Városok Lapja, 1917 (12. évfolyam, 1-38. szám)
1917-01-06 / 1. szám
VÁROSOK LAPJA 1917. január 6. ________._______.. ___________ ____ . . . ..— N város díszpolgárává választotta féls a város legszebb terét nevezte el róla. A közgyűlés dr. Szele Béla ügyvéd és társai indítványára elhatározta, hogy a brassói románság magatartásának megbélyegzésére a városi közgyűlés jegyzőkönyvéből a román nyelvet eltörli. Az indítványt néhány szó ellenében igen nagy többséggel hozta a közgyűlés. A törcsvári várat az Erdélyben megtelepült német lovagrend építette 1212-ben és egészen 1498-ig a magyar kirélyek birtokában volt. Ekkor II. Ulászló elzálogosította Brassó városánál. Később, 1651-ben, II. Rákóczi Ferenc Törösvár várát a körötte fekvő hatalmas erdőségekkel együtt törvény útján Brassó város tulajdonába engedte át. Azóta a város kezén volt mind a mai napig. A várat teljesen restaurálva bocsátják ő felsége rendel kezésére. A körötte elterülő óriási erdők a legideálisabb vadászterületek közé tartozóak, amelyeknek ritka specialitása a fajdikrákás. Azt orosz városok kongresszusát betiltották. A moszkvai városi prefektus betiltotta a városok és zemsztvok kongresszusát, ami a liberális érzelmű polgárság körében rossz vért szült. Bárczy polgármester — főrendiházi tag. A hivatalos lap legközelebbi számai rendkívül sok kitüntetést fognak hozni. Úgy értesülünk, hogy a kitüntetettek között első helyen Bárczy István polgármester van, akit a király a főrendiház tagjává fog kinevezni. A főváros több főtisztviselője is kitüntetésben fog részesülni legközelebb. Polgármester változás: Körmöcbánya képviselőtestülete polgármesterré Zsembery Gyula dr. zólyomvármegyei aljegyzőt választotta meg. Ahol szeretnk az alispánt. A szepességi városok (Lőcse, Igló és Késmárk kivételével, mivel ott már megkapták a városi tisztviselők a szolgálati pótlékot) tisztviselői közös kérvényben fordultak Neogrády Lajos dr. udvari tanácsos, alispánhoz a szolgálati pótlék meghonosítása érdekében. Arról értesülünk, hogy az alispán a kérvényben felhozott indokokat méltányosnak tartja és további lépéseket a közérdekű ütgly érdekében legközelebb megteszi. .. A városok tisztviselőinek az alispánhoz való fordulása, hogy érdekükben közreműködjön, a legjobban jellemzi azt a megbecsülést és bizalmat, amivel Neogrády alispán iránt a szepesi városok viseltetnek. Sajnos ez az egész országban egy kivételes példa, mert nagyon sok megyében a legnagyobb ellentét tapasztalható a megyei intéző körök és a városok s ezek tisztviselői között. Már pedig nem a városokon múlik, hogy általában ellentétek vannak mindenfelé. Az alispán uraknak nemcsak a hatalmukat kell éreztetniük a városokkal szemben, hanem megértéssel is kell birnioksi jóindulatú tanácscsal, a városok érdekeinek a felkarolásával olyan közbecsülést és szeretetet kellene maguk iránt kelteniük, mint amilyennel Neogrády Lajost a megye valamennyi városa körülveszi. Dr. Tatay Zoltán, Debrecen város kulturügy osztályának jegyzője, lapunk jeles munkatársa a miniszter által szintén kijelöltetett azok közé, akik a meghódolt Belgrádban tartandó magyar közigazgatási tanfolyamon részt fognak venni. Eger új főjegyzője, Eger város képviselőtestülete a főjegyzői állásra Trak Géza nyíregyházai városi tanácsost választotta meg. A német városok üdvözlete. Bárczy István, Budapest székesfőváros polgármesterének, a koronázás alkalmából meleghangú üdvözlő táviratot külött Wermuth berlini főpolgármester a német városok szövetségének nevében. Üdvözlő távirat jött még Münchenből, a jeles polgármester — gavallér város. Cegléd városa néhány évvel ezelőtt egy kisebb birtokot vett meg, hogy azt elparcellázva, lakosságának a földéhségét némileg csillapítsa. A parcellásrtás igen jól sikerült, ami buzdítólag hatott egy nagyobb vállalkozásra, így vette meg azután a város a gróf Károlyi családtól 3.910.000 koronáért a sőregi uradalmat, ami bárt Cegléd határával szomszédos, de mégis messze fekszik a várostól. Éppen ezért a birtok már nem mutatkozott alkalmasnak a parcellázásra, amit még inkább megnehezített a háború kitörése is. A város várta tehát a, jobb vidéki beköszöntését s addig házilag kezelte a nagy terjedelmű birtokot. Ez a kedvező idő csakhamar bekövetkezett. A haszonállatok árai árháború alatt óriási módon felszöktek, amit a város élelmes vezetősége Gombos Lajos dr. polgármesterrel élén sietett is felhasználni s minden nélkülözhető haszonállatot !a múlt évnyarán nyilvánít), árverésen jó áron értékesített. Ebből az értékesítésből 1,050,000 kor. folyt be. Majd utóbb eladták az egész uradalmat a Magyar Parcellázó Banknak 6 millió 350,000 koronáért, úgy, hogy a város 2 millió 400,000 korona tiszta nyereséggel zárta le ezt a tranzakcióját. Ez oly fényes eredmény, amit a saját erejéből még talajt egy magyar város sem tud felmutatni. Az érdem oroszlánrésze Gombos Lajos dragilis és rendkívül üzleti érzékkel megáldott polgármestert illeti, akinek nagy segítségére voltak egy buzgó tisztviselőtársai is. Cegléd városa gavalléros módon hálálta meg úgy polgármesternének, mint a többi tisztviselőiknek is a birtok értékesítése körül bevált kitartóés céltudatos munkáját, amennyiben a város közgyűlése Gombos polgármesternek 75.000 korona, a tisztviselőknek pedig 70,000 korona tiszteletdíjat szavazott meg jutalmul. . . Ez a ceglédi eset egy ragyogó példa lesz minden város vezetősége előtt, hogy bátor, jól átgondolt ss a viszonyok alapos mérlegelésével átgondolt, nagyszabású tervekkel mennyit használhatnak a köznek is és saját maguknak is. Bátor szellem, elevenségüzleti érzék s kit tartó munka illik a mai város vezetőségéhez s egy ilyen szerencsés üzlet többet hoz a városnak, mint amit mindenféle csalafinta adókkal, illetékekke! stb. évtizedekért lát az agyonzaklltott polgároktól kipréselnek. „ Amikor teljes elismeréssel adózunk a jeles ceglédi polgármesternek, Gombos Lajosnak, a hozzá méltó tisztikarnak és az őt megértő derék magyar városnak, egyúttal kegyelettel kell megemlékeznünk a múlt évben. Hollósy István dr. munkatársunkról is, aki lapunk hasábjain évek óta buzdította a városokat hasonló tranzakciókra, aki lapunkban egy apostol meggyőződésével Mindennemű üzemeknek legjobb minőségben szállít gép- és hengerolajat, valamint összes kenőanyagokat MAYER és MÖLLER BUDAPEST, VI., EÖTVÖS U. 42. SZÁM. Telefonok : 160-71,91-84 irodák olaj-, gépkenőcs- és vegyipari gyár r.-t. : 143-90 külső raktártelep