Városok Lapja, 1933 (28. évfolyam, 1-35. szám)
1933-10-15 / 31. szám
1933. október 15 Városok Lapja A soproni idegenforgalom mérlege. Ezzel a címmel foglalkozik Bábel László a »Sopronvármegye« október 3-iki számában Sopron város idegenforgalmi kérdéseivel. Megállapítja, hogy a soproni idegenforgalom nem álom többé, hanem valóság. Az idén már Ausztriában is lehetett nyaralni, mert az osztrákokkal kötött kereskedelmi szerződésünknek egyik feltétele volt, hogy ne támaszszunk pénzügyi nehézséget azok elé, akik Ausztriában akarnak üdülni. Ám az történt, hogy még Ausztria kisebbigényű közönsége is szívesen ment Sopronba nyaralni, mert a közbiztonsági és élelmezési viszonyok itt sokkal jobbak, mint Ausztriában. Az a kérdés most már, — folytatja a cikkíró — megtettünk-e mindent Sopron idegenforgalmának fellendítése érdekében? Valóban sokat tettünk. Sétahelyeink szinte újjászülettek, megcsinosodtak, kocsi- és gyalogjáróink megjavultak, közvilágításunk is sokat fejlődött. Most már a kételkedők is rájöttek, hogy az idegenforgalom városunk jelentős bevételi forrása. De meg kell tanulnunk Ausztriától, hogyan kell bánni az idegenekkel. És rá kell eszmélnünk, hogy a szép vidéken és a jó levegőn kívül egyebet is kell adni vendégeinknek. Örömmel állapítjuk meg, hogy e tekintetben a soproni közönség máris sokat tanult és józanul mérsékelte kapzsiságát. De még sok a tanulnivalónk. Itt azután a városnak kell jó példával elüljárnia. Nem épült fel a tervezett új lövélszálló s a vízvezetéket sem készítették el, pedig ennek semmi akadálya nincs, sőt a pénzügyi fedezete is meg van. A víz hiánya folytán a Vöröskereszt új üdülőházát már egy év óta nem lehet átadni rendeltetésének. S szükséges lenne — cikkíró szerint — a városnál egy idegenforgalmi bizottságra, amely megállapítaná a hiányokat és állandóan felszínen tartaná azok orvoslásának követelését. MEGSZÁLLOTT VÁROSOK Kassa város tanácsüléséből. Az új városi tanács Maxon Milan polgármester elnökletével tartott tanácsülésén tudomásul vette az országos hivatal átiratát, melyben a szemétfuvarozási illeték szedését jóváhagyja. Egy cégnek megengedte, hogy a város területén négy hirdető, megvilágított számlapú órát felállítson. Megszüntette a rendőröknek és tűzoltóknak eddig rendszeresített egyenruháját és elhatározta, hogy új egyenruhatípust fog elrendelni, melynek megalkotására egy külön bizottságot küldöttek ki. A városi zeneiskola kevéssé látogatottsága folytán két tanerőt elbocsátanak és megengedik a tanulóknak, hogy a felemelt tandíjat tíz egyenlő havi részletben fizessék. Ruszinszkó közel tizenhat milliót kapott a munkakölcsönből. A már lejegyzett cseh belső kölcsönből, melyet a kormány, mint munkakölcsönt bocsátott ki, Ruszinszkó eddig már közel tizenhat millió cseh koronát kapott. Az összeg legnagyobb részét az egyes városok és kisebb községek részére folyósították, hogy a munkanélküli ínségesek számát erőteljesen csökkenteni lehessen. Az országos hivatal alig két és félmillió cseh koronát igényelt a maga részére és ebből az összegből néhány hidat, egyet a Tisza felett és az Ungvár melletti Ung szabályozását fogják megoldani. Ungvár kétmillió cseh koronát igényelt a kölcsönből és egy új híd építését határozta el az Ung folyó felett, de megoldást nyer néhány kisebb városszabályozási kérdés is, továbbá a városi vízvezeték kibővítési munkálatai is ebből az összegből nyernek törlesztést. A munkakölcsönből igen hatalmas rész jut Munkácsra. A város több mint ötmillió cseh koronát igényelt és kapott is. Az összegnek fele vízvezetéki munkákra jut, közel fele a város csatornázására fog fordíttatni, míg a fennmaradó részből a Latorcapart szabályozása és néhány kisebb utcakorrekció nyer megoldást. Beregszászra ismét közel két millió korona kölcsön jut, legnagyobb részében útburkolási feladatok kielégítésére, jelentős összeget fordítanak Beregszászon is a csatornapart szabályozására és szabályozást nyernek a vásártérre vezető utak, sőt maga a vásártér is. Huszt vágóhidat szándékozik építeni a munkakölcsönből céljaira fordítható egymillió cseh korona összegéből. Egy millión alul folyósít a kormány kölcsönt Nagyszöllősnek, ahol hasonlóképen vágóhíd építését határozták el, de marad még a főutca szabályozásának költségeire is. A községek mind jóval kisebb összegekhez jutnak csupán és megemlítésre méltó, hogy ebből Tiszaujlak jelentős folyószabályozási munkálatai már meg is indultak. Érdemes megemlíteni, hogy Nagyberezna vízvezetéket készül építeni. A Tisza szabályozáson kívül már megindult a folyósított előlegek felhasználásával az ungvári vízmű kibővítési munkáinak sora is. Itt említjük meg, hogy Nagyszombat 15 millió koronát igényelt és ezzel szemben csupán egymillió korona folyósítását engedélyezték számára. A kormány nem fogadta el a város előterjesztését, hogy a munkakölcsönből vízvezetéket építsenek, csupán a tizenegymillió koronára rúgó csatornázási munkák elvégzésére adtak egymillió koronát, ami most hatalmas gondot okoz a városnak, mert a hatalmas munkák megkezdésére sem elegendő ez az összeg. A város pénzügyi bizottságának határozata értelmében, bár erre aligha van remény, újabb kölcsönszerzési módok után fognak látni, hogy az egész csatornázást egyszerre oldhassák meg. Aradon megszűnt a munkanélküliség. Az aradi munkaközvetítő hivatal jelentése szerint augusztus hónapban a munkát keresők száma alatta maradt a munkát kínálók számának, ami a munkanélküliség teljes megszűnését jelenti. A munkaközvetítő jelentése szerint ennek oka abban keresendő, hogy az idei esztendő szokatlan bő mezőgazdasági termése minden munkáskezet elvont a városból és igen sokan, nemcsak paraszti sorban lévő városlakók, hanem iparosok is szívesen mentek vissza a falura és ott mint mezőgazdasági munkások találtak elhelyezkedést. Ennek jelentősége igen nagy és valószínű, hogy a mezőgazdasági munkák bevégzése után is sokan a falvakban maradnak kint, amiből az is következik, hogy a város téli munkanélküli akciójának, ez idén sokkal könnyebb dolga lesz. Természetesen ezzel kapcsolatban a város lakosságának száma is vissza fog esni, de jelentősen nagy könnyebbség áll be a város háztartásában, ha a munkanélküliek segélyezésére kevesebb összeget kell beállítani. Kisküküllő megye székhelyét Balázsfalvára akarják vinni. Hosszabb idő óta vajúdó kérdés Erdélyben Kisküllő vármegye székhelyének áthelyezése. A kormány a megye székhelyét Dicsőszentmártonról Balázsfalvára kívánja áthelyezni, ami ellen a megye jórészt magyarokból álló közönsége élénken tiltakozik, mert ebben is csak az eloláhosítás szándékait véli felismerni. Mátyus Gergely dicsőszentmártoni unitárius lelkész indítványára a vármegye lakossága feliratban arra kérte a kormányt, hogy eredeti szándékától álljon el és a megye székhelyét hagyja meg ott, ahol már évszázadok óta van, mert a félreeső Balázsfalva nem felel meg ennek a célnak. Igen érdekes, hogy a lelkész megokolt indítványa mellett úgy a magyarok és szászok, mint az oláhok is erősen követelik a székhelynek meg nem változtatását. Százmilliós kölcsön Nagyvárad részére. Egry Gergely dr. polgármester a legutóbbi tanácsülés alkalmával ismertette egy bukaresti mérnöknek hozzájuttatott ajánlatát, mely szerint egy angol tőkecsoport, igen előnyös feltételek mellett, igen hosszú lejárattal hajlandó Nagyvárad városának százmillió lej kölcsönt folyósítani. A város, mint köztudomású, most veszi fel a postatakarékpénztártól kapott húszmilliós kölcsönét és igen érdekes, hogy máris komoly ajánlat érkezett, mely még nagyobb hitelt nyújtana a városnak. Miután a tanácsülés a polgármesternek megadta a felhatalmazást az angol tőkecsoport megbízottjával való tárgyalásokra, a közeljövőben több részlet megvilágítása válik lehetővé. A tanácsülésen élénk kifakadások hangzottak el a belügyminisztérium ellen, mert az, legutóbb a város előzetes megkérdezése nélkül, 40 rendőrnek fizetését tette kötelezővé. Miután a város erre nem volt hajlandó, beszüntette a rendőrök fizetését és azokat követelésükkel a városhoz utalta. A tanács megengedte egy havi fizetésük kiutalását azzal, hogy ezt jogainak fentartása mellett teszi, pusztán azért, mert ha ezek a rendőrök nem jutnak fizetéshez, éhhalásra vannak utalva. Teljesen analóg ezzel az esettel az állami gyermekvédelem esete is, mert a belügyminiszter beszüntette ennek költségeire való fedezet folyósítását és most sem az állam, sem a város nem támogatja az állami menhelyet. A város hajlandó volna átvenni az utóbbit, de csak abban az esetben, ha a rendelkezési jogot teljes egészében ő gyakorolhatja. 491