Városok Lapja, 1933 (28. évfolyam, 1-35. szám)

1933-01-01 / 1-2. szám

A VÁROSOK ÉS A VÁROSIAS JELLEGŰ KÖZSÉGEK KÖZLÖNYE. — A MAGYAR VÁROSOK ORSZÁGOS KONGRESSZUSÁNAK ÉS A VÁROSI ÉS KÖZSÉGI MÉRNÖKÖK ORSZ. SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS LAPJA ♦ ♦ ♦ CIKKEINK CSAKIS LAPUNKNAK, MINT FORRÁSNAK A MEGNEVEZÉSÉVEL VEHETŐK ÁT ♦ ♦ ♦ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, BUDAPEST, IV., IRÁNYI­ UTCA 27. TELEFON: AUT. 833 98. SZÁM LAPUNK EGYELŐRE MINDEN HÓ 1. ÉS 15. NAPJÁN JELENIK MEG AZ ELŐFIZETÉS ÖSSZEGE EGY ÉVRE 48 A. PENGŐ PTK. CSEKKSZ.: 10269. Budapest nagysága/) írta : Déznai Viktor dr. Egy város nagysága. Előrebocsátjuk, hogy ezúttal csupán a népesség szerinti nagyságot tárgyaljuk, figyelmen kívül hagyva mindazokat az egyéb tényezőket, melyektől egy város igazi nagysága függ. Ezek közé kell — a néptömegen kívül — számítanunk fizikai tekintetben: a terület terjedelmét, a felépítmény tömegét és minőségét, a technikai és gazdasági felszerelés bőségét, a forgalmi berendezéseket, valamint a geográfiai adottságokat, úgymint a talaj, vízállomány, növényzet stb. által nyújtott elemeket. Kulturális tekintetben a nagyság felbecsülésénél a népesség lelki alkatát, a gazdasági és szellemi erőket, az organizációs eredményeket, a törté­neti értékeket s végül mindazon más, gyakran imponderá­­bilis kincset is számításba kell venni, melyek együttvéve adják azt a — bár alig kalkulálható, de mégis — nagyon pozitív súlyt, melyet nemzeti vagy világrelációban egy város jelentőségének,­­nagyságá­nak nevezünk. Noha az így nyert értékek egyrészt abszolútak is, másrészt mindig ingadozni fognak azon viszonylatok szerint, melyekben a várost tekintjük: a régióhoz, a szomszédos városokhoz (melyek maguk is szüntelen változásban vannak), az államhoz, a világhelyzethez képest. A vizsgálatok eredményekép nyert értékelés tehát mindig relatív marad, az összes tényezők mér­legelésének függvénye csupán, mindamellett a kor­mányzó, termelő, építő és tudományos tevékenységek számára nélkülözhetetlen a jelzett relatív értéknek is mindenkori lehető pontos ismerete, avégből, hogy azt terveikbe helyesen állíthassák be. Amidőn tehát a következőkben Budapest lakosság­számának nagyságát vizsgáljuk különböző szempontok­ból, azt hisszük, hogy hozzájárulunk a fentebb említett értékelés bonyodalmas feladatának megoldásához, egyút­tal példát mutatva a várostudományi kutatások mód­szereire s az ebből nyerhető eredményekre. A tényleges lakosság. Kiindulópontul az 1930-as népszámlálás útján nyert eredményeket vesszük, mely szerint Nagy-Budapest lakossága 1,421.000 lélek. Többi adatainknál is, ahol más megjegyzés nincsen, ennek az évnek eredményeit használjuk fel. A tulajdonképeni közigazgatási Budapest ugyan csak 1,004.699 lakost számlál, de már itt jeleznünk kell, hogy nem tartjuk elegendőnek ezt az alapot használni összehasonlításainkban, minthogy ma már a világ leg­több nagyvárosa túlteszi magát a történelmi-közigaz­gatási határokon és minden ténykedésében, igen helyesen, az egész települést a maga szerves egészében — kül­városokkal, falvakkal, gyárakkal, kikötőkkel, lakó­telepekkel stb. együtt — veszi alapul. Hogy ezek a különbségek milyen jelentékenyek, azt a következő példák mutatják : Közig. tér. és lak település lak. New York .... 5,600.000 10,000.000 London ............ 4,815.000 8,200.000 Párizs ................ 2,871.000 4,500.000 Berlinnél 1920 óta nem is közölnek külön adatokat, csupán a Nagy-Berlinre vonatkozó számokat és mindent erre az alapra vonatkoztatnak. Legutóbb pedig Tokió egy törvénnyel bekebelezte a környékét, amivel az eredeti 1930-as 2.200.000 lakosszámot kb. ötmillióra s ezzel a japán fővárost a világ harmadik nagyvárosává emelte. Hogy a népességi alap megállapításának minden más módja hibás, azt a következő néhány szám vilá­gosan igazolja : Népesség közig, területen, környéken (zárójelben) 1900 1910 Párizs .................. 2,714 068 (900.000) 2,846.986 Budapest ............ 732.323 (86.411) 880.371 (152.480) 1920 1930 Párizs .................. 2,906.000 (1,406.000) 2,871.429 (1,630.000) Budapest ............ 928.996 (197.792) 1,004.669 (262.419) A budapesti környékszámokhoz meg kell jegyeznünk, hogy itt csupán 5 külváros lakossága (Budafok, Kis­pest, Pestszenterzsébet, Rákospalota, Újpest) van figye­lembe véve, mivel a többiekhez­ adatok nem állottak rendelkezésünkre. Hiányzik­­tehát Csepel, Soroksár, Tétény, Budaörs, Budakeszi, Törökbálint, Hidegkút, Vörösvár, Békásmegyer, Budakalász, Szentendre, Duna­keszi, Rákosfalva, Rákoskeresztúr stb., a köztük levő sűrű lakótelepekkel. Ezek teszik ki az 1930-as 416.000- hez hiányzó 154.000 lelket. Azonban tudjuk, hogy általános jávaros fejlődési törvény a »city-képződés«, azaz­ a vizárodmag lassú ki­ürülése és a lakosság bizonyos zónák szerinti új elhelyez­kedése a környéken, mely jelenségre itt, éppen ismeretes voltánál fogva tovább nem térünk ki. Csak megjegyez- *) Minden jog, — a fordításé is, — fenntartva !

Next