Városok Lapja, 1923 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1923-05-01 / 9. szám

80 HÍREK. — Lapunk előfizetési árának felemelése. Értesítjük elő­fizetőinket, hogy az utóbbi időkben beállott óriási áremelkedések hatása alatt, lapunk előfizetési árát f. évi május hó 1. napjától évi 6000 koronába vagyunk kénytelenek megállapítani. — Kitüntetések. A kormányzó úr Ő Főméltósága Fock Ede és Csupor József székesfővárosi tanácsnokokat kormány­főtanácsosi címmel tüntette ki. E kitüntetés méltó elismerése azoknak a hasznos és kiváló szolgálatoknak, amiket Budapest székesfőváros közigazgatása és fejlesztése terén hosszú éveken át nagy ügybuzgalommal és sikerrel kifejtettek. — Új polgármester. Csongrádon, amely az idén alakult át r. t. várossá, április 21-én alakult meg a képviselőtestület, 29-én pedig már polgármestert választottak Tóth István dr. személyében, aki egyedül pályázott. Mint Csongrádról írják, az új polgármester, ki odavaló s a nagyközségnél is már szolgálatot teljesített, komoly készültségű, jeles közigazgatási szakember, kinek működése elé nagy reménységgel néznek a csongrádiak. Üdvözöljük az új várost s az új város új polgármesterét. — — Városi főjegyző dicsérete. Krátky István dr. Nagy­kanizsa város derék főjegyzője az ügyvédi vizsgát „cum laude“ tett le, vagyis alapos és precíz készültségéért a vizsgálóbizottság dicséretében részesítette. Gratulálunk! — Választások. Hódmezővásárhely város törvényhatósági bizottsága f. évi április hó 25-én tartott közgyűlésében első oszt. aljegyzőnek Simon József h. első oszt. aljegyzőt, másodaljegyők­­nek Nagy Gábor városi adótisztet és Ajtay Gyula h. aljegyzőt, első oszt. közigazgatási fogalmazóknak pedig Katona Ferenc és Osváth Gábor dr. helybeli lakosokat választotta meg. ( *) A pénzügyminisztériumtól nyert értesülésünk szerint a miniszter fogja e célból a városoktól a szükséges adatokat bekívánni. VÁROSOK LAPJA 1923. május 1. nemzetgyűlési képviselőit, ezek előtt tárja fel a bajokat, amelyek­nek az orvoslására az volna szükséges, hogy: 1. a városoknak a kormány adjon sürgősen kölcsönt üzemi célokra; 2. a városi alkalmazottaknak a kormány az állami illetménykiegészítést elő­legezze mindaddig, míg a háztartás rendezéséről szóló törvény életbe nem lép ; 3. a fogyasztási adó díjtételeit százalékos alapon egy rövid törvényben sürgősen emeljék fel; 4. a forgalmi adó­részesedés fejében a mai V. rész helyett Vb részt adjon a váro­soknak ; 5. a közszolgáltatásszedési jog tekintetében ismertesse a kongresszus a miniszteri javaslat és a kongresszusi javaslat eltéréseit és igyekezzék ez utóbbi mellett való állásfoglalásra bírni a városok nemzetgyűlési képviselőit. Komjáthy László : A népjóléti miniszter a városi kórházak ápolási díjait későn utalja a betegápolási alapból, úgyhogy a városoknak milliókra menő követeléseik vannak az állammal szemben. Ennek a sérelemnek a megszüntetése is felveendő. Éberth Géza: A miniszteri javaslattervezet a városok háztartásának a rendezését nem oldja meg kielégítően. Ugyan helyes alapelvekből indult ki, de látszik, hogy ami megjelent, az egy más javaslatnak az átdolgozása, ami abból is kitűnik, hogy a részletes rendelkezések mást mutatnak, mint az általános alap­elvek. A szervezeti kérdés is kimaradt a javaslatból. A kölcsönt illetőleg az összes városok felhívandók, hogy jelentsék be, mily célra és mennyi a kölcsönszükségletük.*) A be­érkezett adatok azonnal a pénzügyminiszter elé volnának terjesz­­tendők. Amint az állandó bizottság a háztartási javaslatával elkészül, az azonnal sokszorosítandó és a pénzügyminiszteren kívül a nagy nyilvánosság elé volna viendő. Ha a városok kíván­sága nem honoráltatnék, akkor a kongresszus egyetemes ülése elé volna terjesztendő a kérdés. Zimay, Vásáry, Faragó és Thurner hozzászólásai után a bizottság áttér Éberth javaslatának részletes tárgyalására. A részletes tárgyalást d. u. 4 órától késő estig, majd 21-én délelőtt folytatták. Némely pontnál behatóbb eszmecsere volt, amelyben a bizottság csaknem minden tagja részt vett. Végül a bizottság elhatározta, hogy Éberth Géza előadónak a bizottság által módosított és elfogadott javaslatát felterjeszti a pénzügyminiszterhez, sokszorosíttatja, megküldi az összes váro­soknak és a városok nemzetgyűlési képviselőinek, akiket érte­kezletre hív össze s eléjük tárja a városok legégetőbb bajait, a városok sürgős kölcsönszükségletét és a városi alkalmazottak állami illetménykiegészítésének az ügyét. Egyszersmind felkéri a pénzügyminisztert, hogy sürgősen rendezze a fogyasztási adók ügyét, úgyhogy 1. évi július 1-től a városok a felemelt díjtéte­leket szedhessék, a népjóléti minisztert pedig felkéri, hogy a kórházi betegápolási díjakat a városoknak haladéktalanul utalja ki. Amennyiben pedig a városok kívánságai megértésre nem találnak, az állandó bizottság nagyobb nyomaték kedvéért össze­hívja a kongresszus egyetemes ülését. Ezzel az ülés véget ért. — A jegyzők közgyűlése. A Községi és Körjegyzők Országos Központi Egyesülete Koncz János csepeli főjegye elnök­lése mellett Budapesten, április 21-én a vármegyeház nagytermében rendkívüli közgyűlést tartott. Az elnökség a közgyűlést, a jegyzői kart érintő gazdasági kérdések megbeszélése céljából hívta egybe, de napirendre tűzte a közigazgatási reform kérdését is. Napirenden szerepelt a beszerzési segély ügye is, amelyet a közalkalmazottak már decemberben megkaptak, a jegyzőket azonban mindezideig nem részesítették a segélyben. Vámos Ferenc előadó a jegyzői beszerzési segély késedelmességéről szóló sérelmeket terjesztette elő. Határozati javaslatot nyújtott be, hogy a beszerzési segély ügyében utasítsa a közgyűlés az elnökséget, hogy az illetékes kormányhatóságnál minél erélyesebben járjon el. Vámos Ferenc előadó a községi háztartások ügyében szabad mozgást sürget, valamint a kereseti adónak átengedését a községek számára, vala­mint azoknak az adóknak, amelyek pótadó alapok lesznek, egész összegükben való szerepeltetését. Határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben a nemzetgyűléshez és a kormányhoz fordul, hogy a falusi mezőgazdaság és a kisipar talpraállítására őket is részesítsék mezőgazdasági hitelben. Harsányi Béla a közigazgatás reformjáról terjesztette elő a választmány határozati javaslatát, amelyben követelik, hogy a község vezetője elsőfokú hatósági jogkörrel a jegyző legyen, hogy a községi önkormányzat kiterjesztessék szélesebb alapokra, úgyhogy amennyiben a reform során az államosítás történnék meg, a községi jegyző és egyéb hivatalok viselői csak saját kérelmükre, vagy fegyelmi úton legyenek át­helyezhetők. A határozati javaslathoz Dobos Gábor szólalt fel elsőnek, aki az államosítás mellett érvelt. A közgyűlés a határozati javaslatokat egyhangúlag magáévá tette. — Makó a hősök emlékének. Makó város közgyűlése az elesett makói hősök emlékművének felállítási költségeire házi pénztára terhére 3 millió koronát szavazott meg. Hogy minél díszesebb emlékművet lehessen felállítani, társadalmi gyűjtést is indítottak s ezenkívül az emlékmű alapja javára pünkösd első napján „Hősök napja“ címén nagyszabású ünnepséget rendeznek a marosparti városligetben. A „Hősök nap“-ján délelőtt 11 óra­kor a Szt István-téren tábori mise lesz, amelyen az összes fele­kezeti lelkészek részt vesznek. — — Debrecen eladja rendőrségi palotáját. Debrecen város még a háború előtt gyönyörű modern rendőrségi palotát építtetett a volt városi rendőrség részére. Mikor a rendőrség államosítása 1920-ban bekövetkezett, az államrendőrség a város tulajdonát képező palotának egy részét birtokba vette, elhelyezvén ott az államrendőrségi hivatalokat. Az épület másik részét a városi elöljáróság és a mérnöki hivatal használja. Most felvet­tetett az a gondolat, hogy az állam vegye meg a rendőrségi palotát a várostól a békebeli értéknek megfelelő paritásos áron, úgy, amint azt az államkincstár az állami jegyintézet felállításával a volt osztrák-magyar bank épületeivel tette. Ezzel a városnak az a törekvése, hogy a városházát felépíthesse s összes hivatalait ott helyezze el, nagymértékben elő lenne segítve. Az ügy jelenleg a belügyminiszter előtt van. — — Újonnan felfedezett város. Kozlov orosz kutató Dél­­mongóliában, a Góbi-sivatagban egy Khara-Kholo nevű várost fedezett fel, ahol eddig egyetlen európai sem járt. A városban 2500 kötetet tartalmazó könyvtárt is talált és művészi emlékeket. A könyvek ismeretlen nyelven vannak írva. — KÖZALKALMAZOTTAK. A közalkalmazottak lakbérének felemelése. Csilléry András nemzetgyűlési képviselő a nemzetgyűlés f. hó 27-iki ülé­sén interpelláció formájában arra kérte a kormányt, hogy a köz­­tisztviselők lakbérilletményét a lakásbéremelkedésnek megfelelően az eddigi lakbérilleték 30—40—50-szeresére emelje fel és a köz­­tisztviselőknek térítsék meg a 25 százalékos kincstári részesedést és a 3 százalékos házmesteri illetéket is, egyszersmint ugyanezt a rendelkezést terjesszék ki a vármegyei, városi és községi alkalmazottakra, valamint a közüzemi alkalmazottakra is. Kállay Tibor pénzügyminiszter nyomban válaszolt az interpellációra és kijelentette, hogy a kormány a közalkalmazottak lakbérét úgy emeli fel, hogy az megfeleljen a legújabb lakásbéreknek. A városi közalkalmazottak lakbéreit úgy fogják megállapítani, mint az állami közalkalmazottakét, miután azonban ezek önkormányzati testületek alkalmazottai, a kormány nem tehet mást, mint ezeket felhívja, hogy a lakbérilletményeket autonóm hatáskörükben meg­felelően emeljék fel. Az interpelláció után úgy Csilléry András, mint Szentpáli István és Nagy János (egri) képviselők figyelmez­tették a pénzügyminisztert, hogy a városok képtelenek most súlyos pénzügyi helyzetükben eme kötelezettségüknek megfelelni, mire a pénzügyminiszter kijelentette, hogy a reászoruló városok­nak hajlandó e célra előleget nyújtani. Értesülésünk szerint Buda­pest székesfőváros ily címen 500 millió korona előleget fog kapni. A felemelt rendkívüli segélyre előleget kapnak a vá­rosok. Örömmel jelentjük, hogy a városok kongresszusának a

Next