is, mert elviselhetetlen teherrel járna az, ezért kellett az államsegélyhez folyamodni vármegyének úgy mint város­nak; de sok volna az egyes bizottsági tagnak is, mert ha igaz önkormányzatot akarnának gyakorolni, akkor valódi önkormányzatnál ma már egész idejük jóformán a köznek szolgálatában telne el. Bele is untak még a mai csonka önkormányzatba is alaposan, úgy­hogy visszahúzódnak, mindenkinek elég lévén a maga baja. Nagyon sok helyen azok dominálnak csak, a­kiket a szereplési viszketeg, a hiúság, a hatalom gyakorlásának a szeretete visz a fórumra. Azért van most jó talaja a klikkeknek. Az önkormányzat gyakorlása már csak választásokban, politikai tüntetésekben, főispáni heccekben merül ki. Azért idegenkednek a kinevezéstől annyira, azért hiszik, hogy a választás feladásával az önkormányzat romba dől, mert eddig a választásban merült ki az egész önkormányzat gyakorlása. Felmerül már most a kérdés, hogy a közigazgatás álla­mosítása érinti-e, érintheti-e a városokat? Megváltjuk először azon a nézeten voltunk, hogy az államosításnak a városokat nem szabad érintenie, a dolgok behatóbb vizsgálata azonban arról győzött meg, hogy az államosításnak a közigazgatás egész területére ki kell terjesz­kednie, mert teljesen indokolatlan és célszerűtlen volna az államosítást úgy keresztülvinni, hogy a közigazgatás területén egyes szigetek megmaradjanak. A mai rendszer sem nem államosítás, sem nem önkor­mányzat, hanem egy mixtum kompositum. A városok folyton panaszolták, hogy mily terhes nekik az állami feladatok ellátása. Ez vezette a kormányt arra, hogy ezen feladatok recompensatiojaként államsegélyben részesítse a városokat. Nézzük már most azokat a közigazgatási ágakat, a­melyeknek, mint állami feladatoknak ellátásáért most rekom­­pensáltatnak. A rendőrség a fővárosban állami, Újpesten szintén az­t a főváros mellett elterülő nagyközségekben most akarják behozni. A határrendőrség állami. A járásokban a közbizton­ságot a csendőrség látja el; a városokban már sok helyütt szintén a csendőrséget alkalmazzák s csak a létszám csekély­sége okozta azt, hogy még több város nem tért át a csendőr­ségre. A városokban a rendőrkapitány életfogytiglan a kor­mány közege által neveztetik ki most is. A közrend érdekének mi felelne tehát meg jobban, a mai állapot fentartása-e, vagy az államosítás ? A másik állami funkció az adóügy. Az adóügyet a királyi pénzügyigazgatóság ellenőrzi, annak a rendelkezései szerint járnak el a városi és községi közegek. Az adóhivatal állami. Csak a községek és városokban látják el az adóügyet autonóm szervek, de a pénzügyigazgatóság szükség esetén itt is a kirendelt állami közegével intézkedhetik. A községi jegyzők között általános a kívánság, hogy az adóbehajtást vegyék el tőlük, mert ez ellenszenvessé teszi őket a nép előtt. Állami funkció még a katonaügy ellátása. Különös állami érdekek fűződnek ahhoz, hogy ezek pontosan és jól láttas­sanak el, azért itt még inkább szükséges az egyöntetű, egy­séges vezetés, ami állami tisztviselők mellett inkább lehetséges. Hogyan állunk végre a közegészségügygyel.? A városi orvost a főispán nevezi ki életfogytiglan, tehát éppen annyi, mintha állami tisztviselő volna. A közegészségügy államosítása már régi óhajtás, sőt az ennél kevésbbé fontos állategészség­ügyet már államosították is. Ha már most figyelembe vesszük, hogy az anyakönyv­vezetés már államosítva van, akkor az árvaügy kivételével — aminek különben is a bíróság hatáskörében volna helye — a hatósági funkciókat igénylő közigazgatási ágakon kívül a megyének és a községnek úgyszólván csak a gazdászati önkormányzat tere maradna fenn. Az állami közigazgatás apostola Grünwald Béla, a megyének és a községnek az államosítás után önkormányzati teendőiül a következőket jelölte meg: „Sokan azt hiszik, hogy az államosítás megsemmisíti az önkormányzatot s a minden önállóságot megölő közpon­tosítást hozza be hazánkba. E téves felfogás onnan ered, hogy nem tesznek különbséget az önkormányzat állami, hatósági és tisztán helyi és gazdászati oldala között. Ezzel csak azt az elvet akarjuk megvalósítani, hogy hatósági funk­ciókat csak az állam megbízottja végezhet. Ez nem vonja maga után a megye és a község meg­semmisítését. A gazdászati önkormányzat terén a vagyon kezelése, utak, hidak építése és fentartása, kórházak, téboly­­dák és egyéb humanitárius intézetek felállítása, kezelése, az önmegadóztatás e célokra, a szükséges közegek, a pénztár nők, ügyész, ellenőr, felügyelők szolgák stb., nemkülönben választmányok s bizottságok választása, ezenkívül a hatósági önkormányzat terén a befolyás az adókivetésre, az iskola­ügyre s a közigazgatási bíráskodásra azok a teendők, melyek elég tért nyitnak a lakosság öntevékenységének. A községekben a gazdászati önkormányzat teendői lévén túlsúlyban a hatósági felett, a községi önkormányzat hatásköre s az elöljáróságnak a gazdászati önkormányzat elvei szerint választás útján való betöltése kérdés alá nem jöhet. A közgyűlés kisebbszámú, de válogatott tagokból állana. Ez állapítaná meg a költségvetést, a zárszámadást, határozna létesítmények tárgyában. Ez alkotna szabályrendeleteket. Ez írna fel a kormányhoz a tapasztalt hiányok vagy vissza­élések iránt. Ez egyesítené az állam és az önkormányzat közegeit a legfontosabb teendők teljesítésében. 7. gyárkémények, födémek, lépcsők és alapozások, valamint e szakba vágó munkák tervezését és kivitelét elvállalja . . Vasbeton DEUTSCH B. oki, mérnök Budapest, VII., P­ákOGZi­ Út 80. Telefon 104­60.

Next