Városok Lapja, 1924 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1924-10-15 / 20. szám
150 VÁROSOK LAPJA 1924. október 15. költségvetésbe a városok egész bátran beállíthatják a teljes aranyparitást. A napokban e tárgyban rendelet fog megjelenni s a rendelet értelmében annak megjelenésétől számítva nemcsak a jövő évben, de már a folyó év hátralevő részére is teljes aranyparitásban szedhetik a kövezetvámot a városok. Az új vagyon- és jövedelemadó. A törvény rendelkezései szerint az 1923-ban 800 aranykoronán aluli jövedelmek adómentesek maradnak s így a munkásosztály, a kisebb fizetésű köztisztviselők, megánalkalmazottak és kisebb iparosok nem fognak adót fizetni. Kíméli a törvény a kisebb vagyont is, mert a 4000 aranykoronán aluli vagyonokat, kisebb családi házakat, kis szőlőket, gyümölcsösöket, 3—4 holdnyi birtokokat nem adóztatja meg. A valamivel jobb helyzetben levő középosztályt sem akarják megterhelni, mert az egyszázalékos adó olyan magas jövedelemhatárig van megállapítva, hogy a kisiparosok, kereskedők, kisebb vállalkozók, magasabb fizetésű tisztviselők 1923. évi jövedelmüknek csak 1 százalékát fogják fizetni. A legmagasabb jövedelem 1923-ban 200 ezer aranykoronában van megállapítva. Az ezenfelüli jövedelmek után 40 százalékos részt kíván adóba. Ilyenformán a nagybirtokosok, a nagyvállalatok jövedelmüknek majdnem felét adják adóba. Az egyszázalékos jövedelmi adó természetesen fokozatosan éri el a 40 százalékot. Érdekes újítás az, hogy ha az adózónak nincs családja és háztartásában legalább egy családtaggal nem rendelkezik, 10 százalékos adópótlékot fog fizetni. Kímélettel van azonban azoknál az adózóknál, akik kisebb, vagy középjövedelmű osztályhoz tartoznak. Ide soroztatnak az évi 800 aranykoronától 4000 aranykoronáig terjedő jövedelműek. Ha az ilyen adózónak 3—4 családtagja van, akkor a jövedelem után egy osztállyal alacsonyabb osztályba osztják be. A nagyobb családoknál, ahol 6 családtag van, vagy ennél több, ott két fokozattal alacsonyabb osztályba sorozzák, mint amilyenbe tartoznék jövedelme után. A vagyonadónál is erősebb progresszivitást vezettek be, mert a 4000 aranykoronánál kezdődő vagyontárgyat csak egytized százalék adóval sújtják, míg a 16 millió aranykoronán felüli vagyonok után a vagyon értékének egy százalékát kell vagyonadóként lefizetni. A kényszerkölcsön lefizetésének újabb szabályozása. Az állami kölcsönelőleget három részletben, 1924. március 13-ig, március 31-ig és április 30-ig, az állami kölcsönt pedig két részletben 1924. június 4-ig és augusztus 6-ig kellett befizetni. Azok az adózók, akikkel szemben az állami kölcsönelőleg, illetve állami kölcsön kivetése még nem jogerős, mert az ellen föllebbeztek, vagy nem föllebbeztek ugyan, de a kölcsönelőleg, illetve kölcsön alapjául szolgáló 1923. évi jövedelem- és vagyonadóra nézve van még a jogorvoslati eljárás folyamatban, a kölcsönelőlegnek, illetve a kölcsönnek csupán a felerészét tartoznak az említett határidőn belül befizetni. Azoknak a tartozásoknak befizetésére nézve, amely tartozások a felebbezési (jogorvoslati) eljárás alatt álló állami kölcsönelőlegekből, illetve kölcsönökből a mai napig sem fizettettek be, a pénzügyminiszter a következőket rendelte: A fellebbezés vagy közigazgatási bírósági panasz alatt álló állami kölcsönelőlegnek, illetve kölcsönnek első felerészét, vagy az ebből a felerészből még fennálló hátralékot legkésőbb 1924. szeptember 30-ig bezárólag pótlék nélkül lehetett befizetni, a másik felerészét, illetve azt a többletet, amennyivel a jogerősen megállapítandó összeg az első felerészt meghaladja, havi 1°/1 késedelmi kamattal együtt a kölcsönelőleget, illetve a kölcsön jogérvényesen megállapító határozatot (ítélet) kézbesítését követő nyolc napon belül kell megfizetni. Amely esetben a kölcsönelőleg és a kölcsön kivetése jogerős, úgyhogy az adózó által beadott panasz csupán felemelésből származó többlet ellen irányul, csak ez a többlet fizethető a fenti módon két részletben. Ez a rendelet nem vonatkozik azokra az állami kölcsönelőlegekre és kölcsönökre, amelyeknek kivetése már jogerős, továbbá nem szolgáltat jogalapot e rendelet kiadása előtt befizetett adópótlék visszatérítésére. KÖZALKALMAZOTTAK. Jubileumi ajándék a nyíregyházi tisztviselőknek. Nyíregyháza város közgyűlésén Pisszer és Orsovszky városi képviselők rámutatva a tanács és a tisztikar nagy erkölcsi értékére, amelyekkel a város fejlődésének leghatásosabb tényezői voltak s a centennáriumi ünnepségek sikerét lehetővé tették, azt az indítványt tették, hogy a közgyűlés mondjon köszönetet a polgármesternek és tisztikarnak és az ünnep emlékére adja meg nekik jutalomképpen szeptemberi fizetésük kétszeresét az októberi földbérleti többlet terhére. Ez az indítvány egyhangú örömmel találkozott, sőt a képviselőtestület Barta Sándor kezdeményezésére, Jármy Béla dr. volt főispán nobilis indítványára kimondotta, hogy a jutalmat megadja a nyugdíjas városi tisztviselőknek is, a nyugdíjas B-listásokat is beleértve. A város büszke lehet derék és fáradhatlan tisztikarára, viszont a városi tisztviselők hálásak lehetnek, hogy ilyen megértő képviselőtestületük van. A fővárosi tisztviselők sérelmeit orvosolták. Az állami tisztviselők fizetésének aranyparitásra való áttérésével kapcsolatban a fővárosi tisztviselőket bizonyos sérelmek érték, amelyek miatt ez év tavaszán memorandummal fordultak a kormányhoz. Az ebben foglaltak szerint az volt a fővárosi tisztviselők fősérelme, hogy őket az állami kategóriákba sorozták be, amelyek jóval alacsonyabbaknak bizonyultak a békebeli városi kategóriáknál. Ripka Ferenc dr. kormánybiztos kezdeményezésére a főváros tanácsa is memorandummal fordult a kormányhoz, amely memorandumra most jött meg a válasz. A belügyminiszter hivatalosan értesítette Ripka Ferenc dr. kormánybiztost és Sipőcz Jenő dr. polgármestert, hogy a főváros kívánságainak teljesen érvényt szerzett, aminek eredményeképpen a fővárosi tisztviselők a békebeli státus és fizetések alapján kapják meg aranyparitásos fizetésüket, mégpedig olyképpen, hogy a fővárosi tisztviselők a békebeli fizetésüknek annyi százalékát kapják aranykoronában, ahány százalékát az állami tisztviselők kapják békebeli fizetésüknek. A belügyminiszter által engedélyezett fizetésemeléseknek a magasabb kategóriákban van jelentősége. A rendezés a polgármester fizetését 310, az alpolgármester fizetését 260, a tanácsnokét 60 aranykoronával emeli havonként. A rendezés szeptember 1-től visszamenően lép életbe és a különbözetek kifizetését már folyósította is a főváros központi pénztára. A városi alkalmazottak lisztje. Győr város tb. bizottsága szeptemberi közgyűlésén a városi alkalmazottak lisztszükségletének beszerzésére 150—200 milliót engedélyezett. A külterületi anyakönyvvezetők tiszteletdíja. Hódmezővásárhely város külterületén két anyakönyvi kerület állíttatott fel abból a célból, hogy a város központjától nagy távolságban lakó polgárok anyakönyvi ügyeiket kisebb fáradtsággal lakóhelyüktől nem nagy távolságban intézhessék el. Az ott működő és anyakönyvvezetői teendőkkel megbízott állami tanítók eddig az államtól évi 1500 korona tiszteletdíjat kaptak az anyakönyvvezetői teendők ellátásáért. A város törvényhatósága most ezen összeg helyett az anyakönyvvezetők részére fejenként havi 100.000 korona tiszteletdíjat állapított meg. KÖZÉPÍTKEZÉS. Színházépítési terv Győrött. A győrieknek régi vágyuk hogy régi színházuk helyett újat építsenek, a financiális nehézségek azonban mindeddig lehetetlenné tették vágyuk teljesülését. Most azután Ben Blumenthal, a budapesti Vígszínház tulajdonosa olyan tervvel járult a város elé, amelynek elfogadásával rövid idő múlva felépülhetne Győr új színháza. A Vígszínház ugyanis bérbevenné az új színházat évi 600 millióért s az első két évi bért: 1 milliárd 200 millió koronát lefizetné előre; részvénytársasági alapon pedig összegyűlni remélnek két és fél milliárd koronát s a majd négy milliárd koronából aztán — mostani helyén — felépítenék és berendeznék az 1000 néző befogadására kontemplált új színházat, amelyben 3—4 szállószoba is lenne a Vígszínház vendégművészei számára. Ben Blumenthalék amerikai mintára ugyanis azt tervezik, hogy a Vígszínház premierjeit saját színészeikkel Győrött játszatják le s csak ha a bemutató sikerül, viszik az új darabot a budapesti közönség elé. Külön színtársulatra tehát Győrött nem volna szükség. Háromszáz lakás építését vette tervbe Ripka kormánybiztos. Ripka Ferenc, a főváros kormánybiztosának terve az, hogy a Mester utcában két, a Simor utcában egy bérpalotát építtet száz-száz lakással. A kormánybiztos reméli, hogy a hetven milliárdos építési költséghez állami hozzájárulást kap s akkor a munkanélküliség enyhítése érdekében is azonnal hozzáfognának a munkálatokhoz. A székesfehérvári villanytelep kibővítése. A város a villanygyár kibővítésének technikai felszerelésére vonatkozó különféle gyárak által tett árajánlatok közül az Agrolux r.-t., a Ganz villamossági r.-t. és a Strobl r.-t. árajánlatai látszottak a legelőnyösebbeknek s ezért mindhárom ajánlattevővel tárgyalások kezdődtek, amelyek főleg a financiális megoldás körül mozogtak. A több mint kéthetes tárgyalás után az Agrolux r.t. lett a pályázat nyertese. Az Agrolux árajánlata 900.000 aranykorona körül mozog s fizetési feltételei értelmében a város a fenti összeget havi 20—30.000 aranykoronás részletekben törleszti. Félmilliárd árú aszfaltozás. Hódmezővásárhelyen négy utca érdekeltsége mozgalmat indított, hogy nevezett utcákat sorozzák az első osztályba és a téglaburkolatokat aszfaltjáróval cseréljék ki. Ehhez a lakosok kétharmad része hajlandó volt hozzájárulni és megfizetni a reá eső költségeket, úgyhogy a közgyűlés a megfelelő számú aláírások folytán valóban az első osztályba sorozta a nevezett négy utcát és kiaszfaltozásukat elhatározta. Az aszfaltozó részvénytársaság azonban értesítette a várost, hogy a négy utca aszfaltozását cirka 500 millióért hajlandó elkészíteni, azonban rögtöni készpénzzel való fizetés feltétele mellett. A város kasszája természetesen szóba sem jöhet, viszont az érdekeltek