Városok Lapja, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-03 / 1. szám

VÁROSOK LAPJA 1914. január 3. nem avatottak ezen közleményekkel szemben teljesen tájékozatlanok, mert nem tudhatják, mennyiben tekint­hetők azok hiteleseknek és éppen ezért az ismertetése­ket bizalmatlansággal fogadják. A hátralévő időt kellőképpen fel kellene használni és pedig két irányban. Elsősorban a belügyminiszter­nek sürgősen ankétot kellene összehívni és ott minden meghívott hozzáértőnek véleményét meghallgatni, má­sodsorban a magyar városok minden igaz barátjának a sajtóban és különösen a szaksajtóban ki kellene fej­teni tapasztalatait és eszméit. Ezen kettős, értékes anyagot a törvény készítői sikerrel használhatnák fel és így elérhetnénk azt, hogy valóban jó javaslat kerülne a törvényhozás elé, amely közmegnyugvást keltene. Mert azzal tisztában kell lennünk, hogy kevés olyan nagyfontosságú törvényjavaslat kerül a közel­jövőben az országgyűlés elé, mint a városok jövő életét, fejlő­dését, anyagi viszonyait szabályozni, megalapozni hiva­tott városi törvényjavaslat. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy csak akkor alkot az országgyűlés maradandót, csak akkor biztosítja intézményesen a városok fejlődését, ha ennél a törvény­­javaslatnál és pedig úgy a készítésénél, mint a tárgya­lásánál kormány és törvényhozás kizárja a politikát, kizárja a pártérdeket, ha leomlanak a pártkeretek és egyedül egy szempont fog irányadóul szolgálni: a ma­gyar városok érdeke, jóléte és jövő fejlődése. Kétségtelen tény, hogy a városok, a magyar törvény­­hozásnak hosszú ideig mostoha gyermekei voltak és a múltban egyáltalán nem kényeztették el őket. Kétségtelen és örvendetes tény ezzel szemben az is, hogy a városok­ magukra hagyatva is éltek, fejlőd­tek és erősödtek és ami még külön is kiemelendő, csak­nem teljes egészükben nyelvben és érzésben magyarrá váltak. És így, ha a törvényhozás a városokat erősíti és felkarolja, ezzel a magyarságot, a magyar kultúrát erősíti és szolgálja. Amikor a közvélemény a városi törvényjavaslatot várja, sokan ezen törvényjavaslatot összeköttetésbe hoz­zák az állami közigazgatással. Véleményem szerint ez vastag tévedés. A vármegyékben is az önkormányzatnak vagyok híve, de a városokban az állami közigazgatást egyene­sen lehetetlennek, elképzelhetetlennek, a városok meg­élőjének tartom. Hiszen minden egyes város egy külön organizmus, egy külön gazdasági egyed, különböző polgársággal, különböző vagyoni viszonyokkal, különböző fejlődési fokkal. Az állam csak az irányelveket jelölheti ki, csak a határokat szabhatja meg, de a városok önállói életét meg nem ölheti, meg nem semmisítheti. Az állam beleszólhat­­a városok közegészségügyi intézkedéseibe, elrendelheti egyes városokban bizonyos közegészségügyi intézmények (csatornázás, vízvezeték, vágóhíd, kórház, stb.) létesítését, ellenőrizheti a váro­sok­ háztartását, megszabhatja a pótadók maximumát,­­de nem szüntetheti meg a városok önállóságát. Csak olyan városi törvényt tartok helyesnek, mely a városi autonómiát kiszélesíti, a városi képviselőtestü­letek hatáskörét nagyobbítja. Nem azt képzelem én, hogy a városok az államtól függetleníttessenek, hogy az állammal szembehelyez­tessenek, hanem azt, hogy élesen elhatároltassék a vá­rosi közigazgatásban az állami és a városi közigazgatás, az állami közigazgatás kérdéseiben (állami adók kive­tése és beszedése, anyakönyvvezetés, katonai ügyek, közegészségügy, állategészségügy, népoktatás) bizto­sítsa az állam teljes befolyását, viszont azonban a városi organizmus ügyeiben az állam csak irányító, támogató legyen és hatásköre arra terjedjen ki, hogy a polgárság érdekei csorbulást ne szenvedjenek, a városi vagyon ne menjen veszendőbe, és végeredményben, hogy a vá­rosi érdek hozzásimuljon az állami érdekhez. Ezen elvekből kifolyólag a városi tisztviselők a jövőben is csak a képviselőtestület által választhatók, a kinevezési rendszer szerintem keresztülvihetetlen. Hiszen más a kecskeméti, más a lőcsei, hódmező­vásárhelyi, esztergomi polgármester, városi tanácsos és főjegyző hivatása, ügyköre, teendője. A kormány által kinevezett és esetleg áthelyezhető polgármesterre hogyan bízhatja egyik-másik város mil­liókra menő vagyonának kezelését ? Más egy mezőgazdasági-, más egy iparos-, más egy gyár-, más egy kereskedelmi városnak érdeke, fej­lődése. Fenntartandó volna az 1886: XXI. t.-c. azon ren­delkezése, hogy polgármester csakis a város lakosai kö­zül választható, mert csak a városban élői, a város polgá­rai közül kikerülő polgármester ismeri a város és pol­gárság érdekeit. Ezen elvekből folyik, hogy a rendezett tanácsú és törvényhatósági városok közötti különbség eltörlendő, a városok a megyéktől teljesen függetlenítendők. Füg­­getlenítendők, mert hiszen ellentétes az érdekük. A sajtóban felmerült az az eszme, hogy német mintára a rendezett tanácsú városok a járási közigaz­gatásba osztassanak be és így a járási tanács részeivé váljanak. Ezt az eszmét helytelennek tartom, mert egy­részt gátat szab a városok szabad fejlődésének, más­részt az ellentétes érdekek folytán örökös összetűzések csíráját rejtené magában. Amikor a fentebbiekben a városi autonómia hatá­lyosabbá tétele mellett foglaltam állást, szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy van két ága a városi köz­­igazgatásnak, melyek szerintem feltétlenül állami felada­tot képeznek: az árvaügyek és a városi rendőrség. Az árvaszék és rendőrség feltétlen államosításának va­gyok híve, mert a modern közigazgatással és jogállam­mal nem egyeztethető össze az a sok szabálytalanság, mulasztás, idejét múlt maradiság, és részrehajlás, ami az autonóm rendőrség és árvaszék működésében nap­nap után észlelhető.­­A városi árvaszéki ülnök és köz­gyám, továbbá a városi rendőrbiztos és pandúr nem a 20-ik századba való. Ha a készülő városi törvényjavaslat a fenti elveken fog felépülni, akkor a városok minden barátja örömmel B9 ■ ■ ■ n ■ a­­ Elmaradottnak tekinthetjük azt a községül S.:a*sz ahol fogyasztási szövetkezet nincs! B A fogyasztási szövetkezetek révén szerezheti be egy­ B egy falu népe mindennemű háztartási és gazdasági ■ cikkeit és italszükségletét a legjutányosabban, ■ úgyszintén hamisítatlan minőségben. — Amelyik ■ községben fogyasztási szövetkezetet akarnak létesi­­­­teni, a mozgalom kezdői forduljanak útbaigazításért a Büki ■)«■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és­­ Értékesítő Szövetkezetéhez, Budapest , IX., Közraktár­ utca 34. szám. f (Saját palotájában.) — A HANGYA kötelékéhez ma­­ már több mint 1200 fogyasztási szövetkezet tartozik ■ — 50 millió korona évi forgalommal­­ ■ Levélcím: HANGYA, Budapest, postafiók 109. szám. ■

Next