Városok Lapja, 1933 (28. évfolyam, 1-35. szám)

1933-10-15 / 31. szám

1933. október 15 Városok Lapja A soproni idegenforgalom mérlege. Ezzel a címmel foglalkozik Bábel László a »Sopronvármegye« október 3-iki számában Sopron város idegenforgalmi kérdéseivel. Megállapítja, hogy a soproni idegenforgalom nem álom többé, hanem valóság. Az idén már Ausztriában is lehetett nyaralni, mert az osztrákokkal kötött kereskedelmi szerződésünknek egyik feltétele volt, hogy ne támasz­­szunk pénzügyi nehézséget azok elé, akik Ausztriában akarnak üdülni. Ám az történt, hogy még Ausztria kisebbigényű közönsége is szívesen ment Sopronba nyaralni, mert a közbiztonsági és élelme­zési viszonyok itt sokkal jobbak, mint Ausztriában. Az a kérdés most már, — folytatja a cikkíró — megtettünk-e mindent Sopron idegenforgalmának fellendítése érdekében? Valóban sokat tettünk. Sétahelyeink szinte újjászülettek, megcsinosodtak, kocsi- és gyalogjáróink megjavultak, közvilágításunk is sokat fejlődött. Most már a kételkedők is rájöttek, hogy az idegenforgalom városunk jelentős bevételi forrása. De meg kell tanulnunk Ausztriától, hogyan kell bánni az idegenekkel. És rá kell eszmélnünk, hogy a szép vidéken és a jó levegőn kívül egyebet is kell adni vendégeink­nek. Örömmel állapítjuk meg, hogy e tekintetben a soproni közönség máris sokat tanult és józanul mérsékelte kapzsiságát. De még sok a tanulnivalónk. Itt azután a városnak kell jó példával elüljárnia. Nem épült fel a tervezett új lövélszálló s a vízvezetéket sem készí­tették el, pedig ennek semmi akadálya nincs, sőt a pénzügyi fedezete is meg van. A víz hiánya folytán a Vöröskereszt új üdülő­házát már egy év óta nem lehet átadni rendeltetésének. S szükséges lenne — cikkíró szerint — a városnál egy idegenforgalmi bizott­ságra, amely megállapítaná a hiányokat és állandóan felszínen tartaná azok orvoslásának követelését. MEGSZÁLLOTT VÁROSOK Kassa város tanácsüléséből. Az új városi tanács Maxon Milan polgármester elnökletével tartott tanácsülésén tudomásul vette az országos hivatal átiratát, melyben a szemétfuvarozási illeték szedését jóváhagyja. Egy cégnek megengedte, hogy a város területén négy hirdető, megvilágított számlapú órát felállítson. Megszüntette a rendőröknek és tűzoltóknak eddig rendszeresített egyenruháját és elhatározta, hogy új egyenruhatípust fog elren­delni, melynek megalkotására egy külön bizottságot küldöttek ki. A városi zeneiskola kevéssé látogatottsága folytán két tanerőt elbocsátanak és megengedik a tanulóknak, hogy a felemelt tan­díjat tíz egyenlő havi részletben fizessék. Ruszinszkó közel tizenhat milliót kapott a munkakölcsönből. A már lejegyzett cseh belső kölcsönből, melyet a kormány, mint munkakölcsönt bocsátott ki, Ruszinszkó eddig már közel tizenhat millió cseh koronát kapott. Az összeg legnagyobb részét az egyes városok és kisebb községek részére folyósították, hogy a munka­nélküli ínségesek számát erőteljesen csökkenteni lehessen. Az országos hivatal alig két és félmillió cseh koronát igényelt a maga részére és ebből az összegből néhány hidat, egyet a Tisza felett és az Ungvár melletti Ung szabályozását fogják megoldani. Ungvár kétmillió cseh koronát igényelt a kölcsönből és egy új híd építését határozta el az Ung folyó felett, de megoldást nyer néhány kisebb városszabályozási kérdés is, továbbá a városi vízvezeték kibő­vítési munkálatai is ebből az összegből nyernek törlesztést. A munkakölcsönből igen hatalmas rész jut Munkácsra. A város több mint ötmillió cseh koronát igényelt és kapott is. Az összegnek fele vízvezetéki munkákra jut, közel fele a város csatornázására fog fordíttatni, míg a fennmaradó részből a Latorcapart szabályo­zása és néhány kisebb utcakorrekció nyer megoldást. Bereg­szászra ismét közel két millió korona kölcsön jut, legnagyobb részében útburkolási feladatok kielégítésére, jelentős összeget fordítanak Beregszászon is a csatornapart szabályozására és szabályozást nyernek a vásártérre vezető utak, sőt maga a vásártér is. Huszt vágóhidat szándékozik építeni a munkakölcsönből cél­jaira fordítható egymillió cseh korona összegéből. Egy millión alul folyósít a kormány kölcsönt Nagyszöllősnek, ahol hasonlóképen vágóhíd építését határozták el, de marad még a főutca szabályo­zásának költségeire is. A községek mind jóval kisebb összegekhez jutnak csupán és megemlítésre méltó, hogy ebből Tiszau­jlak jelentős folyószabályozási munkálatai már meg is indultak. Érdemes megemlíteni, hogy Nagyberezna vízvezetéket készül építeni. A Tisza szabályozáson kívül már megindult a folyósított előlegek felhasz­nálásával az ungvári vízmű kibővítési munkáinak sora is. Itt említjük meg, hogy Nagyszombat 15 millió koronát igényelt és ezzel szemben csupán egymillió korona folyósítását engedélyezték számára. A kormány nem fogadta el a város elő­terjesztését, hogy a munkakölcsönből vízvezetéket építsenek, csupán a tizenegymillió koronára rúgó csatornázási munkák elvégzésére adtak egymillió koronát, ami most hatalmas gondot okoz a városnak, mert a hatalmas munkák megkezdésére sem elegendő ez az összeg. A város pénzügyi bizottságának határozata értelmében, bár erre aligha van remény, újabb kölcsönszerzési módok után fognak látni, hogy az egész csatornázást egyszerre oldhassák meg. Aradon megszűnt a munkanélküliség. Az aradi munka­­közvetítő hivatal jelentése szerint augusztus hónapban a munkát keresők száma alatta maradt a munkát kínálók számának, ami a munkanélküliség teljes megszűnését jelenti. A munkaközvetítő jelentése szerint ennek oka abban keresendő, hogy az idei esztendő szokatlan bő mezőgazdasági termése minden munkáskezet elvont a városból és igen sokan, nemcsak paraszti sorban lévő város­lakók, hanem iparosok is szívesen mentek vissza a falura és ott mint mezőgazdasági munkások találtak elhelyezkedést. Ennek jelentősége igen nagy és valószínű, hogy a mezőgazdasági munkák bevégzése után is sokan a falvakban maradnak kint, amiből az is következik, hogy a város téli munkanélküli akciójának, ez idén sokkal könnyebb dolga lesz. Természetesen ezzel kapcso­latban a város lakosságának száma is vissza fog esni, de jelen­tősen nagy könnyebbség áll be a város háztartásában, ha a munka­nélküliek segélyezésére kevesebb összeget kell beállítani. Kisküküllő megye székhelyét Balázsfalvára akarják vinni. Hosszabb idő óta vajúdó kérdés Erdélyben Kisküllő vármegye székhelyének áthelyezése. A kormány a megye székhelyét Dicső­­szentmártonról Balázsfalvára kívánja áthelyezni, ami ellen a megye jórészt magyarokból álló közönsége élénken tiltakozik, mert ebben is csak az eloláhosítás szándékait véli felismerni. Mátyus Gergely dicsőszentmártoni unitárius lelkész indítványára a vármegye lakossága feliratban arra kérte a kormányt, hogy ere­deti szándékától álljon el és a megye székhelyét hagyja meg ott, ahol már évszázadok óta van, mert a félreeső Balázsfalva nem felel meg ennek a célnak. Igen érdekes, hogy a lelkész megokolt indít­ványa mellett úgy a magyarok és szászok, mint az oláhok is erősen követelik a székhelynek meg nem változtatását. Százmilliós kölcsön Nagyvárad részére. Egry Gergely dr. polgármester a legutóbbi tanácsülés alkalmával ismertette egy bukaresti mérnöknek hozzájuttatott ajánlatát, mely szerint egy angol tőkecsoport, igen előnyös feltételek mellett, igen hosszú lejárattal hajlandó Nagyvárad városának százmillió lej kölcsönt folyósítani. A város, mint köztudomású, most veszi fel a posta­takarékpénztártól kapott húszmilliós kölcsönét és igen érdekes, hogy máris komoly ajánlat érkezett, mely még nagyobb hitelt nyújtana a városnak. Miután a tanácsülés a polgármesternek megadta a felhatalmazást az angol tőkecsoport megbízottjával való tárgyalásokra, a közeljövőben több részlet megvilágítása válik lehetővé. A tanácsülésen élénk kifakadások hangzottak el a belügyminisztérium ellen, mert az, legutóbb a város előzetes megkérdezése nélkül, 40 rendőrnek fizetését tette kötelezővé. Miután a város erre nem volt hajlandó, beszüntette a rendőrök fizetését és azokat követelésükkel a városhoz utalta. A tanács megengedte egy havi fizetésük kiutalását azzal, hogy ezt jogainak fentartása mellett teszi, pusztán azért, mert ha ezek a rendőrök nem jutnak fizetéshez, éhhalásra vannak utalva. Teljesen analóg ezzel az esettel az állami gyermekvédelem esete is, mert a belügy­miniszter beszüntette ennek költségeire való fedezet folyósítását és most sem az állam, sem a város nem támogatja az állami men­­helyet. A város hajlandó volna átvenni az utóbbit, de csak abban az esetben, ha a rendelkezési jogot teljes egészében ő gyakorol­hatja. 491

Next