Városok Lapja, 1924 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1924-01-01 / 1. szám

Jav­ni\uuUI\ Lrtrjrt7 elnöklete alatt több fontos városszépítési tervet dolgozott ki a jövendőre. Íme: Hármas fasort ültetnek a várostól a Hubertus­ok felé, hogy a városnak ezt a kies pontját is árnyas úton érhesse el a közönség. Az új álét akácosból alkotják, mivel más fára nem akalmas a talaj. A Deák-kútnál menedékházat létesítenek. Sopron­nak legnépszerűbb, leglátogatottabb helye a Deák-kút. Nyáron állandóan sokan hűsölnek a kedves forráskútnál. Hogy aztán a hirtelen támadó nyári viharok elől legyen hova menekülnie a közönségnek, a cserkészek fölajánlották, hogy a kút mellett kényel­mes, biztos védelmet nyújtó menedékházat építenek már a leg­közelebbi tavaszra. A szépítőegyesület viszont a kút környékét hozatja rendbe s gondoskodnak arról is, hogy a víz ne öntse el a környéket. Pihenő és obeliszk is épül a tavaszra, a kiránduló­­helyek legkiesebb pontján. A pihenő és obeliszk kőből épül, művészi kiképzésű lesz s az egyesület volt kiváló elnökének, Princz Ferencnek emlékét fogja megörökíteni. A tervekre a pályá­zatot most írják ki s a legjobb terv dija két méter mázsa búza lesz. Állandó kerttelepet is szándékozik az egyesület létesíteni, nagy­szabású faiskolával. Az eddigi kerttelep ugyanis ideiglenes jellegű s éppen ezért a közönség nem megy bele nagyobb beruházá­sokba, amilyent például a díszesebb kerítések, gyümölcsösök létesítése stb. igényelnének. Az egyesület a várostól most állandó kerttelep kijelölését kéri, ahol ő maga is nagyszabású faiskolát létesítene. Ez utóbbira annál nagyobb szükség van, mert a városnak ezidőszerint egyetlen faiskolája sincs, már­pedig az útmenti fásítá­sokhoz is évente többezer csemetére volna szükség. A Virág­völgyet is még vonzóbbá teszi az egyesület. A völgyhöz már az idén remek utakat építtetett a mérnökség. Tavaszra a vendéglő­höz vezető lépcsőt készítik el s megépítik a levezetőcsatornákat. Díszes emlékmű fogja ékesíteni jövőre a gyönyörű Erzsébetkertet is. Krump Miklósnak, a magyar madárvédelem buzgó apostolának, a soproni Állatvédő Egyesület megalapítójának emlékére igen díszes, szintén művészi megmunkálású madáretetőt létesítenek, amelyen Krump érdemeit márványtábla fogja a későbbi kornak hirdetni. Mint a múltban, úgy a jövő évben is számtalan új padot készíttet az egyesület a kirándulóhelyekhez vezető utakra, az Erzsébetkert padjait pedig újra festik tavaszra. Ezenfelül cement­ből és fából madáretetővájakat készíttetnek, amelyekből mindazok ingyen kapnak, akik a madarak etetésére vállalkoznak. Még szám­talan olyan terv foglalkoztatja a Szépítő Egyesületet, amelyek a közeljövőben megvalósításra kerülnek s­ebességére, kényelmére válnak a közönségnek és a környéknek. Győr sérelme a lakásépítési akciónál. A népjóléti miniszter értesítette Győr város közönségét, hogy a Nádor-szálló átalakí­tásának költségeihez, a rendelkezésre álló szűkre szabott hitel­keretek miatt nem áll módjában megfelelő összegű állami hozzá­járulást biztosítani. Amennyiben Győr város más elhatározásra jönne és a kislakásoknak állami hozzájárulással való felépítésére vonatkozólag újabb elfogadható előterjesztést tenne, úgy a további tárgyalások felvétele elől nem zárkóznék el. Mint jelen­tettük, a Nádor-szálló átalakításához 60 millió állami hozzájáru­lást kért a közgyűlés. Terveztek 51 db egyszobás, 21 db két­szobás és öt db háromszobás lakás építését. Ezenkívül két 15—15 lakást tartalmazó épület emelését, illetve átalakítását. A város vezetősége azóta valóságos kálváriát járt a lakásépítés ügyében, azonban ígéreten kívül mást nem kaptak. A fővárosban azonban állandóan folynak az állami építkezések. 4700 állami lakás épült azóta. A vidék pedig még a 60°/6-os állami hitel engedélyezésénél is kifelejtődött. A népjóléti miniszter rendelke­zésére bocsátott egymilliárd állami hitel szétosztásánál kapott Sopron, Veszprém, Komárom, Kaposvár, Győr azonban nem. Pedig nincs ma vidéki városunk, amelyik olyan hatalmas tempó­ban, lüktető erőben fejlődne, mint Győr, Székesfehérvár rendezése. A város műszaki főtanácsosa éveken keresztül nagy kilátással sürgette Székesfehérvár szabályo­zási tervének elkészítését, míg végre a törekvése sikerrel is járt : a közgyűlés határozatából igen tekintélyes áldozatok árán elsőrangú szakemberek egész sereg­tervet készítettek, amelyek közül az első díjjal kitüntetett közel kétszáz esztendőre megrajzolta a város fejlődésének vonalait. A szakbizottság által elfogadott tervet azonban a közgyűlés máig sem fogadta el véglegesen, mert ez a kérdés — megfelelő előterjesztés híján — nem került a törvény­­hatóság elé. A mérnöki hivatal ezt azzal okolta meg, hogy a végleges és elfogadás esetén megmásíthatatlan tervet csak akkor lesz módjában beterjeszteni, ha az összes tervekből a leg­szerencsésebb megoldást jelentő gondolatokat a pályadíjnyertes tervbe beleillesztették. Erre a munkálatra a közgyűlés a mérnöki hivatalnak ez év végéig adott határidőt, munkakereső volt nyilvántartva, vagyis 100 munkahelyre 120 munkakereső esett. Eszerint tehát az ipari és kereskedelmi munka­piac november havi mérlege általában kedvezőtlennek mondható. Részletekre térve mégis az általános kedvezőtlen helyzetet Debrecen, Győr és Sopron igen kedvezőtlen piaca befolyásolja, míg Pécs munkapiaca kedvező, Miskolc, Szeged és Szombathely piaca pedig inkább normális felé hajló képet mutat. Legkedve­zőtlenebb volt a helyzet a győri intézetnél, hol 100 munkahelyre 220 munkakereső jutott. Az előző, vagyis október hónappal szem­ben a helyzet általában rosszabbodott, mert a munkahelyek száma 748-al (18-4°/o), a keresők száma pedig 220-al (5'2°/o) csökkent. A múlt (1922.) év november hónapjával szemben szintén vissza­esés mutatkozik, mert a munkahelyek száma 467-el (12'4°/o), a munkakeresőké pedig 171-el (4'3°/o) csökkent. Elhelyeztek ez intézetek folyó évi november havában 1501 egyént. Az elhelye­zések száma az előző (október) hónappal szemben 243-al (13 9°/o), a múlt év november havával szemben 236 (16­2°/o) csökkenést mutat. A bejelentett munkahelyek számához viszonyítva az elhe­lyezések számát, a helyzet az előző hónaphoz képest 2*4°/o-kal javult, az előző év november hónapjához képest ellenben 0-5°/o-kal visszaesett. Míg ugyanis a folyó év november havában 100 be­jelentett munkahelyre 45­5, októberben csak 43*1, a múlt év novem­ber havában ellenben 46 elhelyezés esett. Helyszíni vizsgálat Szombathelyen. Andor Endre dr., a m. kir. állami munkaközvetítő hivatal igazgatója­­ folyó évi december hó 12—14. napjain a helyszínen megvizsgálta a­ szombat­­helyi hatósági munkaközvetítő ügyvitelét. A szépen fejlődő intézet, melynek illetékessége egész Vas vármegyére kiterjed, hála a város tanácsának, most már háromszobás helyiségben fejti ki áldásos működését. Tekintve, hogy az intézet főnökét Herbst alispán tör­vényes hatáskörében egész Vas vármegye területére megbízta a mezőgazdasági munkaközvetítés intézésével is, ez az intézet első, mely területkörén belül az összes (termelő) foglalkozásokat (föld­míves, ipar, kereskedelem) felöleli. A vizsgálat alkalmából tartott választmányi ülés erőteljesen foglalt állást a vidékre és vidékről közvetített munkások fuvardíjkedvezményének visszaállítása, a munkahelyek kötelező bejelentése s a tanoncotthonok szaporí­tása mellett. MUNKAPIAC. A vidéki hatósági munkaközvetítők forgalma 1923. évi november havában. A m. kir. állami munkaközvetítő hivatal közlése szerint a vidéki 7 hatósági (ipari és kereskedelmi) munka­­közvetítőnél 1923. évi november havában 3297 munkahely és 3944 HÍREK a megszállott városokból. A román közigazgatási reform. Kolozsvárról írják, hogy a román közigazgatás reformjáról szóló törvényt már beterjesz­tették a parlament elé. A javaslat megokolásában azzal kezdi a miniszter, hogy az új törvénnyel a községek és törvényhatóságok gondjaira bízzák a kezdeményezés és elhatározás jogát, a köz­ponti kormány részére csak az ellenőrzés van fentartva, hogy váljon ez az autonóm tevékenység összhangban áll-e az állami és általános közérdekekkel. Az új közigazgatási javaslat az összes helyi érdekek ellátását a községi és törvényhatósági tanácsokra bízza. Ezeket a tanácsokat kisebbségi képviselettel, az általános szavazati jog alapján fogják választani. A politikai jelleget a köz­­igazgatás teljesen elveszti. Csakis gazdasági irányt követhet; ily végből a munkások, az ipar, a kereskedelem és a földmívelés közvetlen képviseletet nyernek benne. A községekben nők is részt vesznek a tanácsokban. A képviseleti idő 8 év, a tanácsok feloszlatásának joga pedig korlátozás alá esik. A törvényjavaslat megokolása szerint a közigazgatás mentes lesz a gyámkodás és politikai befolyásolás alól, de a központi hatóság közvetett ellen­őrzése annál intenzívebbé válik. Persze ezen az úton is lehet hol szelídebb, hol erélyesebb befolyásolást fejteni ki. Ez az ellenőrző­­szervezet nagy kiterjedésű lesz; közegei: a jegyzők, subprefektu­­­sok, a prefektusok, a közigazgatási vezérfelügyelők, a miniszté­riumok igazgatói és a közigazgatási főtanács tagjai stb. A jegyzők a falvakban működnek, a prefektus nevezi ki őket. Köztisztvise­lők és ezekkel egyformán részesülnek minden jóban. A törvény­­,hatóság élén a subprefektus áll, királyi kinevezés révén. A pre­fektus a közigazgatási státuson kívül áll. A községeknek és törvényhatóságoknak hosszabb időre szóló munkaprogrammot kell kész­teniök. A tisztviselők általános felelőssége mellett a községi és törvényhatósági tanácsok is felelősségre vonandók és pénzbüntetéssel is sújtandók elkövetett káros cselekményeikért, főképpen, ha azok az állam biztonságát érintik. Felelősek sze­mélyük szerint is a községeknek, törvényhatóságoknak és egye­seknek okozott károkért. Az indokolásból kitetszőleg a törvény­­javaslatban intézkedések vannak új községek alkotására (alighanem új telepes községek), a területi változásokra, székhelyváltoztatá­sokra és a nevek megváltoztatására nézve. A községi és törvény­­hatósági tanácsok választása a választóknak meg akarja könnyí­teni a választásban való részvételt. A törvényhatósági tanácstagok választása választókerületek szerint fog történni. A törvényjavas­lat egyesülésre jogosítja fel a községeket is, a törvényhatóságokat, hogy ennek révén gazdasági, közegészségügyi stb. szövetkezéssel a közállapotok javulhassanak. A városok körletében öt kilométer­nél nem távolabb fekvő községek külvárosoknak minősülnek.

Next