Városok Lapja, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-04 / 1. szám

1913. január 4. val is összehasonlítjuk, másrészt pedig megállapítjuk, hogy jövőben az ipar, kereskedelem, stb.-vel foglalko­zók közül hány %-a lesz a lakosságnak választó­jogo­sult. Ezen adatok szerint az ország 18 millió 231,387 lakosa (1910. évi népszámlálás) közül 1.868,172 lakók­nak lesz választójoga, a népesség tizedrészének. Rá kell mutatni ezzel szemben arra, hogy Ausztriában a népesség 276/o-a, Németországban 22%, Angliában 17­­/a, Franciaországban 28% a választó­jogosultak száma. Eb­ből az állapítható meg, hogy ha némi haladást jelent­ is az új választójogi törvény, mégis igen félénk és óva­tos lépés előre. Hogy az ipar és kereskedelem körébe tartozók között lesz a legnagyobb %-os emelkedés, ez annak bizonysága, hogy ezek között a városi lakosok között volt eddig a legnagyobb számú jogfosztott. Foglalkozás szerint a választók következőképpen osz­lanak meg: Már most, bár kétségtelen, hogy városaink kö­zött igen sok rurális jellegű város van, így tehát az­ őstermeléssel foglalkozók közül bizonyos o/0 a városok lakosságára is esik, mégis az ipar, kereskedelem kö­rébe tartozó választók 6­ 0-át az őstermeléssel foglal­kozókéhoz képest kevésnek tartjuk. S nem csalódunk, mikor ennek okát a magas kor­határban megállapított korlátozásnak tulajdonítjuk. A törvénytervezet szerint a választói életkor a ma­gasabb értelmiségieknél 24, másoknál 30 év. Választójogosultsághoz megkívánt állandó lakó­helye van annak, aki legalább egy év óta ugyanegy községben lakik. Az állandó lakóhelytől függetlenül is választójogosultsággal bír minden köztisztviselő, lel­kész, tanár, tanító és főiskolát végzett egyén, ha ál­landó foglalkozása vagy állása van. ______ Választó mindenki, aki a középiskolának, vagy ez­zel egyenrangú tanintézetnek legmagasabb osztályát si­keresen elvégezte. Választó az, aki hat elemi népiskolát, vagy ezzel egyenértékű más iskolai osztályt vagy tanfolyamot si­keresen elvégzett, és ha ezenfelül bármilyen összegű egyenes állami adóval van megróva, vagy iparengedély, illetve iparigazolvány alapján önállóan ipart űz, vagy kereskedést folytat, vagy pedig olyan alkalmazott, aki ipari üzlet vagy vállalat körében bármennyi idő óta, de nem napszámosként van alkalmazva, vagy az ős­termelés körében nem kizárólag testi munkára, hanem előmunkási, felügyelői tennivalók rendszeres végzésére bármennyi idő óta van alkalmazva (munkavezető, bé­resgazda, aratógazda, magtáros, fővincellér, főkertész stb.), vagy köz- vagy magánszolgálatban ugyanannál a munkaadónál bármely foglalkozás körében legalább há­rom év óta van állandóan alkalmazva, vagy valamely választónak mezei gazdaságában, ipari üzletében, vagy vállalatában mint segítő család­tag működik, vagy a katonai, illetve csendőrségi szolgálatban altiszti foko­zatot ért el. Aki írni és olvasni tud, anélkül, hogy hatosztályú népiskolai képzettsége lenne, annak csak akkor van választói joga, ha legalább 20 korona állami adót fizet, „ vagy legalább nyolc katasztrális hold szántóföldje vagy szőlője van . Ha olyan alkalmazott, aki ipari üzlet, vagy vállalat körében ugyanannál a munkaadónál legalább két év óta nem testi munkára, hanem előmunkási, fel­ügyelői tennivalók rendszeres végzésére (munkavezető, művezető, pallér, stb.) bármennyi idő óta van alkal­mazva, aki őstermelési előmunkás vagy felügyelő, vagy ha az előbbi feltételeknek nem felel meg, legalább öt év óta ugyanannál a munkaadónál állandóan alkal­mazva van. Aki írni és olvasni nem tud, csak akkor bír választói jogosultsággal, ha legalább 40 korona egyenes állami adót fizet, vagy ha legalább 16 katasztrális hold szántó, vagy 1 szőlő tulajdonosa. A jelenlegi választók közül választó marad az, aki az 1913. évi választói névjegyzékbe jogerősen fel van véve és választó mindaddig, amíg a régi jogcím ugyan­abban a községben, amelynek névjegyzékébe 1913-ban felvették, változatlanul fennáll. Eszerint tehát az önálló városi iparos, kereskedő, ki eddig mint iparigazolvánnyal bíró adózó már 21 éves korában választójoggal bírt, jövőben csak 30 éves korá­ban jut választójoghoz. Ugyancsak a városi ipari mun­kás, ha két év óta nincs állandó és folytonos alkalma­zásban, elesik választójogától. Ezek súlyos sérelmek, ha meggondoljuk, hogy egyrészt vannak ipari munkák, melyek a két évig egy munkaadónál alkalmazást ter­mészetüknél fogva kizárják, másrészt pedig nehezen indokolható, hogy egy önálló kereskedő, iparos, 30 éves kora előtt ne jusson választójoghoz egy olyan or­szágban, hol az emberek átlagos életekora 41 év. Sok és alapos aggodalomra adhat okot a törvény­­tervezet azon rendelkezése, mely szerint úgy az ipar, és kereskedelem, mint az őstermelés körében az élő­munkás, felügyelő, béresgazda, aratógazda, magtáros, fővincellér, főkertész, ha nincs is két éve és illetve öt éve alaklmazva, választói jogosultsággal bír. Ez a ren­delkezés nem állhat meg. Ilyformán a nagybirtokos a választói névjegyzék összeállításakor egy-két nap óta nála lévő alkalmazottakat szuverain joggal béresgaz­dáknak, fővincelléreknek jelenthet ki, vagy az ipari munkaadó jómunkásokat nevezhet ki és választójogo­sultságot osztogathat. Ha még mindezekhez hozzá­vesszük azt, hogy a választói jogosultság elnyerése, végett jelentkezni kell s ha figyelembe vesszük, hogy maga a választók összeírása, az iskolai képzettség, a munkaviszony, a munkaidő tartamának, az életkornak igazolása csak igen bonyolult és nehézkes eljárással lehetséges, meg kell állapítanunk, hogy a törvényterve­zet jelenlegi formájában nem állhat meg és igen ala­pos és radikális módosításra szorul. Előnye volna a tervezetnek a szavazás részleges titkossága, de érthetetlen, hogy ha már a titkosság nem is általános, az önálló választókerületekkel bíró r.­t. városokban miért mellőztetett a titkos szavazás? A városok közötti közjogi különbségnek a választói törvényben is kifejezésre juttatása helytelen, mert van­nak kultúrában és fejlettségben olyan előrehaladt vá­rosaink r. t. városi szervezetben, mint akárhány tör­vényhatósági joggal felruházott város. Legalább az ön­álló választói kerületet képező r­­t. városokra is feltét­lenül kiterjesztendő volna a titkos szavazás. A törvénytervezethez csatolt statisztika szerint a törvényhatósági joggal felruházott városok jelenlegi és jövő választói anyanyelvük szerint az alább közölt ki­mutatás szerint fognak megoszlani: Őstermeléssel foglalkozók . . 63.8% 58.9% Ipar, kereskedelem, közlekedés 23.2% 29.9% Közszolgálat, szabad foglalko­zás .................................... 9.40/0 7.26/o Egyéb foglalkozás .... 3.60/0 3.10/0 Értelmiség, új választók ... . 0.96/o 100­0/0 100% VÁROSOK LAPJA 3

Next