Városok Lapja, 1924 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1924-02-15 / 4. szám

1924. február 15. VÁROSOK LAPJA fogyasztását nagymértékben fokozta és így egészségügyi szempont­ból is fontos eredményt ért el. Ezen új üzletág fontosságát és kiter­jesztésének szükségességét legjobban a fogyasztók számának, úgyszólván napról-napra történő emelkedése bizonyítja. S amint a többi nagyobb városok lómészárszékei, éppen úgy a szolnoki lómészárszék is ma nélkülözhetetlenné vált. Bár a vállalat külön lóvágóhídat és feldolgozóműhelyt is épített, a mérlegszámlában szereplő 19.700.000 koronás vagyontételben az építkezések összes költségei, valamint a megszerzett és a már üzemben levő gépek beszerzési árai is szerepelnek. Törökszentmiklós nagyközség lakosságának egyenes óhajtására ott is állítottak fel egy ló­mészárszéket, ahová — a szükséghez képest — hetenként kétszer­­háromszor szállítják ki a termékeket. A fogyasztás ott is emel­kedőben van. Valószínűleg a fogyasztók számának emelkedésével hamarosan több mészárszék felállítása válik szükségessé. A tűzifaüzlet tekinthető a legnagyobb üzletáguknak. A vállalat ötödik esztendeje foglalkozik tűzifaeladásokkal és ezen működé­sével a helyi faárak kialakulásában mindenkor kedvező befolyást gyakorolt. Koronánknak az év elején történt elértéktelenedése következtében a faárak rohamosan kezdtek emelkedni. Az üzlet­hez mind nagyobb és nagyobb tőke vált szükségessé, úgyannyira, hogy a vállalat tőkeszegénysége nem bírta lépéssel. Érezve azonban ezen fontos üzletág megtartásának szükségességét, min­dent elkövettek, hogy kitűzött céljukat tőke nélkül is elérhessék. Csonkamagyarország egyik legnagyobb fatermelőcégével, az Egri Hordó- és Faárugyár Részvénytársasággal bizományi összeköttetést létesítettek, aminek következménye az lett, hogy a vállalat szol­noki telepén állandóan 150—200 vagyon tűzifát tárolhatott, ami elég mennyiség ahhoz, hogy a helyi árakat állandóan szabályoz­hassák. Nevezett egri cég a vállalat meghallgatása mellett min­denkor a termelési árak számításával és készkiadásainak hozzá­adásával állapítja meg Szolnokon az eladási árakat, ami által elérték azt, hogy állandóan 10—15°/o-kal olcsóbb Szolnokon a tűzifa, mint más hasonló városok piacán. A vállalat ezen bizo­mányi tűzifaüzletnél az eladási árakból számított inkasszó jutalék­ban részesül. A már említett két főüzletág mellett cukor- és só­üzlettel is szándékoztak intenzíven foglalkozni, azonban e két üzletág — a múlt évhez viszonyítva — visszaesést mutat, ami csak arra vezethető vissza, hogy pénzünk értékének romlásával nem állott arányban a rendelkezésre álló tőke. Ugyanis, míg a múlt év januárjában egy vagyon cukor ára 3.900.000 korona volt, addig december hónapban 72.000.000 koronát kellett ugyanazon mennyiségért fizetni. A vállalat 1923. évi forgalma súlymennyiség­ben a következő: Cukor: Eladatott 1923-ban 46.898.38 kg., 1922-ben 127.223 kg., csökkenés 80.324-62 kg. Só: Eladatott 1923-ban 103.380 62 kg, 1922-ben 275.000­ kg, csökkenés 171.619-38 kg. Tűzifa: Eladatott 1923-ban 4.259.011 kg., 1922-ben 3.396.048 kg., emelkedés 862.963 kg. Lóhúsüzem: 1923. február 15-től levág­tak összesen 374 db lovat, ezeknek élősúlya 122.200 kg-ot tett ki. A levágás után nyert vágósúly 56.100 kg., amiből tökén kimértek 32.370 kg-ot és mint feldolgozott árút értékesítettek 19.560 kg-ot. Tehát a nyert 56.100 kg. vágósúlyból összesen 51.930 kg. súlyt értékesítettek. Az 1923. évben elért nyereség hovafordítása iránt az igazgatóság a következő javaslatot tette: Az 1922. évről át­hozott nyereség 4760­ 31 K, az 1923. évben elért tiszta nyereség 4,262 442 31 K, 1923. évi nyereség 4,267.202 62 K. Az alapszabá­lyok 17. §-a szerinti levonásokra 33% 1,408.176 86 K. Maradt a vállalati közgyűlés rendelkezésére 2,859.025­ 76 K, amelyből Szol­nok város rendelkezésére bocsájtottak 2,500.000 K-t. A vállalat élén, mint elnök Zrumeczky Viktor dr. szolnoki polgármester áll. Villamosáramdíjelőleg Veszprémben. Veszprém város tanácsa kimondta, hogy a villamosdíjakra megállapított előlegek­nek részletekben való fizetését csupán három hónapra engedélyezi. Az engedélyt a tanács nevében a polgármester adja meg. Köz­gyűlési véghatározat alapján ugyancsak kimondta, hogy azoknál a fogyasztóknál, akik 1923. január, február és március havában léptek a fogyasztók közé, az előleg alapját képező mennyiség az említett hónapokban fogyasztott mennyiség átlaga, míg a később belépett fogyasztóknál az alap az 1923. évi november havi fo­gyasztásuk legyen. Azon fogyasztók pedig, akik még azután léptek be a fogyasztók közé, az előleget az 1923. decemberben fogyasz­tott mennyiség után fizessék. kedni a homoki borok királyával, a kecskeméti borokkal. Amit ugyanis Kecskeméten a homoki szőlőmívelés és borkezelés terén produkáltak, az bámulatos. Kecskemét város pincéjében például található olyan, az ottani termésből készült aszúbor, amit a leg­nagyobb szakértők sem tudnak a tokaji aszútól megkülönböztetni, aminthogy az egyik borkiállításon ez meg is történt. Nagyon okosan teszik tehát a kecskemétiek, ha a nagy nyilvánosság előtt be­mutatják azokat a kincseket, amiket a kecskemétiek szorgalma és zsenialitása a kecskeméti futóhomokból teremtett. Mint értesülünk, Kecskemét tanácsa már régebben foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a Szikrai-szőlőtelep termését legalább részben palackozva hozza forgalomba, így a kecskeméti fogyasztóközönség is könnyeb­ben jut hozzá, másrészt pedig Budapesten is jobban megismerik a legjobb hegyi borokkal vetekedő, sőt jótermésű évben azokat felül is múló kecskeméti bort. A palackozás felügyeletét a java­­dalmi hivatal vezetője, Szőke Gyula gazdasági tanácsos, a kiváló szőlőszakértő vállalta. A város három évnél idősebb borai kerül­nek palackozásra, melyek közül különösen az 1920-as kadarkából van nagyobb mennyiség. Ezenkívül szukcesszíve forgalomba kerül az Ezerjó, Tramini, Silvani, Kövidinka, az Erdei fajbor. A kecske­méti borok palackképessége már békében beigazolódott. Miklós­­telepi palackozott borokat a földmívelésügyi kormány Amerikába és Japánba is küldött kísérletképpen. Ezek a borok 14 maligand foknál erősebbek voltak és évekig tartó utazás után is kristály­­tisztán kerültek haza útjukról. Tőzsde Szegeden. A Kecskeméti Mezőgazdasági Kamara kezdeményezésére elhatározták a szegedi Áru- és Értéktőzsde felélesztését. A szegedi bankok és bankárcégek ott köthetik meg üzleteiket, de kötelesek bejelenteni, hogy melyik budapesti inté­zet vállalja a kötések lebonyolítását a Girónál. A kasszanapok és egyéb terminusok meg fognak felelni a budapesti tőzsde meg­felelő terminusainak. Egyelőre három hónapra van biztosítva a szegedi értéktőzsde működése. Részvényjegyzés: Hódmezővásárhely th. város közönsége részére a f. év január hó 30-án tartott közgyűlés a városban már évek óta üzemben levő és nagy fejlődésnek örvendő „Művészek Majolika és Agyagipar Műhelye R­­ t.“ részvényeiből félmillió korona értékben 10 darab részvényt jegyzett. — Sopron gyárváros lesz. A kormány nagyarányú gyári vállalatot szándékozik Sopronba telepíteni. Arról van szó, hogy egy külföldi érdekeltség másfélmillió svájci frank alaptőkével szövőgyárat akar fölállítani Magyarországon s ennek helyéül Sopront vették kombinációba. A gyár 200 szövőszéket állítana föl s így egyik leghatalmasabb ipartelepe lenne az országnak. A kereskedelmi miniszter tárgyalásai még nincsenek befejezve s azokat hétfőn folytatják a külföldi érdekeltség képviselőivel. Minden remény megvan rá, hogy Sopron szempontjából a tárgya­lások eredménnyel végződnek. Papírgyár Szegeden. Arról értesülünk, hogy Szegeden megkezdődtek a tárgyalások egy papírgyár építése ügyében. A gyár létesítésére állítólag dollártőke áll rendelkezésre, amely érdekeltség a gépeket már meg is vásárolta és most folyamodik azok vámmentes behozatalának engedélyezéséért. A gyár körül­belül 2000 munkást akar majd foglalkoztatni és ha Szeged város hozzájárul az alapítás tervéhez, úgy tavasszal megkezdik már a gyár felépítését. Földgáz Baján. A bajai Pandúrszigeten rövid idő óta föld­gáz után kutat egy angol társaság. A kutatások eredménnyel jártak s ezért elhatározták, hogy tavasszal nagy készültséggel látnak a munkához. Milyen árukat szerezhetnek be a közhivatalok kül­földről ? A kereskedelemügyi minisztérium megállapította azoknak az áruknak újabb jegyzékét, melyeket — mert Magyarországon nem készülnek — a közhivatalok és hatóságok a közszállítási szabályzat értelmében az 1924. évben külön enge­dély nélkül külföldről szerezhetnek be. Ezek az árak a követ­kezők : Aktafűzőgép, arab mézga darabos (oldott ragasztógummi hazánkban is készül), aszbesztlemez, csomagolópapiros, fény­másoló milliméterpapiros, habkő, hajnyitógép, horgolótű, irodai olló, írógép itatópapiros, kézinyomda gummiból, laboratóriumi üvegedények, linóleum, litográfiái kőmásolóvászon, mikroszkóp, milliméterpapiros tekercsekben (ívekben hazánkban is készül), nyomdáké, nyomópapiros (nyomdai célokra), palatábla, palavessző, planiméter, platinacikkek (laboratóriumi célokra), rajzpapiros, Röntgen-készülék orvosi célokra (iskolai célokra való belföldön is készül), számológép, szivacs, üvegtoll, varrógép. Ez a jegyzék a behozatali korlátozások tekintetében érvényes intézkedéseket természetesen nem érinti. KÖZGAZDASÁG. Borkiállítás Kecskeméten. A kecskeméti Szőlősgazdák Egyesülete karöltve a Mezőgazdasági Kamarával a folyó év nyarán Kecskeméten az egész alföldi homoki borvidékre kiterjedő bor­­kiállítást szándékozik rendezni, amellyel kapcsolatban borvásárt is tart. E kiállítás célja elsősorban az, hogy az alföldi homoki borfajtákat, azok jóságát és minőségét bemutassa. A fogyasztó­közönség a homoki borokról a hegyvidéki borokkal szemben mindig bizonyos lekicsinyítéssel szokott beszélni, ami valószínűleg onnan ered, hogy sokaknak még nem volt alkalma megismer­­ ni A SZERKESZTÉSÉRT ÉS A KIADÁSÉRT VÁRHIDY LAJOS a magyar városok országos kongresszusának igazgatója felelős

Next