Városok Lapja, 1916 (11. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-01 / 1. szám

428 VÁROSOK LAPJA 1916. január 1. poli­ikánk főprogramm­ján­ a Balkán viszonyainak érde­keink szerint való rendezését, nyugaton defenzív helyze­tünk megerősítését, keleten pedig az orosz hatalmi nyo­más megszüntetését kell megállapítanunk. Belső politikánknak pedig tartalmat a szociális em­ber­védelem, az intenzív gazdasági munka, a kultúra fejlesztése s mind­emellett nemzeti öntudatunk ápolása, nemzeti politikánk alapvető tételeinek megszilárdítása és megerősítése kell hogy adjon. E nagy nemzeti politika keretei közzé kell a városi politikának illeszkednie. S miután a kulturális és gazda­sági élet a városok falai között zajlik le, ennélfogva a városoknak a jövő politikájában az eddigieknél sokkal fontosabb és nagyobb szerepe lesz. A háború jelenségei érdekesen világítják, hogy a városok gazdasági munkája mennyire értékes a had­viselésnél. A városok ipari munkája nélkül önvédelmi harcunk nagyon rövid lélekzetű lett volna. Ma már világos, hogy az országnak fokozatos industrializálása, a városok fejlő­dése nemcsak békében elsőrendű érdeke az országnak, de a háborúban is. Szellemi erőt, technikai és gazdasági fel­­készültséget tehát erkölcsi és gazdasági fölényt a városok adnak legnagyobb részt a nemzetnek, nemzeti politikánk megszabásánál tehát a városok fejlesztésére különös súlyt kell helyezni. Ez a tudat kell ,hogy általánossá váljék, s megteremtse nemcsak a háborúban,, de a béke idején is p­­­áros és falu népe között az együttérzést és a megl­ép­ésben való szolidaritást. De ez a tudat fokozott ambí­cióval, ügyszeretettel és lelkesedéssel kell hogy eltöltse a városok vezetőit, mivel a nemzeti regeneráció nagy fel­adatának végrehajtása igen tekintélyes részben reájuk hárul. A városokból kell kiindulni egy széles látkörű szociálpolitikának. A városoknak kell nagyszabású tevé­kenységgel, a sokféle erkölcsi, gazdasági és egészségügyi bajokkal szemben a küzdelmet felvenniök s az ember­­védelmet így biztosítaniuk. A közegészségügy fejlesztése, a gazdaságilag gyenge néposztály erkölcsi és gazdasági védelme céltudatos törekvéssel és helyes alapon nem hosszú idő múlva begyógyítaná azokat a sebeket, amelye­ket a véres háború a nemzet törzsén ejtett. Az a szociális érzék és igaz hazaszeretet, amely a magyar városokat kivétel nélkül áthatja, biztosítékát adja annak, hogy hatóság és társadalom együttes munkái­­­­val le fogja róni kötelességét, amelylyel a jelen és, a jövő nemzedéknek tartozik, megszervezi a legszélesebb kör­ben az ember védelmet, munka­alkalmak nyújtásával elő­segíti a gazdasági fellendülést, s megteremti a versenyt a magyar kultúráért való szerelmes lelkesedésben. Ezzel pótolni fogja a magyar közhatóság és társadalom a ma­gyar nemzet ember veszteségét, megteremti a szebb jövőt számára, amelyet a nemzet méltán megérdemel, mert egy nemzet sem hivatkozhatik nagyobb történeti múltra, jelentősebb belső erőre, a nemzeti élet küzdel­meinek több sikereire, mint épen a magyar,­ ­3 gáz és földgáz. Irta: Molnár Lajos, a Világítási és Vízmű részvénytársaság igazgatója. II. Északamerikában 1775-ben eszközölték az első föld­gáz-feltárást és 1792-ben már a földgáz megkedvelt nagy elterjedéséről és nagy iparfejlesztő hatásáról írnak az amerikai földgáz források történelmi adatait közlő tanul­mányok. Dr Bernády György, udvari tanácsos, főispán, a városok kongresszusának nagyváradi értekezletén az erdélyrészi földgáz-kérdésről tartott, nagy szakavatott­­ságot tanúsító előadására mindnyájan kellemesen emlék­szünk vissza és élénk emlékezetünkben van amerikai útjá­ról hozott, tapasztalatból merített azon megjegyzése, hogy ott a földgáz még az esetben is nagymérvű elterje­­­dést tudott nyerni, amikor — tán a szénbányák közelsége, vagy ezek gazdagsága és termelési költségeinek csekély­sége okából — a földgáz calorikus ára drágább volt, mint a szén calorikus értéke. De ez csak természetes is, ha tekintetbe vesszük, ho­gy a gáztüzeléssel, fűtéssel, vagy főzéssel elértük a leg­­­gazdaságosabb, legkényelmeebb tüzelő­anyag felhaszná­­­lásnak módját és ebből magyarázható, hogy Amerikában 100 és 100 városban, fát vagy szenet háztartási célra egyáltalán nem használnak és nem utópia a kémény nél­küli házak tömegéből épült város, hanem tény és való­ság és ugyancsak nagyot néz egy-egy amerikai házi­asszony, ha európai látogatása alkalmával még a szén­ás fatüzelés kellemetlenségeit is kell neki nálun­k tapasztalni. Egyes városaink maximális földgáz fogyasztó képes­ségét különböző szakértőink más-más mértékkel vélik meghatározni és a földgáz ügyét figyelemmel kisérő laikus tán meg is ütközik azon, hogy egyikünk, másikunk cikkében feltüntetett fogyasztási számok között oly nagy az eltérés. Pédául Becsey Kolozsvár város évi földgáz fogyasztási felvevő képességét 34 millió köbméterre becsüli. Ezzel szemben dr. Rácz Gyula 60.000 lakosnál, (évenként és fejenként ipari szükséglet 371, fűtési szük­séglet 502 és világítási szükséglet 14,3 köbm., összesen 887,3 köbm. alapján) évi 53 millió köbmétert mutat ki. Bernády főispán számításai szintén ily arányokban mozog­­­nak és így a »Városok Lapja« 48. számában irt cikkem­ben részletesen kifejtett statisztikai adatok alapján általam­ előrelátott 45 millió köbm. évi földgáz fogyasztás Kolozs­vár városában, nézetem szerint okvetlen elérhető is lesz. A parlament előtt a közeli jövőben tárgyalás alá jövő földgáz szerződés 22. §-a megállapítja a világítási- ház­tartási- és ipari célra szolgáló földgáz maximális egység­árát. Ezen egységárak azon arányban változnak, amint az esseni tőzsde évi átlagos árjegyzése szerint 1 tonna gázszén ára a bányánál nem drágább, vagy olcsóbb, mint 12,8 márka tonnánként. Az állami földgáz szerződés ezen pontja iránt sok helyen kétely merült fel és ezért nem tartom érdektelen­nek, hogy a Rajna-Vesztfáliai szén szindikátus szén ár­jegyzését, több évre ide iktassam, tonnánként, bányában, vasúti kocsiba rakva. Ezen bányák vezetősége újabban tett kérdezősködésemre úgy nyilat­kozott, hogy a háború után a most érvényben levő árak emelkedését, sőt ezen nívón való megtartását semmi sem teszi indokolttá és amint az angol szén versenye ismét érezhető lesz, a 12, 13 márkás egységár fog visszatérni és előrelá­­hatólag állandóan megmaradni. Ez tényleg igen valószínűnek látszik és így fölösleges azon félelem, hogy a megalakítandó Magyar Földgáz részvénytársasága a szerződésben megállapítandó maximális földgáz egység­árakat még magasabban fogja alkalmazhatni. De legyen bár akármilyen a szén egységár, vagy a maximális gáz egységár, joggal számíthatunk arra, hogy lesznek a Magyar Földgáz részvénytársaság vezetőségé­ben, vagy az alakítandó műszaki bizottságban oly be­ 1912/13 évben nyári szállítás 12.— téli szállítás 13.— márka 1913/14 „ „ „ 12.5 „­­ 13 5 1914/15 „ „ „ 12— „ „ 13— „ 1915/16 „ „ 13 75 „ * 15.75 „

Next