Városok Lapja, 1924 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1924-01-01 / 1. szám

A közszemlére kitétel tartama alatt a névjegyzéktervezet ellen a jogosulatlan felvétel miatt a kerület bármelyik választója, a kihagyás miatt azonban csak maga az érdekelt szólalhat fel. A felszólalásokat június hó 16-tól június, hó 30-ig köz­szemlére kell kitenni, amely idő alatt azokra az érdekeltek észre­vételeket tehetnek. Az igazolóválasztmány — a felszólalások és észrevételek figyelembevételével — július hó 31-ig megállapítja a névjegyzéket és azt augusztus hó 1-től augusztus hó 15-ig közszemlére teszi. A közszemlére tétel ideje alatt a névjegyzék ellen az 5. be­kezdés szerint jogosultak panasszal élhetnek a közig. bírósághoz, amely olyan időben dönt, hogy a névjegyzékek október hó 31-ig végérvényesekké váljanak. Legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok választása. 10. §. A vármegyei törvényhatósági bizottság legtöbb adót fizető tagjait járásonkint és r. t. városonkint kell választani (3. §.). Választó és választható az a természeti személy, akit a járás és r. t. város legtöbb adót fizetőinek névjegyzékébe (11. §.) végérvényesen felvettek. Legtöbb adót fizetők névjegyzéke. 11. §. A legtöbb adót fizetők névjegyzékét három évenkint a választást közvetlenül megelőző szeptember hó 30-áig, a m. kir. állampénztárak kimutatásai alapján, a számításba vehető adó­összegek nagyságának sorrendje szerint, járásonkint és r. t. váro­sonkint az igazolóválasztmány állítja össze és teszi közzé. A legtöbb adót fizetők névjegyzékébe csak az vehető fel, aki a 6. §. szerint a törvényhatósági bizottság tagjává választható. Minden járás és r. t. város névjegyzékébe négyszer annyi legtöbb adót fizetőnek a nevét kell felvenni, mint ahány legtöbb adót fizető bizottsági tag és póttag az illető járásra és r. t. városra esik. Az állampénztári kimutatások összeállításánál vármegyében csak az egyenes föld- és házadókat, törvényhatósági városokban ellenben mindazokat az egyenes állami adókat számításba kell venni, amelyek a legtöbb adót fizetők névjegyzékének össze­állításánál ma is figyelembe jönnek. A járandóság fejében természetben haszonélvezett föld­terület adója a haszonélvező adójaként számít. Az adó kétszeres és kedvezményes számítására vonatkozó rendelkezések hatályban maradnak azzal az eltéréssel, hogy aki az adó kétszeres számítására való jogosultságát igazolta, azt mindaddig nem kell újra igazolnia, amíg jogosultságát kellő jog­­alapon meg nem támadják. Az ideiglenes adómentesség, valamint az, hogy az adó­fizető adójával hátralékban van, a legtöbb adófizetésen alapuló jogot nem érinti. A legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok névjegyzéke ellen — ennek közzétételétől (kifüggesztésétől) számított 15 nap alatt — panasszal lehet élni a közigazgatási bírósághoz, amely 30 nap alatt dönt. A megbízás időtartama. Póttagok. 12. §. A választott törvényhatósági bizottsági tagokat három évenkint hat évre választják akként, hogy három évenkint és választókerületenkint a választott tagoknak az a felerésze kilép, akiknek hatéves megbízatása lejárt. Az első három év leteltével a kilépő bizottsági tagokat kerületekint sorshúzás jelöli ki. A legtöbb adót fizető bizottsági tagok megbízatása három évre szól, amelynek lejártával valamennyien új választás alá esnek. Minden két bizottsági tag után egyidejűleg egy-egy pót­tagot is kell választani. Azok, akikre több szavazat esett, lesznek a rendes, a többiek — a reájuk esett szavazatok sorrendjében — a póttagok. Szavazategyenlőség esetében azt illeti az elsőbbség, akinek magasabb a szellemi képzettsége. Ha az elsőbbséget ezen az alapon nem lehet megállapítani, a sorsshúzás dönt. A megüresedett rendes tagsági helyre a sorrendben első póttag lép. A póttag megbízatása addig tart, amíg azé a rendes tagé tartott volna, akinek helyébe lépett. Valamennyi póttagot három évenkint újra kell választani és azoknak a póttagoknak a megválasztása, akiket a három év folyamán rendes tagokként nem hívtak be, a három év leteltével megszűnik. Szavazás: 13. §. Minden választónak egy szavazata van. A választójogot a választott tagok választásánál csak személyesen lehet gyakorolni, a legtöbb adót fizető tagok válasz­tásánál azonban a szavazás megbízott útján is történhetik. A törvényhatósági választójog gyakorlása kötelező. Aki szavazási kötelezettségének teljesítését alapos ok nélkül elmulasztja, kihágást követ el és őt 20.000 koronáig ter­jedhető pénzbírsággal kell büntetni. A szavazás mind a választott, mind a legtöbb adót fizető bizottsági tagokra szavazókörönként, a szavazó nevének feljegy­zése mellett, szavazólappal történik. Az, akit többféle címen választottak meg, nyolc nap alatt köteles nyilatkozni, hogy melyik választást fogadja el. Ha nem nyilatkozik, a sorshúzás dönt. Az 1886 : XXI. t.-cikknek a választási eljárásra vonatkozó egyéb rendelkezései érintetlenül maradnak. Jogorvoslat a választás ellen. Hiva­talból felülvizsgálat. 14. §. A választás szabályellenessége vagy a megválasztott személy válaszhatóságának hiánya miatt a választás napjától számított 15 nap alatt a választókerület bármely választója fel­szólalhat az igazolóválasztmánynál. Az igazolóválasztmány minden megválasztott rendes és póttag válaszhatóságát hivatalból is megvizsgálja. Az igazoló­választmány a felszólalások és a meg nem támadott választások érvényessége kérdésében 30 nap alatt határoz. Az igazolóválasztmány határozata ellen panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz, amely 30 nap alatt dönt. A panasz nem vonható vissza. A panasz joga a tiszti főügyészt is megilleti. Választási hirdetések. 15. §. A választással kapcsolatos falragaszok és hirdet­mények (röpcédulák) a jelöltek nevén, pártállásán és egyéb tárgyilagos tudnivalókon kívül (gyűlések helye, ideje stb.) semmi más szöveget vagy ábrát nem tartalmazhatnak. Aki ezt a tilalmat megszegi, vétséget követ el és öt, ha cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, két évig terjed­hető fogházzal és 400.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel kell büntetni. Ezért a vétségért elsősorban a nyomda- vagy többszörösítő vállalat tulajdonosa felelős. Örökös tagok. 16. §. A törvényhatósági bizottság örökös tagjait az önkormányzati élet terén szerzett érdemek elismeréséül, a törvény­­hatóság lakosai közül városokban — a belügyminiszternek a polgármester meghallgatása után tett előterjesztésére — az államfő nevezi ki, vármegyékben a törvényhatósági bizottság saját tagjai sorából választja. Az örökös tag a törvényhatósági bizottságnak életfogytáig tagja, hacsak reá nézve olyan ok be nem következik, amely miatt a törvény értelmében a bizottság tagja nem lehet. Aki örökös tagságát elvesztette, azt csak új kinevezés, illetőleg választás útján szerezheti meg ismét. Állásuknál (tisztüknél) fogva törvény­­hatósági bizottsági tagok. 17. §. Állásuknál (tisztüknél) fogva tagjai a törvényhatósági bizottságnak, a törvényhatóság területére kiterjedő hatáskörrel működő püspökök, az állami igazgatás egyes ágainak, a kir. bíróságnak és a kir. ügyészségnek, az államépítészeti hivatalnak és a kir. gazdasági felügyelőségnek a törvényhatóság területén működő vezetője, az állami rendőrség kér. főkapitánya vagy ki­küldöttje ; a vitézi megyei szék kapitánya; a kereskedelmi és iparkamarának, a mezőgazdasági kamarának, továbbá a kir. köz­jegyzői és az ügyvédi kamarának elnöke és ha e kamarák szék­helye nincs a törvényhatóság területén, az illető kamarának a törvényhatóság székhelyén működő kiküldöttje , továbbá a törvény­­hatóság területén szervezett azoknak a tudományos, közművelődési, szépművészeti, közjótékonysági stb. célú közintézményeknek egy-egy vezetője, amely intézményeket a törvényhatósági bizottság szabályrendeletében megjelöl. A vezetők (kiküldöttek) helyett — akadályoztatásuk esetére — az érdekelt miniszter által, illetőleg a képviselt intézmény által előzetesen megnevezett helyettes gyakorolja a bizottsági tagsági jogot. Tisztviselőtagok. 18. §. Azok a tisztviselők, akiknek tisztviselői állásuknál fogva ülési és szavazati joguk van a törvényhatósági bizottságban, a következők: 1. városi törvényhatóságokban: a polgármester, a polgár­mester-helyettes, a tanácsnokok, az árvaszéki elnök és az ülnökök, a főjegyző és az aljegyzők, a t. főügyész és alügyészek, a mű­szaki főtanácsos, a t. főorvos, a főszámvevő és a számvevők, a főpénztárnok és a pénztárnokok, a közgyám, a levéltárnok és az állami rendőrség kapitányságának a vezetője; 2. a vármegyei törvényhatóságokban : az alispán, a főjegyző, a másodfőjegyző, az aljegyzők, a t. főügyész és az alügyészek, az árvaszéki elnök és az ülnökök, a t. főorvos, a főszolgabírók, a levéltárnok, a r. t. városok polgármesterei és a vármegye szék­helyén működő állami rendőrség kapitányságának vezetője. A bizottsági tagság megszűnése: 19. §. Ha a törvényhatósági bizottság valamely tagjára nézve a 6. §-ban körülírt kizáró okok, vagy a 7. §-ban felsorolt összeférhetetlenségi okok valamelyike beáll, annak törvényhatósági bizottsági és minden olyan bizottsági, választmányi és küldöttségi tagsága megszűnik,­­amely őt törvényhatósági bizottsági tagként illette. A bizottsági tagság megszűnését hivatalból, vagy a törvény­hatóság bármelyik választójának bejelentésére az igazoló választ­

Next