Városok Lapja, 1924 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1924-01-01 / 1. szám

VÁROS­I LAPJA SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. BUDAPEST, VIl­., SZENTKIRÁLY 1-U. 40. TELEFON: JÓZSEF 98—21. SZÁM. SOR­S LAPUNK EGYELŐRE KÉTHETENKÉNT JELENIK MEG. ELŐFIZETÉSE ÁR: AZ 1924. ÉVRE 120.000 K. . . Cikkeink csakis lapunknak, mint forrásnak a megnevezésével vehetők át. ... Budapest, 1924. Január 1. VÁR 05POLIKAI;KÖZIGAZGATÁ 5!r PÉNZÜGyi" KÖZGAZDASÁGI­ É.5 KÖZÉPITKEZETI HETILAP 1ŐSZERKESZTŐ: VARHIDY LAJOS. A VÁROSOK ÉS A VÁROSIAS JELLEGŰ KÖZSÉGEK KÖZLÖNYE. A városi üzemek és a revízió. írta : Steiner Vilmos, Nyíregyháza város üzemigazgatója. Az utóbbi években azt tapasztaljuk, hogy a közüzemek kezelése tekintetében mind több és több város tér át a keres­kedelmi formára. A fejlődés menete, a megoldás módja különböző ugyan, amennyiben egyes városok összes üzemeik vezetését és adminisztrációját egy központi szervre bízták (Szombathely, Székes­­fehérvár, Győr, Nyíregyháza), másoknál az egyes üzemek ön­állóak, de valamennyi kereskedelmi könyvvitelt és egyéb keres­kedelmi formákat alkalmaz.*) Ezen átalakulások indító okát a mai bizonytalan és napról­­napra változó gazdasági helyzetben találjuk meg. Ha a városok üzemeiket fenn akarják tartani, ha a városi háztartást az üzemek deficitje révén előállott nagymérvű megterheléstől meg akarják óvni, úgy kénytelenek az üzemek teljes adminisztrációját a köz­­igazgatás lassú és a mai ipari és kereskedelmi élet követelményei­nek semmiképp meg nem felelő kezeléséből, egy mozgékonyabb, a változó viszonyokhoz gyorsabban illeszkedő szerv vezetésére bízni, így létesültek a városi részvénytársaságok, közüzemi igaz­gatóságok, üzemi hivatalok stb. Dacára a létesülés különböző időpontjának, a különböző helyi viszonyoknak, ezen üzemi szervek életnyilvánulásaiban sok rokonvonást fedezhetünk fel, teljesen azonosak, azonban bajaik: a pénzhiány és a revízió hiánya. Az elsővel jelenleg nem akarok foglalkozni, mert a pénz­hiány a kereskedelmi és ipari világban ma általános jelenség és itt gyökeres javulás csak az ország gazdasági helyzetének válto­zásától várható. Éppily hátrányos a revízió fogyatékossága is. Minden üzlet, minden vállalat, tekintet nélkül annak nagy­ságára és terjedelmére, ellenőrzésre szorul. Ezen ellenőrzés két­féle, belső és külső ellenőrzés, vagy revízió. A belső ellenőrzést (kontroll) minden vállalat maga szervezi meg ; ez folytonos, meg nem szűnő és célja, hogy a vállalat tulajdonosa, vezetője vagy személyzete által elkövetett jóhiszemű tévedések és hibák elkerültessenek, ilyenek felderíttessenek, főleg pedig, hogy a személyzet esetleges visszaélései meggátoltassanak. A külső ellenőrzés (revízió) időszaki, annak irányítása és foganatosítása nem a vállalattól függ, sőt, hatásossága érdekében kívánatos, hogy váratlanul, előzetes bejelentés nélkül történjen meg. A belső ellenőrzés a városi üzemek kereskedelmi kezelésé­nél mindenesetre meg van és legalább is oly jól van megszer­vezve, mint minden más nagyobb magánvállalatnál. Annál hiányo­sabb — nézetem szerint — a külső ellenőrzés. A revízió feladatát a városi üzemeknél általában 3—5 tagból álló felügyelőbizottságok látják el, amelyek működésére vonat­kozólag nagyjában a községi törvény 194—196. §§-ai vagy pedig külön törvényhatósági bizottsági (képviselőtestületi) határozatok mérvadók. Ezen bizottságok elnöke sok esetben a főszámvevő, tagjai pedig a törvényhatóság (képviselőtestület) által kiküldött pénzügyi és kereskedelmi szakemberek. Ezek szerint tehát ezen ellenőrző szervben meg­van a szaktudás, működésüket azonban még­sem tartom eléggé hatékonyaknak az alábbi okoknál fogva: 1. Az ellenőrzéssel megbízott szerv minden egyes tagjának munkaidejét tulajdonképpen foglalkozása, hivatala teljesen igénybe­veszi. A városi üzemeknél reá háramló feladatát önönmagának és megélhetésének súlyos károsodása nélkül csak a pihenésre szánt idő felhasználásával teljesítheti. Hogy mily keveset jelent ez, ha az illető ipari vagy kereskedelmi pályán vezetőállást tölt be, azt tudjuk. A legjobb akarat és ambíció mellett sem fordít­hatják ezek a bizottságok az elég nagy terjedelmű városi üzemek ellenőrzésére azt az időt, amely elegendő volna arra, hogy ezek üzletvitelének minden ágazatában részletekig terjedő bepillantást nyerjenek. 2. A részvénytársaságok felügyelőbizottsági tagjai a vállalat­ban anyagilag is érdekelve vannak, működéseikért azonkívül díjazást is kapnak. A városi üzemeknél ez nem áll fenn Tudom, hogy ez a körülmény az ellenőrzés munkájára sokkal kisebb mértékben van káros hatással, mint az 1. pont alatt említett, de semmiesetre sem használ az ügynek. Az emberi gyarlóság egy alapvonása, hogy szívesebben és behatóbban foglalkozik azzal a munkával, melynek elmulasztása rá vagyoni kárt jelent. Hogy jelen esetben egy súlyos és nagy figyelmet igénylő munkáról van szó, az kétségtelen. 3. A városi üzemek ma az ország vagyonának tekintélyes részét képezik. Ezeknek helyes, a közgazdasági követelményeknek leginkább megfelelő irányítása, a bennük rejlő produktív erőknek egy egységes cél irányában való kihasználása elsőrangú országos érdek. Ezen célnak megismerése, az ügyvitelnek ez irányban való terelése volna az üzemeket ellenőrző szervek egyik legfontosabb feladata. Eltekintve az 1. és 2. pontban felsorolt körülményektől, a jelenlegi ellenőrzés nem érheti el ezt a célt, mivel az ellenőrzést végző egyének a város politikai életében is tevékeny részt vesznek, ami az üzemi tevékenységük tárgyilagosságát mindenesetre, ha öntudatlanul is, befolyásolja. Ezek volnának azok a főbb szempontok, amelyek a külső ellenőrzés megváltoztatását, jobban mondva kiegészítését követel­nék. Ezenkívül más oldalról is tekinthetjük a kérdést. A városi üzemek átszervezése, eltekintve a fővárosi üzemek egy részétől, a háború utáni gazdasági helyzet nyomasztó hatása alatt történt. Az ok ugyanaz, az eredmény azonban majdnem minden tekintetbe jövő városnál más és más. Ezen különféleség sokszor nem a jellegzetes helyi viszonyoknak a folyománya, hanem annak a következménye, hogy nincs egy oly nagyobb áttekintéssel bíró, a várospolitika napi kérdésein felül álló szerv, mely az üzemek időszaki szigorú revíziója alkalmával a helyzetet magasabb és általánosabb szempontokból ítélte meg és a revízió alapján a városi vagyonkezeléssel megbízott szervnél (tanács, törvényhatóság) beterjesztett jelentése kapcsán javaslatokat tegyen az észlelt hibák vagy mulasztások elkerülésére vagy a szervezeti szabályoknak megfelelő módosítására. Egy megfelelő revízió rendszeresítése által elérhető volna az, hogy anélkül, hogy a városnak törvényadta önállósága csorbát szenvedne, a városi üzemek működése egységesebben volna egy magasabb cél szolgálatába beállítható. Ezen most felsorolt szempontot tartom a fontosabbiknak. A revízió külföldön, főleg az Egyesült­ Államokban, de Németországban is, a vállalat tulajdonosainak és vezetőinek nél­külözhetetlen segítőtársát képezi és e célra szervezett, hivatásos revizori személyzet áll rendelkezésre. Magyarországon két példára hivatkozhatok : ez a „Hangya“ és a „Pénzintézeti Központ“ revíziós működése. Különösen az utóbbi alapszabályaihoz csatolt felül­vizsgálati utasítás, mintaképét nyújtja a magasabb gazdasági szem-­­pontok által irányított külső felülvizsgálat szükségességének és célszerűségének. A kérdés gyakorlati megoldását nagyvonásokban követ­kezőképp gondolom: A belügyminisztérium városi ügyosztályán belül legfeljebb 2—3 arra hivatott személyből (revizor) álló üzemi ellenőrzőosztály alakulna. Ezen osztály fentartási költségei az egyes városok üzemeit terhelnék. Ezen költségeket minden városi üzem könnyen *) Több városi ü­zemmel történt érintkezésből kifolyólag tudjuk, hogy e­ kereskedelmileg szervezett városi üzemek vezetői szeretnék, ha más városok üzemeinek évvégi mérlegét és évi jelentését megkaphatnák. Ennek akadálya eddig az volt, hogy nem tudjuk mely városban és miféle cím alatt léteznek oly városi üzemek, amelyek kereskedelmi mérleget készítenek. Felhívjuk tehát az ilyen városi üzemeket, hogy amennyiben más városi üzemek mérlegeire és évi jelentéseire reflektálnak, úgy ezt folyó hó 10-éig jelentsék be szerkesztőségünknek, mi pedig ezeknek a névsorát és címét közöljük és így módjukban volna a városi üzemek­nek a mérlegek kölcsönös kicserélése.

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék