Városok Lapja, 1924 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1924-10-15 / 20. szám

152 mívelésügyi minisztérium pedig Vass József népjóléti miniszter közbenjárásával 15 milliárd koronát kapott a pénzügyminiszté­riumtól ármentesítő társulatok részére nyújtandó előleg fejében. Az előlegek szétosztásánál elsősorban azokat a területeket része­sítették előnyben, amelyeket a legtöbb elemi csapás ért és ahol legtöbb a munkanélküli. Az eddig kiutalt összegeken felül ter­mészetesen még további nagy összegek kerülnek szétosztásra. A belügyminiszter rendeletet adott ki a lakásépítésről. A vitézi telkeken és a Földbirtokrendező Bíróság ítélete folytán felosztott földeken egyre-másra nőnek az új házak. A legtöbb helyen azonban egyrészt takarékossági szempontból, másrészt tudatlanságból olyan házakat építenek, ami nem felel meg a higiénikus követelményeknek. A lakások ablaka kicsiny, a szoba padlózatlan és a falazat nincs a nedvesség ellen elszigetelve. A belügyminiszter most rendeletet adott ki, amelyben előírja, hogy a lakóházakat szilárd alapra (kő, tégla, beton) kell építeni. Az épületek padlóvonalának a talajszín felett legalább 30 cm. magas­ságban kell lenni. Az ajtók, ablakok lehetőleg délre vagy dél­keletre nézzenek és a lakásul szolgáló helyiségek ablaka a szabad levegőre nyíljék. A lakóhelyiségek magasságmérője 2-6 méternél kezdődhet. A lakás egy szobájának legalább 16 négyzetméter területűnek kell lenni. Az ablaknyitás terület nem lehet kisebb a lakóhelyiségek területének 10 százalékánál. Az ajtóknak legalább 90 cm. szélesnek és 2 méter magasnak kell lenni. A lakóhelyi­ségek belsejében a szobafenéknek deszkából, vagy más tisztán­­tartható anyagból készültnek kell lenni. KÖZMŰVELŐDÉS. A kecskeméti könyvtár 400 kötet könyvvel gyarapodott. Szabó Dezső író eladásra kerülő könyvtárából Szilády Károly kecskeméti városi múzeum- és könyvtárigazgató a városi tanács megbízása folytán értékes anyagot vásárolt meg a városi könyv­tár gyarapításának céljaira. 148 mű 330 kötetben került így a város tulajdonába, legnagyobb részben német-, francia- és angol­­nyelvű irodalomtörténeti és művészettörténeti tárgyú munkák. A rendkívül értékes anyagért közel 40 millió koronát fizetett a város. E vásárlás volt a legnagyobb összegű Szabó Dezső könyv­tárának eladásánál, a városon kívül még a fővárosi könyvtár is értékes anyagot vett. Ezen 330 köteten kívül még újabb 70 kö­tettel gyarapodott a napokban a könyvtár a költségvetés kereté­ben e célra megállapított összeg részbeni felhasználásával. A könyvpiac lényegesebb újdonságai kerültek beszerzésre. Női ipariskola Székesfehérvárott. A miniszteri rendelet értelmében az ipari nőalkalmazottakat is kötelezik az ipariskola látogatására. Az eddigi gyakorlat szerint kitöltött idő után segédi sorba kerültek anélkül, hogy az ipariskolába jártak volna. Most, hogy a miniszteri rendelet minden egyes ipari alkalmazottra nézve kötelezővé tette az ipariskola látogatását, szükségszerűvé vált a női ipariskola létesítése, minthogy a női alkalmazottak nem hallgathatják a tanoncokkal együtt az előadást. Székesfehérvárott mintegy 208 ipari nő alkalmazva van a különböző szakmákban. A szükséges szaktanerőket már kijelölték és sürgős feliratban fordultak a minisztériumhoz, hogy az iskola megnyitására vonat­kozóan intézkedjék. Az előjelek szerint október 15-én már meg is nyithatják a női ipariskola első évfolyamát. Szaktárgyaiban és általános ismereteiben ugyanazt tanítják, mint a tanonciskolában, azonban külön oktatásban részesülnek a négy középiskolát végzet­tek, akik rövidebb idő alatt inkább a szaktárgyakból nyernek oktatást. Különösen a szabó- és a cipésziparban van sok női alkalmazott, de akadnak más szakmákban is. Gyűjteménytár Nyíregyházán. A centennáriumi kiállítás egyik legérdekesebb része a város egész múltját feltáró kultúr­történeti kiállítás volt. A kultúrhistóriai kiállításról sok tárgy visszakerült a kiállító tulajdonoshoz, de annyi értékes dokumentum maradt így is a város tulajdonában, hogy elérkezett az ideje az önálló városi múzeum megalapításának. Bencs Kálmán dr. kormányfőtanácsos, polgármester nyomban átlátta a kiállítási anyag jelentőségét s ha még nem is érkezett el a teljes városi múzeum létesítésének ideje, elhatározta, hogy Városi Gyűjtemény­tárat létesít. A Gyűjteménytár berendezését Nagy Elek műszaki tanácsos kitűnő históriai és művészi érzékére bízta, a város pol­gármestere és Nagy Elek értesülésünk szerint már hozzá is kezdett Kardos István kultúrtanácsossal a Gyűjteménytárat elő­készítő munkához. A Gyűjteménytárba kerülnek mindenekelőtt a város régi térképei, általában a kultúrtörténeti kiállítás gazdag térkép- és grafikai gyűjteménye. Ide kerülnek azok az okmányok is, amelyek a kiállítás alkalmával szemléltették a város kelet­kezésének és fejlődésének főbb fázisait. A Gyűjteménytár csak­hamar közkedvelt és tanulságos kultúrintézménye lesz Nyíregy­házának. Meg fogják szeretni és becsülni azok a magánosok is, akiknek művészi, históriai becsű okmányuk, képük, bútoruk, VÁROSOK LAPJA 1924. október 15. fegyverük stb. van, amelyeket szívesen helyeznek el örökös meg­őrzés céljából a legbiztosabb, mindig felügyelet alatt álló, gon­dozott, megbecsült és látogatott Gyűjteménytárba, amelyből hova­tovább ki fog fejlődni Nyíregyháza város múzeuma. Hanyagság az iskolai beiratásoknál. Hódmezővásár­helyen tanköteleseknek közel 50 százaléka nem iratkozott be. A törzskönyvi hivatalnál most a mulasztások okainak felkutatása végett számításokat végeztek arra vonatkozólag, hogy az egyes foglalkozási ágak, illetve társadalmi rétegek szerint hogy oszlik meg a mulasztások arányszáma. E célból vizsgálat alá vették a legjobban sikerült 1917— 18-as évfolyam tanköteleseit, akik most az első elemibe kötelesek beiratkozni. Ennél az évfolyamnál 235 fiúgyermek közül 47 nem jelentkezett. A mulasztók közül 12 cseléd, 17 napszámos, 4 önálló iparos, 3 ipari alkalmazott, 10 kisbirtokos és 1 bérlőnek a gyermeke. Legrosszabbul áll az 1909—10-es évfolyam, melynek tankötelesei a harmadik ismétlőt végzik. Itt 747 tanköteles közül 490 mulasztotta el a beiratkozást, kiknek száma a következőként oszlik meg: 126 cseléd, 132 nap­számos, 34 önálló iparos, 47 ipari alkalmazott, 147 kisbirtokos, 2 kereskedő, 2 hivatalnok gyermeke. MUNKAPIAC. A vidéki hatósági munkaközvetítők forgalma 1924. év szeptember havában. A m. kir. állami munkaközvetítő hivatal közlése szerint a vidéki (*) hatósági (ipari és kereskedelmi) munkaközvetítőnél 1924. év szeptember havában 4541 munkahely és 4323 munkakereső volt nyilvántartva, vagyis 100 munkahelyre 95 munkakereső esett. Eszerint tehát az ipari és kereskedelmi munkapiac szeptember havi mérlege általában kedvezőnek mond­­­ható. Részletekre térve, az általánosan kedvező helyzetet Debrecen, Pécs, Szeged és Szombathely piaca befolyásolja, míg Miskolc és Sopron normális képet mutat. Kedvezőtlen volt a helyzet a győri intézetnél, hol 100 munkahelyre 127 munkakereső esett. Az előző, vagyis augusztus hónappal szemben a helyzet általában javult, mert a munkahelyek száma 16’8°/o-kal, a keresők száma ellenben csak 5'9°/'o-kal emelkedett. A múlt (1923.) év szeptember hónap­jával szemben szintén némi javulás mutatkozik, mert a munka­helyek száma 22­2%-kal, a munkakeresőké pedig 20­ 5%-kal emelkedett. Elhelyeztek ez intézetek 1. év szeptember havában 2019 egyént. Az elhelyezések száma az előző (augusztus) hónap­pal szemben ll-4°/6-os, a múlt év szeptember havával szemben 44 8­/p-os emelkedést mutat. A bejelentett munkahelyek számához viszonyítva az elhelyezések számát, a helyzet az előző hónaphoz képest csökkent, az előző év szeptember havához képest pedig emelkedett. Míg ugyanis 1. év augusztus havában 100 bejelentett munkahelyre 446, a múlt év szeptember havában pedig 37­5 elhelyezés, addig folyó év szeptember havában 100 bejelentett munkahelyre 44­5 elhelyezés esett. *) Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged, Szombathely. A SZERKESZTÉSÉRT ÉS A KIADÁSÉRT VÁRHIDY LAJOS a magyar városok országos kongresszusának igazgatója * felelős HIRDETÉSEK Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék alispánjától. 18.098/1924. szám. Pályázati hirdetmény. Utalással folyó évi július hó 19-én 13.379/1924. szám alatt Balassagyarmat r. t. városnál betöltés alá került jogügyi ta­nácsnoki állásra kibocsájtott „Pályázati hirdetmény“-emre, miután a meghirdetetett állásra a pályázat a kívánt eredményre nem vezetett, ezen jogügyi tanácsnoki állásra vonatkozó „Pályázati hirdetmény“ határidejét folyó évi december hó 10 ig meg­hosszabbítom. A 13.379/1924. szám alatt kibocsátott „Pályázati hirdetmény“ egyéb rendelkezései érintetlenül megmaradnak. A választás határ­napjának kitűzése iránt külön fogok intézkedni. Balassagyarmat, 1924. október 8-án. Baross s. k., alispán. Székesfővárosi házinyomda 1924 — 7092

Next