Városok Lapja, 1925 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1925-01-01 / 1. szám

A VÁROSOK LAPJA 1925. január 1. Lukács Ödön m. tanácsos és többek felszólalása után elhatározta a közgyűlés, hogy felterjesztést intéz a belügyminisz­terhez, hogy a gazdasági helyzetet mérlegelve döntsön a váro­soknál szükséges újabb mérnöki állások engedélyezése ügyében. Végül elnök bejelentette, hogy másnap a közgyűlés tagjai megtekintik a főváros csatorna szivattyútelepét, anyagvizsgáló intézetét és a csepeli kikötő építkezését s ezzel a közgyűlés be­fejezést nyert. Délben a szövetség tagjai a Pannonia-szállóban közös ebéden vettek részt, másnap pedig az említett közműveket tekin­tették meg. Az 1924—25. évi arany költségvetés. A pénzügyminiszter expozéja. Bod János pénzügyminiszter beterjesztette a költségvetési javaslatot s rögtön utána az indemnitási javaslatot. A költségvetés beterjesztése mindig esemény a nemzet életében. Ez tükrözi vissza azt a külügyi és belügyi politikát, melyet a kormány követni kíván. Ez ad módot a zárszámadás alapján a kormányzati tevékenység ellenőrzésére. A beterjesztett költségvetés az első költségvetés, amely szigorú költségvetési elvek alapján készült el, amelyeket az állami jogi követelmények előírnak. 1914 és 1915 óta rendszeres költségvetési tárgyalás nem volt. A költségvetés két részre­­ oszlik. Államközigazgatási és az üzemek költségvetésére. Az állami közigazgatási tételnél 467 millió aranykorona kiadással szemben 387 millió aranykorona be­vétel szerepel. A mutatkozó deficit 10 millió aranykoronával több, mint az eredeti aranyköltségvetésben terveztek. Ennek oka az, hogy a tisztviselők fizetésrendezését október helyett már június­ban keresztül kellett vinni. Az üzemeknél sikerült a kiadásokat az eredetileg tervezett összeg helyett húszmillió koronával leszállítani. A személyi kiadások egész összege 260 millió aranykoronát tesz ki. A személyi kiadások 55 százalékát teszik ki az összes kiadásoknak. Ez abnormisan magas szám, mert hiszen normális időkben a személyi költségek az egész költségvetés kiadásainak csak 26—28 százalékát szokták kitenni. Hogy a tisztviselők fize­tését emelni kell, annak a kormány teljes tudatában van. Azonban komoly fizetésrendezés, legalább húsz százalékos, 335 millió aranykoronán felüli összeget jelent, amely 40—50 százalék adó­emelést jelent. A fizetésemelés ilyen áron most meg nem történ­hetik, mert azt gazdasági megrázkódtatás nélkül végrehajtani nem lehet. Legutóbb foglalkozott a minisztertanács a további tiszt­viselői elbocsátások kérdésével és elhatározta, hogy a létszám­­apasztásnak természetes úton kell megtörténnie, vagyis a meg­üresedett állások be nem töltésével. Az egyenesadóknál nagy visszaesés mutatkozik. A jövő adópolitikának irányát abban látja, hogy a nagy egyenlőtlenséget az egyenesadók és fogyasztási adók között meg kell szüntetni. Lehetetlen, hogy a fogyasztókat olyan súlyos adók terheljék a jövőben, mint terhelik ma. Az adókivetéseknek az volt a legnagyobb hibája, hogy rendszerint elkéstek. Ezért a jövő évben az év első három hónapjára tervezik a kivetéseket. Ezután külön foglalkozik a pénzügyminiszter az egyes adónemekkel. A házjövedelem megterhelése véleménye szerint túlságosan súlyos. Amint az állam pénzügyi helyzete megengedi, mérsékelni fogja a kázhaszonrészesedést is, mert véleménye sze­rint ez a legsúlyosabb és a legigazságtalanabb adónem, amelyet, amint mód érkezik rá, törölni kell. A jövedelemadó kulcsa véleménye szerint rendkívül merev. Ennek egyenletesebb keresztülvitelét tartja szükségesnek. A kereseti adórendszerre nézve is voltak panaszok, de azt tapasztalja, hogy nagyobb igazságtalanságok ezen a téren nem igen fordulnak elő. Egyes városokban, elsősorban Budapesten az a törekvés mutatkozik, hogy a kereseti adó kulcsát fel akarják emelni. Ezt ellenezte és ellenezni fogja a jövőben is. Elismeri, hogy alig van adó, amely ellen annyi panasz és keserű kifakadás hangzana el, mint éppen a forgalmi adóval szemben. A mai időket azonban a rendszer megváltoztatására nem tartja alkalmasnak. Nem tud ráhelyezkedni az osztrák forgalmi adórendszer alapjára, de bizonyos engedmények szükségességét el kell ismernie. Fontos az, hogy a rendszert jól vigyék keresztül. A zaklatások elkerülésére bejelenti, hogy elkészült a jutalékok megszüntetéséről szóló rendelet, amely már néhány naport belül kiadásra kerül. A jutalékok helyett esetről-esetre a tisztviselői buzgalom meg­­jutalmazására jutalmat fog kiutalni. Foglalkozik a forgalmi adótétel leszállításának gondolatával is. Megszüntetni kívánja az önmaga részére való termelésnek forgalmi adóval való sújtását. Leszállítják a szorzószámot. Január 1-én felfüggesztjük a tilalmakat és életbeléptetjük az új vámtarifát. A további lépés a kereskedelmi szerződések megkötése lesz. Amíg a kereskedelmi szerződéseket meg nem kötjük, a kormány elhatározta a vámoknál a szorzószám leszállítását. Foglalkozott végül a miniszter a városok hiteligényeinek problémájával. Helyteleníti, hogy boldog-boldogtalan szaladgál külföldi hitel után. Ügynökök járják végig a külföldet, akik semmi­féle megbízást nem kaptak. Ez nem maradhat meg s csak azok járjanak és járhatnak majd el külföldi hitelek ügyében, akiket erre itthon is alkalmasaknak találnak. (Helyeslés.) Az egész Ház zajos éljenzéssel és tapssal fogadta a pénzügy­­miniszter beszédét. A képviselők csoportosan vették körül és gratuláltak expozéjához. * Az állami aranyköltségvetés. Bod János pénzügyminiszter által a nemzetgyűlés elé terjesztett 1924—25. évi arany költségvetés főbb tételeit röviden összegezve az alábbiakban ismertetjük: Kiadások: I. Állami közigazgatás: A kormányzó tiszteletdíja.............................. 48.000 Kormányzóság................................................. 1,125.720 Nemzetgyűlés..................................................... 1,902.460 Állami adósságok.............................................. 56,631.400 Békeszerződési terhek................................................. 7,000.000 Legfőbb állami számvevőszék....................... 410.340 Közigazgatási bíróság...................................... 519.080 Országos Földbirtokrendező Bíróság........... 460.940 Miniszterelnökség.............................................. 5.399.900 Külügyminisztérium ............................................................. 6,092.390 Belügyminisztérium............................................... 66,401.630 Pénzügyminisztérium ......................................................... 87,209.230 Kereskedelemügyi minisztérium....................... 13,266.280 Földmívelésügyi minisztérium.................................. . 16,496.970 Népjóléti és munkaügyi minisztérium........... 28,405.610 Vallás- és közoktatásügyi minisztérium....... 69,288.130 Igazságügyminisztérium.................................. 30,789.270 Honvédelmi minisztérium.................................. . . . 76,370.070 Összesen . . 467,817.520 11. Állami üzemek: Posta, távirda és távbeszélő......................................... 55,449.500 Postatakarékpénztár......................................................... 3,638.000 Államvasutak................................................................. 197,591.400 Állami vasgyárak......................................................... 23,164.000 Állami erdőgazdasági birtokok................................... 1,421.500 Selyemtenyésztés......................................................... 841.360 Kőszénbányászat............................................. . . . 2,374.020 Összesen . . 288,764.510 A két kiadási tétel együtt. . 756,582.030 Bevételek: I. Állami közigazgatás: Kormányzóság ......................... Nemzetgyűlés............................. Állami adósságok..................... Közigazgatási bíróság .... Külügyminisztérium............... Belügyminisztérium............... Pénzügyminisztérium .... Kereskedelemügyi minisztérium Földmívelésügyi minisztérium . Népjóléti minisztérium .... Közoktatásügyi minisztérium . Igazságügyminisztérium . . . Honvédelmi minisztérium . . . 82.950 6.200 9,000.220 300 1,936.870 1,007.980 360,480.550 1,824.390 3,166.650 5,345.270 4,185.700 588.530 261.410 Összesen . . 387,887.020

Next