Városok Lapja, 1924 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1924-09-01 / 17. szám

Budapest, 1924. szeptember 1. XIX. évfolyam 17. szám­t. VÁRÓ LAPJA M r'in' pm LAPUNK EGYELŐRE KÉTHETENKÉNT JELENIK MEG. EGY ÉVI ELŐFIZETÉSI ÁR: 1924. MÁJUS HÓ 1-TŐL 480.000 K. . . . Cikkeink csakis lapunknak, mint forrásnak a megnevezésével vehetők át. ... SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, Vlll., SZENTKIRÁLYI­ U. 40. TELEFON: JÓZSEF 98-21. SZÁM. VÁR05POUTIKAK­ KÖZIGAZGLTA51,­PÉNZÜGyi,­­KÖZGAZDASÁGI-IL5 KÖZÉPITKEZL5I ELTILAP 105ZLRKE5ZTO: VARHIDY LAJ05, fl UflROSOK És fl VÉROSlflS JELLEGŰ KÖZSÉGEK KÖZLÖRYE. MEGHÍVÓ: A Magyar Városok Országos Kongresszusának az állandó bizottsága a szervezési szabályzat 8. §-a értelmében az összes polgármesterek bevonásával Nyíregyházán, 1924. szeptember hó 14. napján délelőtt 11 órakor, a városháza közgyűlési termében országos értekezletet tart, melyre a kongresszus elnöksége nevében Nagy Ágodit tisztelettel meghívom. Tárgy: 1. Elnöki megnyitó. 2. A magyar városok hitelügye. Előadó: Várhidy Lajos, a kongresszus igazgatója. 3. Előterjesztés a törvényhatóságokká átalakulni kívánó fejlettebb r. t. városok mozgalma ügyében. Előadó: Ujváry Ede dr., szombathelyi h. polgármester, 4. Telekértékelés, telekadóztatás és lakáspolitika a válásokban. Előadó: Ábrahám Sándor ny. városi tanácsnok-főmérnök. Budapest, 1924. augusztus 30. Elnök szabadságon: Szentpáli István dr. s. k., ny. polgármester, nemzetgyűlési képviselő, alelnök. Nyíregyháza-városi üzemi részvény­­társaság, írta: Steiner Vilmos, a Nyíregyháza-városi Üzemi R­­t. ügyvezető igazgatója. Emlékünnepre készül Nyíregyháza városa; az örökváltság 100 éves évfordulóját ünnepli. Nagyszabású kiállítás keretén belül mutatja be az országnak, hogy mi volt Nyíregyháza és mivé tette ezt a várost rövid száz esztendő kitartó, fáradhatatlan szorgalma és a minden polgári erényekben bővelkedő céltudatos munka. Bemutatja a város, hogy míg az utolsó évtized vérzivatara minden gazdasági téren végtelen pusztulást jelentett, ő még ezen idő alatt is újat tudott teremteni, fejlesztett ott, hol más viszony­latokban csak hanyatlás látható. A közüzemek kezelésének megszervezése tekintetében eddig is úttörő volt Nyíregyháza városa akkor, mikor 3 évvel ezelőtt felállította a 14 városi üzem központi kezelésére hivatott „Üzemi Hivatal “-t, ezen szervezést befejezte 1924. augusztus 9-én, mikor életre keltette a „Nyíregyháza-városi Üzemi Részvénytársaság“-ot. Nyíregyháza az első magyar vidéki város, mely a kor szellemét felismerve, üzemeinek megadja a szabadkereskedelmi fejlődés lehetőségét azáltal, hogy részvénytársaságot alapít anélkül, hogy idegen tőkét venne e célra igénybe. Hazánk szerencsétlen gazdasági viszonyai nem engedik meg ma, hogy városunk jubileumi örömének megörökítésére díszes emlékköveket állítsunk; meg vagyunk azonban győződve arról, hogy Nyíregyháza város ezen új létesítésével olyat alkotott, ami a kőnél ékesebben és maradandóbban hirdeti a város vezető­ségének tettrekészségét és a mindenkori gazdasági viszonyokhoz való alkalmazkodni tudását. Az új részvénytársaság a 3 éve működő Üzemi Hivatalnak üzlet- és hatáskörét vette át, előzménye és történeti fejlődése röviden a következő: A háborút megelőző években Nyíregyházán a többi váro­sokhoz viszonyítva csak kevés városi üzem volt. Ilyen a gőzfürdő, Sóstógyógyfürdő, jéggyár, kertészet, iparüzemek néhány munkással, továbbá a mozgóképszínház, hirdetési vállalat. Az utóbbi kettő bérbe volt adva, a többieket pedig egyes tanácsi előadók kezelték, a számviteli ügyeket pedig a számvevőség végezte. A háborúval kapcsolatosan beállott gazdasági eltolódások és az a körülmény, hogy részben kormányintézkedések következ­tében a város kényszerülve volt új kereskedelmi üzemeket keze­lésébe venni (lisztellátás, tejellátás stb.), az üzemek kezelését és vezetését bonyolultabbá tette. Ezzel párhuzamosan azonban az egyes közigazgatási referensek tisztán közigazgatási munkaköre is nagy fokban megnövekedett, úgyhogy az üzemek kezelésére, fizikai idő hiányában és minthogy ezek reájuk nézve csak másod­rangú fontossággal bírtak, kevesebb időt szentelhettek akkor, amikor a nyersanyagok beszerzésének mind nehezebbé válása következtében és a mind súlyosabbá váló pénzügyi helyzet miatt ezen üzemek mind nagyobb és behatóbb, főleg azonban szak­szerű vezetést igényeltek. Már a háború vége felé mindinkább kezd konkrétabb alakot ölteni az az igyekvés, hogy az üzemeket a közigazgatás kezeléséből kivonják. Az üzemek kezelésének újjászervezését parancsolólag követelte azután a számvitel, könyvelés és pénz­kezelés ki nem elégítő volta is. A számvevőség már a rendszer következtében sem volt képes arra, hogy oly elszámolásokat produkáljon az üzemekre vonatkozólag, amelyek azok felelős vezetőinek esetleges módosításra, vagy változtatásokra nézve meg­felelő alapot nyújtsanak. Előfordult az az eset, hogy egyes üze­meknek végelszámolásait az adatok hiányossága és helytelen csoportosítása miatt egyáltalában nem lehetett elkészíteni, így érlelődött a helyzet az üzemek központi vezetésének eszméje felé. Ezt a városi képviselőtestület 1921. tavaszán el is határozta. Az Üzemi Hivatal működését 1921. november 1-én kezdte meg. Szervezete — amelyet a képviselőtestület maga sem tekin­tett véglegesnek és számot vetett azzal, hogy a gyakorlati tapasz­talatok alapján ezt rövidesen változtatni fog kelleni — teljesen kereskedelmi alapokon nyugodott. Az üzemekkel kapcsolatos összes teendőket a városi tanács, mint vagyonkezelő nevében és megbízatása alapján az Üzemi Hivatal és annak vezetője végezte, külön pénztárral, kereskedelmi könyveléssel. A működés ellenőrzésére és abból a célból, hogy ez a tanácsi szerv szakszerű útmutatásokkal láttassák el, a képviselő­­testület egy 12 tagú üzemi tanácsot küldött ki, akik közül 5 tanácstag volt, 6 a képviselőtestület által választott szakember és az üzemi igazgató. Ez az üzemi tanács tisztán véleményező szerv volt, a rendelkezési jog és a felelősség a tanácsot és ennek útján a képviselőtestületet terhelte. A most következő szervezési időszakban az Üzemi Hivatal beváltotta ugyan a hozzáfűzött reményeket, a közigazgatást tehermentesítette az üzemek keres­kedelmi vezetésével járó gondjaitól, lehetővé tette azt, hogy az üzemek a gazdasági helyzetet gyors elhatározások és ezek végre­hajtása által kihasználják, ami főleg a megalakulás után azonnal beállott nagyfokú pénzelértéktelenedéssel szemben felvett küzde­lemben mutatott jelentékeny hatást. Két és félévi működése alatt az Üzemi Hivatal elérte azt, hogy a reábízott vagyontárgyakat nemcsak hogy megőrizte, hanem szaporította is; ma aranyértékben jóval nagyobb értéket ad vissza a városnak, mint amily értékeket megalakulásakor átvett. Nyíregyháza város képviselőtestületének bölcs előrelátását bizonyítja az a körülmény, hogy a tapasztalatok igazat adtak neki, midőn az Üzemi Hivatal első szervezetét nem tekintette véglegesnek és fentartotta azt a lehetőséget, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján ezeken változtatásokat eszközölhessen.

Next