Városok Lapja, 1931 (26. évfolyam, 1-27. szám)
1931-03-15 / 6. szám
102 Városok Lapja 1931. március 15 Budapest új alpolgármesterei. Az új fővárosi törvény alapján most építik újra Budapest székesfőváros hatalmas közigazgatási apparátusát. Az építés nem alul veszi kezdetét, mint az épületeknél általában szokásos, hanem felülről lefelé. Legelsőnek a főpolgármestert választották meg, mint a kormány és a főváros bizalmának letéteményesét. Ezután került sor a polgármesterre, mint a székesfőváros törvényhatóságának első tisztviselőjére. Csak most zajlott le az alpolgármesterek és a többi vezető főtisztviselők megválasztása, amivel a törvényhatósági bizottság választási feladata már befejezést is nyert, miután a többi tisztviselők (tanácsnokok, főjegyzők stb.) választása a törvényhatósági tanács hatáskörébe tartozik. Folyó hó 4-én, a megszokott ünnepi külsőségek között megtartott tisztújításon alpolgármesterré Liber Endre és Borvendég Ferenc, árvaszéki elnökké Ágoston Géza, tiszti főügyésszé Szemethy Károly és tiszti főorvossá Csordás Elemér választottak meg. A megválasztott főtisztviselőket a hivatali eskü letétele után Ripka Ferenc főpolgármester üdvözölte, aki üdvözlő beszédében mindegyik alpolgármester, illetve főtisztviselő érdemeiről kedvesen emlékezett meg. Liber Endrével kapcsolatban kiemelte a főpolgármester azokat a nagy érdemeket, amelyeket a közjótékonysági és szociálpolitikai osztály élén szerzett. Elmondta, hogy a József-fiúárvaházból indult el, mint szülötten árva és saját erejéből emelkedett a magas vezető állásba. Borvendég Ferenccel kapcsolatban különösen az üzemek újjáteremtése körüli munkáját említette fel s azt, hogy ő is saját erejéből emelkedett az alpolgármesteri székbe. Majd bizalmát fejezte ki, hogy a főváros üzemi gazdálkodása Borvendégben, mint alpolgármesterben, hivatott és nagytudású vezetőt kap. Üdvözölte Szemethy Károly dr. főügyészt, akit a közbizalom erősített meg ebben az állásában. Rámutatott a tiszti főügyész fontos szerepére és sikert kívánt további működéséhez. Ágoston Géza árvaszéki elnököt mint jószívű és a főváros képzett főtisztviselőjét említette meg. Végül Csordás Elemér tiszti főorvosban a nagy szaktudást, az aktivitást és a modern képzettséget és gondolkodást köszöntötte. A megválasztott főtisztviselők nevében Liber Endre alpolgármester válaszolt és mélyen meghatva köszönte meg a közgyűlés kitüntető bizalmát. Hangsúlyozta, hogy munkásságukat mindenkor a közgyűlés akarata és a polgármester irányelvei szabják meg. Több évtizedes tapasztalataikat és tudásukat szívvel és lélekkel ajánlják fel a főváros közönségének. Rendkívül meleghangon emlékezett meg a lelépő alpolgármesterekről, Buzáth Jánosról és Bérczes Jenőről, akik a közigazgatási tisztviselők mintaképei voltak. A közgyűlés minden pártja hosszantartó tapssal és éljenzéssel fogadta Liber beszédét s azután elhalmozták gratulációkkal az új főtisztviselőket. Liber Endre és Borvendég Ferenc új alpolgármesterek nemcsak az alpolgármesteri székben találkoztak, de már azelőtt is régi barátság fűzte össze őket. Legénykorukban együtt laktak, együtt haladtak, együtt léptek elő. Ifjúkorukban is sok rokonvonásban egyeznek. Borvendég Ferenc 1876 november 17-én született a komárommegyei Ács községben, ahol az édesapja szabómester volt. A tatai piaristáknál, majd Győrött és Budapesten járt gimnáziumba, egyetemi tanulmányait Budapesten fejezte be. A főváros szolgálatába 1897 október 14-én lépett. Előbb a főváros gazdasági hivatalában, majd az elöljáróságnál dolgozott, később pedig, 1907-ben központi szolgálatra a középítési ügyosztályba került. 1913-ban tanácsjegyző lett. Hivatali életének legnagyobb részét a vízvezeték és világítási ügyosztályban töltötte, ahol kezdetben az ügyosztály vezetőjének állandó helyetteseként, a Vízművek, a Gázművek és az Elektromos Művek nagyfontosságú ügyeit intézte. 1923-ban tanácsnokká választották meg. Elve mindig a kötelesség lelkiismeretes és becsületes elvégzése volt. Liber Endre 1878 augusztus 15-én született Budapesten és mint árva gyermeket 6 éves korától a József-fiúárvaházban nevelték fel. Budapesten végezte az egyetemet. 1896-ban lépett a főváros szolgálatába és 1924-ben választották meg tanácsnokká. Az oláhok erdélyi betörésekor 1916-ban Bárczy polgármester a menekültek ügyeinek intézésével bízta meg. Később mint a kormány által kirendelt menekültügyi kormánybiztos látta el a menekültek ügyeit. A proletárdiktatúra bukása után az új kormány is felruházta ezzel a hatáskörrel. Különösen nagy gondot okozott neki a vagonlakók elhelyezése, aminek sikeresen megfelelt. A két alpolgármester megválasztása a demokrácia szellemének legtisztább érvényesülése. Mindketten szegénysorsból küzdötték fel magukat, már diákkoruk óta maguk keresték meg mindennapi kenyerüket, nem rokonság és családi összeköttetés, hanem a tehetségük, a szorgalmuk és a becsületességük volt a pártfogójuk. Mindkettőjük mögött egy becsületes szándékkal eltöltött életnek a munkássága áll. Sipőcz Jenő polgármester kitűnő munkatársakat kapott az új alpolgármesterekben, akik közül Liber Endre egyébként Sipőcznek a középiskolában iskolatársa is volt. LIBER ENDRE BORVENDÉG FERENC