Városok Lapja, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-03 / 1. szám
IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. BUDAPEST, 1914. JANUÁR 3. VÁROSOK. CAPJA | Kecskeméti ÁllalatUevéltári Jarcskunfélegyházi részlege I VÁR05POUTIKAKKÖZIGAZGATÁKPÉNZÜGyi.KÖZGAZDASÁGI-E5 KÖZÉPITKEZZ5I HETILAP 1ÖSZERKESZTŐ: VARHIDY LAJ05 Tartalom : Évforduló. — Városi közigazgatás. — A vidéki városok hitelügye. — A városi tisztviselők érdeke az uj városi törvényben. — Városaink műkincsei. — Német városok és kiállítások. — A városok sürgős kölcsönszükségletei. — Hirek. — Középitkezés és közszállítás. — Adó- és pénzügy. — Közgazdaság. — Hirdetések. Cikkeink csakis lapunknak, mint forrásnak megnevezésével vehetők át. Sóforduló. Nem szívesen tekintünk vissza az elmúlt esztendőre, mert nagyon sivár az a kép, ami az emlékezés szövetnekénél lelki szemeink elé tárul. Az alkotás vágya, a fejlődés és haladás szelleme szállotta meg a közelmúltban városainkat, tiszteletre méltó városfejlesztőtervekkel készítették elő a jövő alapjait, mely alkotó munkájuk közepett, amikor minden gépezett serényen munkálkodott, a bankok kábelei felmondották a szolgálatot, kifogyott azokból a mindent mozgató erő .... a pénz. Soha még ilyen teremteni vágyás! Soha ilyen készség! S amikor ezzel évtizedek mulsztásait akarják pótolni a magyar városok, hogy egyúttal lendületet adjanak vérszegény iparunknak és kereskedelmünknek, akkor külpolitikai bonyodalmak, elemi csapás, a munkanélküliség réme s áldatlan belső politikai civakodás tornyosulnak kulturmunkájuk elé. Mint a fuldoklók minden mentő eszköz után kapkodtak városaink, menekülés helyett azonban csak annál jobban sodródtak beljebb a válság örvénye felé. Minden pénzügynökben egy-egy Nemzőt sejtettek s a fejlődés lázában pénzt hajszolva a világpiacokon csaknem eljutottak a magyar kommunális hitelügy kompromittálásához. A helyzet ily sivárságában mégis gazdagabbak lettünk egy tapasztalattal, amire a gondos előrelátás már régen figyelmeztetett ugyan, de amire a városok nagy áldozatai árán végre a kormány is rájutott, hogy t. i. jövőre a pénzbeszerzési akciót az összes városok nevében egyöntetűen s a kormánynyal egyetértőleg kell vezetni. Most evvel a tapasztalattal és a legsürgősebb hiteligények kielégítésére vonatkozó kormány ígérettel a tarsolyukban lépik át a magyar városok az újév küszöbét, teljes bizonytalanság közepett várva a városi reform megalkotásához fűződő reményeik megvalósítását. Két fontos feladat megoldása vár tehát a városokra az új esztendőben. Kielégíteni a legsürgősebb hitelszükségleteiket és új alapokra fektetni a városok közigazgatását. E cikkünk kerete nem alkalmas arra, hogy e feladatok megoldásának a módozataiba bocsájtkozzunk. Egyet azonban már most meg kell említenünk. Azt ugyanis, hogy az eddigi tapasztalaink arról győztek meg bennünket, hogy a városi törvénynek olyan rendelkezést is kell tartalmaznia, amely kifejezetten felhatalmazza a városokat, hogy pénzügyi és közgazdasági téren egymással országosan is szövetkezhessenek. A városok fejlődésére és erőik kifejtésére nem elégséges ugyanis, hogy egymástól izoláltan rendezkedjenek be, hanem szükséges, hogy bizonyos téren, mint pl. a hitelügy, a közélelmezés szervezése, az orsz. nyugdíjintézet megteremtése, a városi üzemekhez szükséges anyagok beszerzése stb. egymással is szövetkezhessenek s ebben a törekvéseikben a kormány és a törvényhozásnál támogatásra találjanak. Abból a temérdek kárból, ami a magyar városokat a hitelügy szervezetlensége miatt a kölcsönszerzés körül érte, legyen legalább valami hasznuk is a városoknak. Vonják le a tanulságot, ismerjék fel végre az erők összetételében rejlő szövetkezés értékét és szövetkezzenek minden olyan gazdasági akcióra, amivel magukat hasonló veszélyek ellen felvértezhetik. Az ország 138 városának közgazdasági téren való szövetkezése oly erőt jelent, ami milliókat menthet meg évenként a városoknak s amellett megkíméli őket attól, hogy a jövőben ügynököknek és uzsorásoknak az Eldorádói legyenek. Várhidy Lajos, Városi közigazgatás. Az 1912. évi 58. t.cikk 30. §-ában az országgyűlés utasította a belügyminisztert, hogy a törvény életbeléptetésétől számított két éven belül a városok szervezetéről, közigazgatásáról és háztartásáról, úgyszintén a városi rendőrségek országos rendezéséről törvényjavaslatot terjeszszen az országgyűlés elé. Az idő múlik, a két év nemsokára lepereg, a nagy közvélemény azonban teljes tájékozatlanságban van, várjon készül-e a városi törvényjavaslat és ha készül, milyen elveken fog felépülni. A sajtóban időnként jelennek ugyan meg közlemények, melyek a jólértesültség látszatával a készülő törvényjavaslat egyes rendelkezéseit ismertetik, de a be Nyilvános illemhelyek vállalata: László Ferenc Budapest.