Városok Lapja, 1924 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1924-10-15 / 20. szám

148 VÁROSOK LAPJA 1924. október 15. — A Magyar Városok Gazdasági Központja részvény­­társaság jegyzési határidejét október 15-ig ki kellett tolni, mert a városok július és augusztus hónapban a nyári szabadságolások miatt közgyűléseket nem igen tartottak. Folyó hó 15-ig több város még nem küldötte be a részvényjegyzési ívet, de az eddigi jelentkezésekből az látható, hogy az alaptőke jegyezve van. Az alaptőkének több mint a felét a városok, a többi részét magá­nosok és pedig a városi ügyek iránt érdeklődő kiváló szak­emberek jegyezték. Ez utóbbiak bevonásával a részvénytársaság feladatainak a megismertetése céljából f. hó 14-én Budapesten, a városháza tanácstermében Sipőcz Jenő polgármester elnöklete alatt népes értekezlet volt, amelyen a Gazdasági Központ célját és feladatait Várhidy Lajos kongresszusi igazgató ismertette. Az értekezleten Hoepfner Guidó műépítész, Farkas Kálmán ny. belügyminiszteri h. államtitkár, Lázár Andor ügyvéd, Schulek János műépítész, Gálácsy Árpád magánm­érnök és Verebély László elektro­gépészmérnök szólaltak fel. Valamennyi felszólalásból kicsendült az a készség, hogy teljes erejükkel igyekeznek a Gazdasági Központ városfejlesztő céljaiban közremunkálkodni. Az alakuló közgyűlés összehívása iránt a kongresszus elnöksége az összes aláírási ívek beérkezte után fog intézkedni. — Hogyan áll a közmunkák ügye ? Előbbi számunkban megemlékeztünk Vass József miniszter­elnöklete alatt tartott szeptember 18-iki miniszteri értekezletről, melyet azért tartottak, hogy a törvényhatóságok képviselőinek a bevonásával megbeszéljék, mily közmunkákat lehetne foganatosítani, hogy a fenyegető munka­­nélküliségnek és ínségnek elejét vegyék. Az értekezleten, valamint egy szakminiszteri értekezleten elhangzottak alapján a minisztérium elhatározta, hogy mindenekelőtt azokat a vidékeket részesítik segítségben, ahol elemi csapások voltak s ennek következtében a legtöbb a munkanélküli. A városokat a minisztérium ily célra kölcsön nyújtásával kívánja támogatni, amelynek feltételei még nincsenek fikszírozva, de a napokban ez is eldől. Értesülésünk szerint körülbelül 14% körül állapítják meg a kölcsönért fizetendő kamatot. Az előirányzott összeget a minisztérium 65 milliárd koronában állapította meg. Ebből 15 milliárd a földmívelésügyi, 50 milliárd pedig a népjóléti minisztérium rendelkezésére áll. Ez utóbbi összegből 30 milliárdot az őszi, 20 milliárdot pedig a tavaszi munkálatokra fog folyósítani a kormány. A kölcsönre vonatkozó kötvényeket a jövő héten küldi szét a törvényhatóságok­nak a Pénzintézeti Központ, melynek aláírása után a törvény­­hatóságok nyomban átvehetik a kölcsön összegét a Pénzintézeti Központtól. — Győr a városokért. Győr sz. kir. város közönsége el­határozta, hogy Éberth Géza győri városi tanácsosnak, a Magyar Városok Országos Kongresszusa részére „Városgazdasági ügyek rendezése“ címen írt munkálatát 600 példányban kinyomatja és a kiadói jogot, illetőleg az értékesítés jogát részére átengedi. A munka a Magyar Városok Kongresszusának irományaként 1924. évi november vagy december havában körülbelül 15 ív terjedelemben fog a sajtó alól kikerülni. Az anyag magában fogja foglalni azt a törvénytervezetet, amelyet Eberth szövegezésében a városok gazdasági ügyeinek rendezéséről a kongresszus állandó bizott­sága a pénzügyminiszter elé terjesztett, a tervezetnek megokolását, amely magában foglalja a városgazdasági kérdések elméleti és gyakorlati fejtegetéseit, a pénzügyminiszterhez intézett kísérőiratot, bertlinek a városok nemzetgyűlési képviselői előtt tartott elő­adását, statisztikai adatokat, amelyek a kongresszusnak a város­­gazdasági kérdésekben elfoglalt álláspontját világítják meg és bizonyítják és végül a városok mai helyzetének összefoglalását. A munka ára példányonként 60.000 korona. A mű Éberth Gézánál, Győr rendelendő. Győr városa ennek a munkának a ki­adásával oly nemes gondolkozásának adta tanújelét, ami páratlan a vidéki városok között. Először is a Városok Kongresszusának tett kiváló szolgálatot akkor, amikor mint kongresszusi kiadmányt sok-sok millió áldozattal azt megjelenteti, másodsorban pedig egyik kiváló, szakavatott főtisztviselőjének a munkáját méltányolja, amikor nagy költséggel lehetővé teszi annak a kiadását és egyik kiváló szaktisztviselőjét hozzásegíti ahhoz, hogy a munka értéke­sítésével, nagy szorgalomra és tudásra valló s az összes váro­sokra egyaránt értékes művéért anyagi téren is megjutalmazza. Amidőn Győr város közönségének e nemes és úri gesztusa előtt teljes elismeréssel hajlunk meg, ezt a régi városi kultúrán alapuló vonást ajánljuk a többi városainknak is a figyelmébe, akik akkor lesznek méltóak Győr városához, ha Győr városának az akcióját tőlük kitelhetően minél inkább támogatják s a 600 példány el­helyezését Éberth Géza részére megrendeléseikkel biztosítják. Különösen a szakhivatalok és a városi alkalmazottak részére rendelhetnének meg a városok minél több példányt. Tájékoztatásul megemlítjük, hogy Győr városa 100 példányt, Szombathely 20 példányt, Pápa, 15 példányt rendelt. Bízva abban az érdeklődés­ben, amellyel Éberthnek a magyar városok érdekében kifejtett szerény munkásságát eddig a városi körök kísérték, reméljük, hogy a városok méltóképpen karolják fel az ügyet Ezzel az alkalommal arra is kérjük a polgármester urakat, legyenek szíve­sek az Éberth munkájához szükséges kérdőívet kitölteni és címére postafordultával megküldeni. A kitöltött kérdőív segítségével a városoknak átengedett jövedelmi források hozadékából szerző a megjelenő munkában kívánja megvilágítani valamennyi város érde­kében azt a kérdést, hogy a városok miként fogják megbízni a reájuk háruló terheket. A kérdőívben szerző a következő adato­kat kéri beszolgáltatni: ...................................város adatai az állam által a város részére átengedett új jövedelmi forrásokból aranykoronában. 1. Az általános kereseti adó várható hozadéka 1924. évre: külön 1924. jan.-szept. hóban és külön 1924. okt.-dec. hóban, 1. száza­lékos kereseti adó, 2. tételes kereseti adó. //. Fogyasztási adók várható hozadéka: 1. borfogyasztási adó, 2. húsfogyasztási adó, 3. szeszfogyasztási adópótlék, 4. sörfogyasztási, 5. pezsgőfogyasz­tási adó. III. Italmérési illeték hozadéka: 1. 1924. jan.-jún. hóna­pokra, 2. 1924. júl.-dec. hónapokra, 3. az új kivetés szerint 1925. évtől kezdve várható évi hozadék. IV. Általános forgalmi adó hozadéka (város részesedése): 1. a) 1924. jan. havi hozadéka, 2. b) 1924. febr. havi hozadéka, 3. c) 1924. márc. havi hozadéka, 4. d) 1924. ápr. havi hozadéka, 5. e) 1924. máj. havi hozadéka, 6. f) 1924. jún. havi hozadék, 7. g) 1924. júl. havi hozadéka, 8. h) 1924. aug. havi hozadéka, 9. i) 1924. szept. havi hozadéka, 10. j) 1924. okt. hóra várható, 11. k) 1924. nov. hóra várható, 12. i) 1924. dec. hóra várható. V. Községi pótadó 1924-re: 1. a pót­adó kulcsa, 2. községi pótadó alapja: a) földadó, b) házadó, c) társulati adó, d) tant­em adó..................................... ADÓ- ÉS PÉNZÜGY. Vidéki iparosok és kereskedők küldöttsége a pénzügy-, minisztériumban. A forgalmi adóátalányozások terén mutatkozó bizonyos sérelmek orvoslása végett a szombathelyi iparosság Cziráky József gróf nemzetgyűlési képviselő és Komlóssy István, az Országos Iparospárt ügyvezető elnökének vezetése mellett küldöttség kereste fel Bod János minisztert, hogy tőle a sérelmek orvoslását kérje. A küldöttség vezetőjének előadása alapján Lőder János ipartestületi elnök ismertette a sérelmeket és memoran­dumot nyújtott át a miniszternek, aki kijelentette, hogy figyelembe véve az ország pénzügyi viszonyait, melyek az adózás tekinteté­ben a polgárság fokozott támogatására szorulnak, minden igaz­ságtalanságot azonnal orvosolni kíván és intézkedni fog oly irány­ban, hogy a sérelmeket egy Budapestről kiküldendő revizor felül­vizsgálja és közmegelégedésre orvosolja. A küldöttség köszönettel vette tudomásul a miniszter válaszát. A zalaegerszegi iparosok és kereskedők küldöttsége Farkas Tibor nemzetgyűlési képviselő és Czobor Mátyás polgármester vezetésével ugyancsak eljárt a pénz­ügyminisztériumban, hogy az általános kereseti adó kivetésénél előforduló sérelmeikre orvoslást kérjenek. A küldöttséget Bod János miniszter fogadta, aki kijelentette, hogy a pénzügyminisz­térium a kérdéssel már hosszabb ideje foglalkozik és a panaszo­kat sürgős revízió alá veteti A küldöttség megnyugvással vette tudomásul a miniszter válaszát. Ugyancsak ily célból vezette Bugyi Antal nemzetgyűlési képviselő is a szentesi­­küldöttséget, amely hasonló eredménnyel járt. Székesfehérvár 1924. évi aranyköltségvetése az 1914. évi költségvetés kétharmad része. A kiadások főösszege 1.045.816 korona, a bevételek főösszege 716.403 korona. A hiány 329.413 korona, melyet 50°/6-os községi pótadóval (36.097 korona) és 6°/6-os általános kereseti adóval (281.503 korona) óhajt a tanács megszüntetni. A város 3 millió koronát kitevő békebeli adósságát a­z. évben 218 aranykoronával kiegyenlítették. A főváros képviselői Bázelben. A főváros külföldi köl­­csöneinek rendezése ügyében kötött bázeli egyezmény tudva­lévően az év végére lejár és az egyezmény 9. cikke szerint az egyezmény lejárta előtt véglegesen rendezni kell a kölcsönök ügyét. Az erre vonatkozó tárgyalásokon, amelyeket szeptember 22-én és következő napjaiban tartottak Bázelben a Baseler Handels­blad helyiségeiben, a főváros részéről résztvettek Sipőcz Jenő dr. polgármester, Csupor József dr. tanácsnok, Szabó Imre dr. tiszti főügyész és Niederkirchner számtanácsos akikhez csatlakoztak a kormány megbízottai, Bárczy István dr. nyugalmazott miniszter és a külföldön tartózkodó Wolff Károly helyett Ivanovics Pál dr. nyugalmazott államtitkár. A bizottságnak sikerült a hitelezők túl­zott követeléseit visszautasítani és abban állapodtak meg, hogy a hitelezők 10­/6-os részesedése a villamos és az elektromos művek nyers bevételéből nem emeltetik, ellenben fenti kvótán felül többet fizet a város, még­pedig a jövő évben legalább 168.000 font sterlinget valutában. Nyíregyháza költségvetése. A városi aranykorona költség­­vetés szükségleteinek végösszege 828.658 aranykorona, ami közel 13 milliárd papírkoronának felel meg, fedezeti végösszege 742.999 aranykorona, vagyis körülbelül tizenkettedfél milliárd papírkorona és így a pótadóból fedezendő költségvetési hiány 85.658 arany­korona, tehát csak valamivel több, mint egymilliárd papírkorona. Minthogy pedig a községi pótadó alapját képező földadó, házadó és társulati adó együttes összege 172.516 aranykoronát tett ki.

Next