Városok Lapja, 1923 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1923-05-01 / 9. szám
80 HÍREK. — Lapunk előfizetési árának felemelése. Értesítjük előfizetőinket, hogy az utóbbi időkben beállott óriási áremelkedések hatása alatt, lapunk előfizetési árát f. évi május hó 1. napjától évi 6000 koronába vagyunk kénytelenek megállapítani. — Kitüntetések. A kormányzó úr Ő Főméltósága Fock Ede és Csupor József székesfővárosi tanácsnokokat kormányfőtanácsosi címmel tüntette ki. E kitüntetés méltó elismerése azoknak a hasznos és kiváló szolgálatoknak, amiket Budapest székesfőváros közigazgatása és fejlesztése terén hosszú éveken át nagy ügybuzgalommal és sikerrel kifejtettek. — Új polgármester. Csongrádon, amely az idén alakult át r. t. várossá, április 21-én alakult meg a képviselőtestület, 29-én pedig már polgármestert választottak Tóth István dr. személyében, aki egyedül pályázott. Mint Csongrádról írják, az új polgármester, ki odavaló s a nagyközségnél is már szolgálatot teljesített, komoly készültségű, jeles közigazgatási szakember, kinek működése elé nagy reménységgel néznek a csongrádiak. Üdvözöljük az új várost s az új város új polgármesterét. — — Városi főjegyző dicsérete. Krátky István dr. Nagykanizsa város derék főjegyzője az ügyvédi vizsgát „cum laude“ tett le, vagyis alapos és precíz készültségéért a vizsgálóbizottság dicséretében részesítette. Gratulálunk! — Választások. Hódmezővásárhely város törvényhatósági bizottsága f. évi április hó 25-én tartott közgyűlésében első oszt. aljegyzőnek Simon József h. első oszt. aljegyzőt, másodaljegyőknek Nagy Gábor városi adótisztet és Ajtay Gyula h. aljegyzőt, első oszt. közigazgatási fogalmazóknak pedig Katona Ferenc és Osváth Gábor dr. helybeli lakosokat választotta meg. ( *) A pénzügyminisztériumtól nyert értesülésünk szerint a miniszter fogja e célból a városoktól a szükséges adatokat bekívánni. VÁROSOK LAPJA 1923. május 1. nemzetgyűlési képviselőit, ezek előtt tárja fel a bajokat, amelyeknek az orvoslására az volna szükséges, hogy: 1. a városoknak a kormány adjon sürgősen kölcsönt üzemi célokra; 2. a városi alkalmazottaknak a kormány az állami illetménykiegészítést előlegezze mindaddig, míg a háztartás rendezéséről szóló törvény életbe nem lép ; 3. a fogyasztási adó díjtételeit százalékos alapon egy rövid törvényben sürgősen emeljék fel; 4. a forgalmi adórészesedés fejében a mai V. rész helyett Vb részt adjon a városoknak ; 5. a közszolgáltatásszedési jog tekintetében ismertesse a kongresszus a miniszteri javaslat és a kongresszusi javaslat eltéréseit és igyekezzék ez utóbbi mellett való állásfoglalásra bírni a városok nemzetgyűlési képviselőit. Komjáthy László : A népjóléti miniszter a városi kórházak ápolási díjait későn utalja a betegápolási alapból, úgyhogy a városoknak milliókra menő követeléseik vannak az állammal szemben. Ennek a sérelemnek a megszüntetése is felveendő. Éberth Géza: A miniszteri javaslattervezet a városok háztartásának a rendezését nem oldja meg kielégítően. Ugyan helyes alapelvekből indult ki, de látszik, hogy ami megjelent, az egy más javaslatnak az átdolgozása, ami abból is kitűnik, hogy a részletes rendelkezések mást mutatnak, mint az általános alapelvek. A szervezeti kérdés is kimaradt a javaslatból. A kölcsönt illetőleg az összes városok felhívandók, hogy jelentsék be, mily célra és mennyi a kölcsönszükségletük.*) A beérkezett adatok azonnal a pénzügyminiszter elé volnának terjesztendők. Amint az állandó bizottság a háztartási javaslatával elkészül, az azonnal sokszorosítandó és a pénzügyminiszteren kívül a nagy nyilvánosság elé volna viendő. Ha a városok kívánsága nem honoráltatnék, akkor a kongresszus egyetemes ülése elé volna terjesztendő a kérdés. Zimay, Vásáry, Faragó és Thurner hozzászólásai után a bizottság áttér Éberth javaslatának részletes tárgyalására. A részletes tárgyalást d. u. 4 órától késő estig, majd 21-én délelőtt folytatták. Némely pontnál behatóbb eszmecsere volt, amelyben a bizottság csaknem minden tagja részt vett. Végül a bizottság elhatározta, hogy Éberth Géza előadónak a bizottság által módosított és elfogadott javaslatát felterjeszti a pénzügyminiszterhez, sokszorosíttatja, megküldi az összes városoknak és a városok nemzetgyűlési képviselőinek, akiket értekezletre hív össze s eléjük tárja a városok legégetőbb bajait, a városok sürgős kölcsönszükségletét és a városi alkalmazottak állami illetménykiegészítésének az ügyét. Egyszersmind felkéri a pénzügyminisztert, hogy sürgősen rendezze a fogyasztási adók ügyét, úgyhogy 1. évi július 1-től a városok a felemelt díjtételeket szedhessék, a népjóléti minisztert pedig felkéri, hogy a kórházi betegápolási díjakat a városoknak haladéktalanul utalja ki. Amennyiben pedig a városok kívánságai megértésre nem találnak, az állandó bizottság nagyobb nyomaték kedvéért összehívja a kongresszus egyetemes ülését. Ezzel az ülés véget ért. — A jegyzők közgyűlése. A Községi és Körjegyzők Országos Központi Egyesülete Koncz János csepeli főjegye elnöklése mellett Budapesten, április 21-én a vármegyeház nagytermében rendkívüli közgyűlést tartott. Az elnökség a közgyűlést, a jegyzői kart érintő gazdasági kérdések megbeszélése céljából hívta egybe, de napirendre tűzte a közigazgatási reform kérdését is. Napirenden szerepelt a beszerzési segély ügye is, amelyet a közalkalmazottak már decemberben megkaptak, a jegyzőket azonban mindezideig nem részesítették a segélyben. Vámos Ferenc előadó a jegyzői beszerzési segély késedelmességéről szóló sérelmeket terjesztette elő. Határozati javaslatot nyújtott be, hogy a beszerzési segély ügyében utasítsa a közgyűlés az elnökséget, hogy az illetékes kormányhatóságnál minél erélyesebben járjon el. Vámos Ferenc előadó a községi háztartások ügyében szabad mozgást sürget, valamint a kereseti adónak átengedését a községek számára, valamint azoknak az adóknak, amelyek pótadó alapok lesznek, egész összegükben való szerepeltetését. Határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben a nemzetgyűléshez és a kormányhoz fordul, hogy a falusi mezőgazdaság és a kisipar talpraállítására őket is részesítsék mezőgazdasági hitelben. Harsányi Béla a közigazgatás reformjáról terjesztette elő a választmány határozati javaslatát, amelyben követelik, hogy a község vezetője elsőfokú hatósági jogkörrel a jegyző legyen, hogy a községi önkormányzat kiterjesztessék szélesebb alapokra, úgyhogy amennyiben a reform során az államosítás történnék meg, a községi jegyző és egyéb hivatalok viselői csak saját kérelmükre, vagy fegyelmi úton legyenek áthelyezhetők. A határozati javaslathoz Dobos Gábor szólalt fel elsőnek, aki az államosítás mellett érvelt. A közgyűlés a határozati javaslatokat egyhangúlag magáévá tette. — Makó a hősök emlékének. Makó város közgyűlése az elesett makói hősök emlékművének felállítási költségeire házi pénztára terhére 3 millió koronát szavazott meg. Hogy minél díszesebb emlékművet lehessen felállítani, társadalmi gyűjtést is indítottak s ezenkívül az emlékmű alapja javára pünkösd első napján „Hősök napja“ címén nagyszabású ünnepséget rendeznek a marosparti városligetben. A „Hősök nap“-ján délelőtt 11 órakor a Szt István-téren tábori mise lesz, amelyen az összes felekezeti lelkészek részt vesznek. — — Debrecen eladja rendőrségi palotáját. Debrecen város még a háború előtt gyönyörű modern rendőrségi palotát építtetett a volt városi rendőrség részére. Mikor a rendőrség államosítása 1920-ban bekövetkezett, az államrendőrség a város tulajdonát képező palotának egy részét birtokba vette, elhelyezvén ott az államrendőrségi hivatalokat. Az épület másik részét a városi elöljáróság és a mérnöki hivatal használja. Most felvettetett az a gondolat, hogy az állam vegye meg a rendőrségi palotát a várostól a békebeli értéknek megfelelő paritásos áron, úgy, amint azt az államkincstár az állami jegyintézet felállításával a volt osztrák-magyar bank épületeivel tette. Ezzel a városnak az a törekvése, hogy a városházát felépíthesse s összes hivatalait ott helyezze el, nagymértékben elő lenne segítve. Az ügy jelenleg a belügyminiszter előtt van. — — Újonnan felfedezett város. Kozlov orosz kutató Délmongóliában, a Góbi-sivatagban egy Khara-Kholo nevű várost fedezett fel, ahol eddig egyetlen európai sem járt. A városban 2500 kötetet tartalmazó könyvtárt is talált és művészi emlékeket. A könyvek ismeretlen nyelven vannak írva. — KÖZALKALMAZOTTAK. A közalkalmazottak lakbérének felemelése. Csilléry András nemzetgyűlési képviselő a nemzetgyűlés f. hó 27-iki ülésén interpelláció formájában arra kérte a kormányt, hogy a köztisztviselők lakbérilletményét a lakásbéremelkedésnek megfelelően az eddigi lakbérilleték 30—40—50-szeresére emelje fel és a köztisztviselőknek térítsék meg a 25 százalékos kincstári részesedést és a 3 százalékos házmesteri illetéket is, egyszersmint ugyanezt a rendelkezést terjesszék ki a vármegyei, városi és községi alkalmazottakra, valamint a közüzemi alkalmazottakra is. Kállay Tibor pénzügyminiszter nyomban válaszolt az interpellációra és kijelentette, hogy a kormány a közalkalmazottak lakbérét úgy emeli fel, hogy az megfeleljen a legújabb lakásbéreknek. A városi közalkalmazottak lakbéreit úgy fogják megállapítani, mint az állami közalkalmazottakét, miután azonban ezek önkormányzati testületek alkalmazottai, a kormány nem tehet mást, mint ezeket felhívja, hogy a lakbérilletményeket autonóm hatáskörükben megfelelően emeljék fel. Az interpelláció után úgy Csilléry András, mint Szentpáli István és Nagy János (egri) képviselők figyelmeztették a pénzügyminisztert, hogy a városok képtelenek most súlyos pénzügyi helyzetükben eme kötelezettségüknek megfelelni, mire a pénzügyminiszter kijelentette, hogy a reászoruló városoknak hajlandó e célra előleget nyújtani. Értesülésünk szerint Budapest székesfőváros ily címen 500 millió korona előleget fog kapni. A felemelt rendkívüli segélyre előleget kapnak a városok. Örömmel jelentjük, hogy a városok kongresszusának a