Városok Lapja, 1924 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1924-06-01 / 11. szám
82 A nemzetgyűlés május 28-iki ülésén pedig Homonnay Tivadar nemzetgyűlési képviselő interpellációjára Korányi pénzügyminiszter válaszolt hasonló értelemben, többek között a következőket mondván : A fizetés mérve a tisztviselői létszámtól függ és ennek megállapítása most folyik. Annak befejeztéig nem tud válaszolni. De annyit már előre mondhat, hogy egyik tisztviselői kategória sem fog kevesebbet kapni, mint eddig. Minden törekvése az, hogy az aranyparitást július elsejével életbe léptesse Erős a reménye, hogy ennek akadálya nem lesz. Kedvezményes ruhaszövet. A 3900 1924. szám alatt megjelent rendelet szerint kedvezményes ruhaszövetre csak az alkalmazottaknak, továbbá a nyugdíjasoknak, kegydíjasoknak és özvegyeknek van igényük, de valamennyinek csak abban az esetben, ha az 1923. évi július hó 1-én már alkalmazásban (illetményeik, ellátási díjaik, tiszteletdíjuk stb. élvezetében) állottak, továbbá ha valamennyien abban a hónapban, amely hónapban részükre a kedvezményes árú ruhaszövetre szóló utalvány kiadatik, a kedvezményes ellátásra még igényjogosultak. Egy rend férfi- (bélésanyaggal együtt), vagy nőiruhára való 1. osztályú ruhaszövetnek a kedvezményes ára egyelőre 150.000 koronában, illetőleg a 320 m. gyapjúszövetet igénylő férfiruhára való ruhaszövetnél 180.000 K-ban állapítattott meg. Egy rend férfi- (bélésanyaggal együtt), vagy női ruhára való 11. osztályú ruhaszöveteknek az ára egyelőre 135.000 K-ban, illetőleg a 320 m. gyapjúszövetet igénylő férfi ruhára való ruhaszövetnél 160000 K-ban állapíttatott meg. Mi a különbség a magyar és az osztrák között? A „Magyarság“ Konkoly-Thege Gyula tollából érdekes összehasonlítást közöl a magyar és az osztrák közszolgálati alkalmazottakról. A magyar közszolgálati alkalmazottak sanyarú helyzetére igen jellemző cikkből közöljük ezeket: A közszolgálati alkalmazottak illetményei, a miniszterek és államtitkárok illetményei nélkül tekintve, majdnem azonos lakbérviszonyok között az összes illetményeknek (ú. m. fizetésnek, lakbérnek, családi vagy másféle pótlékoknak és mindennemű kedvezménynek) értéke együttesen havonként nálunk minimálisan 41, Ausztriában 81 aranykorona egy nőtlen vagy hajadon alkalmazottra vonatkozólag és 58, illetőleg 88 aranykorona egy átlagos, vagyis nős és egygyermekes alkalmazottra nézve. Az egyedülálló alkalmazottak maximális jövedelme hazánkban 178, Ausztriában 692 aranykorona, az átlagos családi alkalmazottaké 195, illetőleg 699 aranykorona. A közszolgálati alkalmazottak átlagos illetményének nagysága pedig az egyedülállóknál nálunk 66, Ausztriában 126 aranykorona, az átlagos családúaknál 83, illetőleg 133 aranykorona. Ezek az adatok azt mutatják, hogy Ausztria általában kétszerte oly jól fizeti alkalmazottait, mint Magyarország, sőt az osztrák maximális fizetések, dacára az ottani kissé radikális és balrahajló fizetési reformnak, négyszeresét teszik a magyar maximális fizetéseknek. Ellenben Magyarország a családtagokról kétszerte jobban gondoskodik, mert családtagonként 3 5 aranykorona helyett 8 5 aranykorona családi pótlékot ad. Ez a családi pótléknál magyar részről jelentkező kedvezőbb eredmény azonban csak teljesen elmosódó mértékben pótolja a fizetésekben mutatkozó különbözetet. Ha a közszolgálati alkalmazottak illetményeit az államháztartás szempontjából vesszük szemügyre, az illetmények a magyar államot havi 170 millió aranykoronával (208.390-szer 83 ak.), az osztrák államot pedig havi 293 millió aranykoronával (220.091-szer 133 ak.) terhelik. Ez annyit jelent, hogy míg Magyarország lakosságára havonkint és fejenkint a közszolgálati alkalmazottak illetményeiből 2'2 aranykorona esik, addig Ausztriában 4'6 aranykorona. Vagyis a közszolgálat fentartására szolgáló állami kiadásokból Ausztria lakosságára fejenkint több, mint kétszerte nagyobb összeg jut, mint Magyarország lakosságára, akkor, amikor ugyanolyan súlyos gazdasági viszonyok között állítja helyre államháztartásának egyensúlyát, mint mi. ADÓ- ÉS PÉNZÜGY. Debrecen költségvetése. Ary Lajos tb. főszámvevő által előterjesztett 1924. évi költségvetés tervezete szerint a szükséglet 29.632,018.639 K, a fedezet pedig 24.937,569.068 K. A háztartási hiány tehát 4.694,449.578 K. A főszámvevő a költségvetés kapcsán előterjesztett jelentésében hangsúlyozta, hogy „ma még hosszabb időre szóló reális értékű költségvetést egybeállítani nem lehet. Az államháztartás szanálásával lehet reményünk arra, hogy a korona stabilizálódása folytán állandó értékű — rendszeresen kidolgozott városi programmon alapuló — költségvetést készíthetünk. Amíg a stabilizálódás valósággá nem válik, addig valamennyi önkormányzati háztartás állandó bizonytalanságban lesz. Fizetőképességünk fentartása érdekében ennek a bizonytalanságnak a kiküszöbölése, vagyis a kiadások és bevételek közötti egyensúly helyreállítására való törekvés képezheti tehát ma még pénzügyi vezetésünk legfőbb feladatát. Ebbéli tevékenységünk során első helyen áll az a feladatunk, hogy bevételi VÁROSOK LAPJA 1924. június 1. forrásainkat fokozatosan aranyparitásra emeljük, másodsorban mélyítenünk kell külföldi összeköttetéseinket, hogy megfelelő hitel szerzésével és rendelkezésre bocsátásával üzemeinket felújítva jövedelmezőbbekké tehessük és házi gazdálkodásunkban is minél nagyobb mennyiségű új javakat termelhessünk. Mindezekkel egyidejűleg azonban a közigazgatás, üzemek és a házi gazdálkodás minden ágazatában és vonatkozásában kérlelhetetlen szigorúsággal keresztül kell vinni a legmesszebb menő takarékosságot és tartózkodnunk kell minden olyan anyagi kedvezmények nyújtásától, amelyek háztartásunkra ebben a nehéz időben indokolatlanul nehezedhetnének.“ A költségvetés egybeállításánál számol azzal, hogy a bevezetőleg hozzávetőlegesen megállapított háztartási hiány a személyi kiadások várható növekedése során emelkedni fog. Erre való figyelemmel nem illesztette be a fedezeti tételek sorába a belügyi kormány által a közigazgatási tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményeinek 75° o-a fejében kamatmentes előleg gyanánt eszközölt havi kiutalásokat, valamit nem vette számításba a 75°/o-ban megállapítható községi pótadó hozamát Rendes és rendkívüli fedezet címenkénti bruttó sommázata: a) Rendes költségvetés. Rendes fedezet . . 1.400,873.715 29 307,018.639 b) Rendkívüli költségvetés. 7.000.000 325,000.000 1.407,873.715 29.632,018.639 XIV. Előirányzat szerinti .... Összesen I—XIV. cím Rendes és rendkívüli szükséglet cimenkénti bruttó sommázata: a) Rendes költségvetés. Előirányoztatott az 1923. évre . 124,033.186 2.20738.653 1.307,311.701 28.130,989.539 Rendes szükséglet . . b) Rendkívüli költségvetés. XIV. Előirányzat szerinti . . . . . 125,350.422 1.501,029.100 Összesen I—XIV. cím . 1.432,652,123 29.632,018.639 Győr város készpénzben akarja fizetni az állatforgalmi adót. Győr város törvényhatóságának legutóbbi közgyűlése egy feliratot intézett a pénzügyminisztériumhoz, amelyben feltárja azokat a kellemetlenségeket, amelyek az állatforgalmi adó lerovásánál és a járlatok átírásánál fordulnak elő amiatt, hogy bélyegekben s nem készpénzben kell leróni az állatforgalmi adót. Azt kéri tehát a tb. bizottság, engedje meg a kormány, hogy az állatforgalmi adót kivétel nélkül készpénzben szedhessék be. Érdeke ez nemcsak az adófizetőnek, hanem a hatóságoknak és az államnak is. Az adózó nem lesz többé ,kitéve annak, hogy esetleges bélyeghiány miatt önakaratán kívül súlyosan büntetendő szabálytalanságot kövessen el s emellett gyorsabban megy a járlatok átírása is. Sőt ebben az esetben létszámmegszorítás is vihető keresztül, mert a bélyegkezeléssel most foglalkozó kisegítő személyzet feleslegessé válik. Az államkincstár pedig megtakarítja. II. 49,675.453 26,506.692 1924. évre indítványba hozatik K I.Földbirtok.................. Előirányoztatott az 1923. évre K 486,075.260 1924. évre indítványba hozatik K 8,477,623.232 11.Állattenyésztés....................... 48,100.350 312,000.000 III.Fogattartás............................... 12,700.000 237,500.000 IV.Erdőgazdaság ........................... 314,484.512 4,278,743.000 V.Városi épületek....................... 32,292.622 806,503.785 VI.Közigazgatás........................... 8,026.343 79,170.735 VII.Tűzrendészet........................... 27,815.325 26,000.000 Vili.Közlekedés és közművek . . 8,101.657 315,164.140 IX.Közegészségügy ....................... 78,044.523 1.433,651.739 X.Javadalmak és törvényhatósági jövedékek .............................. 308,100.048 8.174,115.834 XI.Tőkék és kamatok . . 26,953.172 131,455.098 XII.Egyházak, iskolák, közművelődési és népjóléti intézmények 42,679.903 340,641.505 Háztartási hiány................... 7,500.000 4.694,449.571 VI. VII. Földbirtok.............................. Állattenyésztés....................... III. Fogattartás.............................. IV. Erdőgazdaság .......................... V. Városi épületek....................... Közigazgatás........................... Tűzrendészet........................... VIII. Közlekedés és közművek . . . IX. Közegészségügy....................... X. Javadalmak és törvényhatósági jövedékek .................................. XI. Tőkék és kamatok................... XII. Egyházak, iskolák, közművelődési és népjóléti intézmények 155,623.727 80,066.133 13,270.154 287,800.288 26,658.602 312,236.999 29,086.668 112,712.208 89,641.591 4.283,325.250 1.326,869.500 259,309.000 3.843,709.378 508,429.391 9.506,969.370 711,231.980 2.581,238.600 1.802,285.090 1.037,362.374 63,520.953