Városok Lapja, 1924 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1924-06-01 / 11. szám

82 A nemzetgyűlés május 28-iki ülésén pedig Homonnay Tivadar nemzetgyűlési képviselő interpellációjára Korányi pénzügyminiszter válaszolt hasonló értelemben, többek között a következőket mond­ván : A fizetés mérve a tisztviselői létszámtól függ és ennek meg­állapítása most folyik. Annak befejeztéig nem tud válaszolni. De annyit már előre mondhat, hogy egyik tisztviselői kategória sem fog kevesebbet kapni, mint eddig. Minden törekvése az, hogy az aranyparitást július elsejével életbe léptesse Erős a reménye, hogy ennek akadálya nem lesz. Kedvezményes ruhaszövet. A 3900 1924. szám alatt meg­jelent rendelet szerint kedvezményes ruhaszövetre csak az alkal­mazottaknak, továbbá a nyugdíjasoknak, kegydíjasoknak és özvegyeknek van igényük, de valamennyinek csak abban az eset­ben, ha az 1923. évi július hó 1-én már alkalmazásban (illet­ményeik, ellátási díjaik, tiszteletdíjuk stb. élvezetében) állottak, továbbá ha valamennyien abban a hónapban, amely hónapban részükre a kedvezményes árú ruhaszövetre szóló utalvány ki­­adatik, a kedvezményes ellátásra még igényjogosultak. Egy rend férfi- (bélésanyaggal együtt), vagy nőiruhára való 1. osztályú ruhaszövetnek a kedvezményes ára egyelőre 150.000 koronában, illetőleg a 3­20 m. gyapjúszövetet igény­lő férfiruhára való ruha­szövetnél 180.000 K-ban állapítattott meg. Egy rend férfi- (bélés­anyaggal együtt), vagy női ruhára való 11. osztályú ruhaszövetek­nek az ára egyelőre 135.000 K-ban, illetőleg a 3­20 m. gyapjú­­szövetet igénylő férfi ruhára való ruhaszövetnél 160000 K-ban állapíttatott meg. Mi a különbség a magyar és az osztrák között? A „Magyarság“ Konkoly-Thege Gyula tollából érdekes össze­hasonlítást közöl a magyar és az osztrák közszolgálati alkal­mazottakról. A magyar közszolgálati alkalmazottak sanyarú hely­zetére igen jellemző cikkből közöljük ezeket: A közszolgálati alkalmazottak illetményei, a miniszterek és államtitkárok illet­ményei nélkül tekintve, majdnem azonos lakbérviszonyok között az összes illetményeknek (ú. m. fizetésnek, lakbérnek, családi vagy másféle pótlékoknak és mindennemű kedvezménynek) értéke együttesen havonként nálunk minimálisan 41, Ausztriában 81 aranykorona egy nőtlen vagy hajadon alkalmazottra vonatkozólag és 58, illetőleg 88 aranykorona egy átlagos, vagyis nős és egy­gyermekes alkalmazottra nézve. Az egyedülálló alkalmazottak maximális jövedelme hazánkban 178, Ausztriában 692 arany­korona, az átlagos családi alkalmazottaké 195, illetőleg 699 aranykorona. A közszolgálati alkalmazottak átlagos illetményének nagysága pedig az egyedülállóknál nálunk 66, Ausztriában 126 aranykorona, az átlagos családúaknál 83, illetőleg 133 arany­korona. Ezek az adatok azt mutatják, hogy Ausztria általában kétszerte oly jól fizeti alkalmazottait, mint Magyarország, sőt az osztrák maximális fizetések, dacára az ottani kissé radikális és balrahajló fizetési reformnak, négyszeresét teszik a magyar maxi­mális fizetéseknek. Ellenben Magyarország a családtagokról két­szerte jobban gondoskodik, mert családtagonként 3­ 5 aranykorona helyett 8­ 5 aranykorona családi pótlékot ad. Ez a családi pótlék­nál magyar részről jelentkező kedvezőbb eredmény azonban csak teljesen elmosódó mértékben pótolja a fizetésekben mutatkozó különbözetet. Ha a közszolgálati alkalmazottak illetményeit az államháztartás szempontjából vesszük­ szemügyre, az illetmények a magyar államot havi 17­0 millió aranykoronával (208.390-szer 83 ak.), az osztrák államot pedig havi 29­3 millió aranykoronával (220.091-szer 133 ak.) terhelik. Ez annyit jelent, hogy míg Magyar­­ország lakosságára havonkint és fejenkint a közszolgálati alkal­mazottak illetményeiből 2'2 aranykorona esik, addig Ausztriában 4'6 aranykorona. Vagyis a közszolgálat fentartására szolgáló állami kiadásokból Ausztria lakosságára fejenkint több, mint kétszerte nagyobb összeg jut, mint Magyarország lakosságára, akkor, amikor ugyanolyan súlyos gazdasági viszonyok között állítja helyre államháztartásának egyensúlyát, mint mi. ADÓ- ÉS PÉNZÜGY. Debrecen költségvetése. Ary Lajos tb. főszámvevő által elő­terjesztett 1924. évi költségvetés tervezete szerint a szükséglet 29.632,018.639 K, a fedezet pedig 24.937,569.068 K. A háztartási hiány tehát 4.694,449.578 K. A főszámvevő a költségvetés kapcsán előterjesztett jelentésében hangsúlyozta, hogy „ma még hosszabb időre szóló reális értékű költségvetést egybeállítani nem lehet. Az államháztartás szanálásával lehet reményünk arra, hogy a korona stabilizálódása folytán állandó értékű — rend­szeresen kidolgozott városi programmon alapuló — költségvetést készíthetünk. Amíg a stabilizálódás valósággá nem válik, addig valamennyi önkormányzati háztartás állandó bizonytalanságban lesz. Fizetőképességünk fentartása érdekében ennek a bizony­talanságnak a kiküszöbölése, vagyis a kiadások és bevételek közötti egyensúly helyreállítására való törekvés képezheti tehát ma még pénzügyi vezetésünk legfőbb feladatát­. Ebbéli tevékeny­ségünk során első helyen áll az a feladatunk, hogy bevételi VÁROSOK LAPJA 1924. június 1. forrásainkat fokozatosan aranyparitásra emeljük, másodsorban mélyítenünk kell külföldi összeköttetéseinket, hogy megfelelő hitel szerzésével és rendelkezésre bocsátásával üzemeinket felújítva jövedelmezőbbekké tehessük és házi gazdálkodásunkban is minél nagyobb mennyiségű új javakat termelhessünk. Mindezekkel egyidejűleg azonban a közigazgatás, üzemek és a házi gazdálkodás minden ágazatában és vonatkozásában kérlelhetetlen szigorúsággal keresztül kell vinni a legmesszebb menő takarékosságot és tartózkodnunk kell minden olyan anyagi kedvezmények nyújtásától, amelyek háztartásunkra ebben a nehéz időben indokolatlanul nehezedhetnének.“ A költségvetés egybe­állításánál számol azzal, hogy a bevezetőleg hozzávetőlegesen megállapított háztartási hiány a személyi kiadások várható növe­kedése során emelkedni fog. Erre való figyelemmel nem illesz­tette be a fedezeti tételek sorába a belügyi kormány által a közigazgatási tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményeinek 75° o-a fejében kamatmentes előleg gyanánt eszközölt havi kiutalásokat, valamit nem vette számításba a 75°/o-ban meg­­állapítható községi pótadó hozamát Rendes és rendkívüli fedezet címenkénti bruttó sommázata: a) Rendes költségvetés. Rendes fedezet . . 1.400,873.715 29 307,018.639 b) Rendkívüli költségvetés. 7.000.000 325,000.000 1.407,873.715 29.632,018.639 XIV. Előirányzat szerinti .... Összesen I—XIV. cím Rendes és rendkívüli szükséglet cimenkénti bruttó sommázata: a) Rendes költségvetés. Előirányoztatott az 1923. évre . 124,033.186 2.20­­738.653 1.307,311.701 28.130,989.539 Rendes szükséglet . . b) Rendkívüli költségvetés. XIV. Előirányzat szerinti . . . . . 125,350.422 1.501,029.100 Összesen I—XIV. cím . 1.432,652,123 29.632,018.639 Győr város készpénzben akarja fizetni az állatforgalmi adót. Győr város törvényhatóságának legutóbbi közgyűlése egy feliratot intézett a pénzügyminisztériumhoz, amelyben feltárja azokat a kellemetlenségeket, amelyek az állatforgalmi adó lerová­sánál és a járlatok átírásánál fordulnak elő amiatt, hogy bélyegek­ben s nem készpénzben kell leróni az állatforgalmi adót. Azt kéri tehát a tb. bizottság, engedje meg a kormány, hogy az állat­forgalmi adót kivétel nélkül készpénzben szedhessék be. Érdeke ez nemcsak az adófizetőnek, hanem a hatóságoknak és­ az állam­nak is. Az adózó nem lesz többé ,kitéve annak, hogy esetleges bélyeghiány miatt önakaratán kívül súlyosan büntetendő szabály­talanságot kövessen el s emellett gyorsabban megy a járlatok átírása is. Sőt ebben az esetben létszámmegszorítás is vihető keresztül, mert a bélyegkezeléssel most foglalkozó kisegítő személyzet feleslegessé válik. Az államkincstár pedig megtakarítja­­. II. 49,675.453 26,506.692 1924. évre indítványba hozatik K I.Földbirtok.................. Előirányoztatott az 1923. évre K 486,075.260 1924. évre indítványba hozatik K 8,477,623.232 11.Állattenyésztés....................... 48,100.350 312,000.000 III.Fogattartás............................... 12,700.000 237,500.000 IV.Erdőgazdaság ........................... 314,484.512 4,278,743.000 V.Városi épületek....................... 32,292.622 806,503.785 VI.Közigazgatás........................... 8,026.343 79,170.735 VII.Tűzrendészet........................... 27,815.325 26,000.000 Vili.Közlekedés és közművek . . 8,101.657 315,164.140 IX.Közegészségügy ....................... 78,044.523 1.433,651.739 X.Javadalmak és törvényhatósági jövedékek .............................. 308,100.048 8.174,115.834 XI.Tőkék és kamatok . . 26,953.172 131,455.098 XII.Egyházak, iskolák, közművelő­dési és népjóléti intézmények 42,679.903 340,641.505 Háztartási hiány................... 7,500.000 4.694,449.571 VI. VII. Földbirtok.............................. Állattenyésztés....................... III. Fogattartás.............................. IV. Erdőgazdaság .......................... V. Városi épületek....................... Közigazgatás........................... Tűzrendészet........................... VIII. Közlekedés és közművek . . . IX. Közegészségügy....................... X. Javadalmak és törvényhatósági jövedékek .................................. XI. Tőkék és kamatok................... XII. Egyházak, iskolák, közművelő­dési és népjóléti intézmények 155,623.727 80,066.133 13,270.154 287,800.288 26,658.602 312,236.999 29,086.668 112,712.208 89,641.591 4.283,325.250 1.326,869.500 259,309.000 3.843,709.378 508,429.391 9.506,969.370 711,231.980 2.581,238.600 1.802,285.090 1.037,362.374 63,520.953

Next