Városok Lapja, 1933 (28. évfolyam, 1-35. szám)

1933-01-01 / 1-2. szám

4 Városok Lapja 1933. január 1. Eddigi szempontjaink figyelembevételével a követ­kező régiótípusokat különböztethetjük meg: A) a) Urbanizált régió, centrum túl nagy (London) Anélkül, hogy elemeznék azt a sokféle különleges okot, melyek meghatározták a példának választott városokat, egyszerűen megállapíthatjuk a tényt, levonva az állapotukból folyó következményeket. Az A/a típus az urbanizáció leghaladottabb formu­láját tünteti fel. A régiót a főváros csaknem felszívta s ezért kényszerülve van, hogy egy sokkal nagyobb bázison lássa el magát, mint amely neki a természettől osztályrészül jutott. Ebből szükségkép oly funkciók erednek, melyek világjelentőségűek, a haladásnak forrásai, de az érintett várost egyúttal kényes helyzetekbe, mert a külső világtól való túlságos függésben is hozzák. Az A/b típus egyensúlyban látszik lenni létalap­jával. Ennek a centrumnak világjelentősége nem mester­séges, hanem természetes régiójának nagyságából s annak fontos világhelyzetéből folyik. (Az előbbi, régiónak világ­­helyzete is rendkívül kedvező, csupán természetes alapja összehasonlíthatatlanul keskenyebb.) Ezért Berlin funkciói nagyobb mértékben nemzetiek, mint nemzet­köziek. Viszont a város pozíciója megingathatatlannak látszik. Az A/c típus a gyönge centralizáció példáját mutatja, továbbá a funkciók nagy megoszlását és a részek erős autonómiáját. Egy arányos svájci fővárosnak leg­alább háromszor akkorának kellene lenni, azaz mintha Bern és Zürich egyesültek volna, mert tényleg ez a két város megosztotta maga között a főváros funkcióit. Ezért nem szenvedi meg a régió a centrumnak egyébként káros gyengeségét. Ez a megoldás még tanulmányozandó volna a túlságosan nagy városok disszoluciójának szem­pontjából. A Bja típus koloniális példa, amellett hasonlít a régi, mezőgazdasági jellegű világbirodalmak (Babilon) esetéhez. A túl nagy koncentráció a vidéket vissza­maradt állapotban tartja. A régió tagjai nagyon is gyengék az enormis fejhez képest, mely egyébként, a péda esetében, helyesen prefigurálja a hozzátartozó régió rendkívüli nagyságát és végül is azzal egyensúlyba fog kerülni. A B/b típusnál a példának választott város jelenleg túl nagynak látszik, de számba kell venni természetes régiójának méreteit, mely politikai okokból lényegesen megcsonkult. Egy ilyen erejű város képes arra, hogy kitermelje a rurális régiójának megszervezéséhez nélkülöz­hetetlen anyagi és erkölcsi erőket anélkül, hogy a vidéket felszívná. Ez a hivatása. A B/c típus egy túl gyenge központot mutat ahhoz, hogy ebbeli funkcióit betölthesse, ami meglátszik a vidék nagyon lassú emelkedésén és organizációjának kezdetleges voltán. Példánk esetében a jelenség indo­kolva van a régió erős természetes szaggatottságában. A vidék tulajdonképen itt több kicsi régióból áll. Ezért is van a főfunkciók megoszlása Filippopol, Ruszcsuk és Várna között. Azonban ez a város, egy konstruktív régiófejlesztési terv hatásaképen jelentékeny növeke­désre joggal számíthat, mely lakosainak számát gyorsan kb. félmillióra fogja emelni, ami arányosnak látszik. Fejtegetéseinket az alábbi táblázat számai illusz­trálják : Itt világosan kitűnik, hogy az összes esetekben csupán Budapestnél fordul elő, hogy a főváros lakos­sága az ország népességének nagyobb százalékát teszi, mint a régióénak. Ami annyit jelent, hogy az ország területe kisebb, mint a természetes régió , innen a látszó­lagos aránytalanság. A várostudomány tehát út­mutatást adhat abban a tekintetben, hogy mekkora lakossága lehet egy városnak a természetes életfeltételek alapján. És egy tervszerű várospolitika számolni fog egy tudományosan kikalkulált »plafond«-al, azaz maxi­mális népességgel, melyen túl a növekedésnek nem szabad emelkedni, de amelyen alul sem szabad — adott fel­tételek között —­ maradni. Budapest és a vidéki magyar városok aránya világviszonylatban. Ezek után térjünk vissza a magyar határok közé és vizsgáljuk a főváros méreteit a vidéki városokhoz képest. Tekintettel a rendelkezésünkre álló tér szűk voltára, csupán a nagyvárosokról, azaz a 100.000 főnél nagyobb településekről szólunk. Céljaink számára ez most teljesen elegendő, de persze egy behatóbb tanul­mánynak a kisvárosokat is figyelembe kell vennie. Európa bennünket érdeklő főbb államaiban a nagy­városok száma, mindig a fővárossal együtt, a következő : Magyarország tehát — ha Ausztriáról, mely bizo­nyos tekintetben abnormis alakulat, nem beszélünk, — a városok száma tekintetében Jugoszláviával van egy A) Urbanizált régiók: b) « « « arányos (Berlin) c) »­ « « túlkicsi (Bern) B) a) Rurális « « túlnagy (Buenos­ Ayres) b) »› « « arányos (Budapest) c) « « « túlkicsi (Szófia) Név Terület km2 Lakosság Centrum % Sűrűség „. . . rég. orsz. rég. orsz. a) London (Temze-­­ völgy).................... 6.000 10,000.000 8.200.000 82­0 (18­3) 1.667(185) b) Berlin (porosz síkság).................... 200.000 21,000.000 4.374.000 21­5 ( 6­6) 105(200) c) Bern (kanton) .... 7.000 700.000 115.000 16-5 ( 2-6) 100(100) B) Rurális régiók : q) Buenos-Ayres ....2,500.000 10,000.000 2,225.000 22*3(18-5) 4 (4) b) Budapest .............. 165.000 13,500.000 1,421.000 10-5 (17 0) 81 (92) c) Szófia (Észak-Balkán) .................. 60.000 3,000.000 250.000 8-3 ( 4-3) 50 (56) Németország 58 nagyváros,az ország lakosságának.... 31-0%-a Anglia 52« « « « . . . 47-0%-a Olaszország 25« « « « ... 18-5%-a Franciaország 21« « (‡« ... 21-0%-a Lengyelország 12« « « « ... 9-0%-a Spanyolország 11« ‹‹« « ... 14-0% -a Románia 7 « « « « . .. 8-0%-a Csehország 5 « ‹‹« ... 9­ 0%-a Belgium5 ‹‹« « « ... 22-6%-a Ausztria3 « « « « ... 31-8%-a Magyarország3 « (­« « . . . 20-0%-a Jugoszlávia3 ■«« « « ... 4­ 0%-a Dánia1 « « « « ... 21 -4%-a ORENSTEIN ÉS KOPPEL MAGYAR R.-T. BUDAPEST, VI., VILMOS CSÁSZÁR­ ÚT 31. KISVASÚTI ANYAGOK VÉTELRE ÉS BÉRBE.

Next