Városok Lapja, 1935 (30. évfolyam, 1-25. szám)

1935-03-01 / 5. szám

96 Városok Lapja 1935. március 1 — A városok háztartásának rendezése. A városok háztartásának súlyos helyzete szükségessé teszi, hogy keressük, kutassuk azokat az utakat, módokat és eszkö­zöket, amelyek segítségével a bajok orvosolhatók és a városi háztartások helyzete rendezhető­, vagy legalább is meg­javítható. Ebből a célból a Kongresszus pénzügyi, szám­vevőségi és adóügyi szakosztályainak együttes javaslata alapján Sebestyén Lajos dr. pécsi pénzügyi tanácsnok, a Magyar Városok Országos Kongresszusának pénzügyi elő­adója előadói tervezetet készített a városok háztartásának rendezésére. Ezt a javaslatot, melyet múlt évi november 15-től kezdve lapunkban részletekben közöltünk, a Kon­gresszus elnöksége különlenyomatban a napokban küldötte meg a városok polgármestereinek. Sebestyén előadó javas­lata három részből áll. Az első a tulajdonképeni javaslat, a második és harmadik pedig a munka alapvető része : a törvényhatósági és a megyei városok háztartásának helyzete. Az alapvető munka a városok legutolsó záró­számadásai, valamint költségvetései alapján a háztartás legfontosabb adatainak egységes alapon való összegyűjtése és feldolgozása útján készült. Az előadói javaslatot most Szendy Károly elnök megküldötte minden városnak eset­leges észrevételeik, javaslataik és indítványaik előterjesz­tése végett, azután pedig a beérkező észrevételekkel és javaslatokkal együtt a Kongresszus illetékes szakosztályai, majd állandó bizottsága elé terjesztik tárgyalás és hatá­rozathozatal végett. •­ Újpest szobrot állít Kossuth Lajosnak. Újpest város vezetősége elhatározta, hogy szoborral örökíti meg Kossuth Lajos emlékét. A szoboralapra éveken át összegyűjtött összeg felhasználásával kiírják a pályázatot és azután megrendelik a szobrot. •­ A városok lég- és gázvédelme. A belügyminisztéri­umban most vizsgálják felül a városok költségvetéseit és ezek során érdekes tételt iktattak be a kiadási tételek közé először Pécs költségvetésében. A belügyi kormányzat ugyanis elérkezettnek látja az időt, hogy külföldi példára a magyar városok is fokozottabb gondot fordítsanak a légi- és gázvédelmi intézkedésekre. A pécsi költségvetésbe 4400 pengőt állítottak be ilyen védelmi célokra. Természe­tesen ez az összeg nem elegendő arra, hogy a megfelelő védelmi intézkedéseket keresztül lehessen vinni. Egyelőre csak arról van szó, hogy Budapesten, előreláthatólag két részletben tanfolyamot rendeznek. A székesfőváros tiszt­viselői részére ilyen tanfolyamot már is tartanak a tiszti kaszinóban. A tanfolyamon a városoknak azok a kikül­döttei vesznek részt, akiket a légi és gázvédelem meg­szervezésével kívánnak megbízni. A költségvetésekbe felvett összegből a kiküldöttek költségeit fedeznék és esetleg egy-két gázálarcmintát szereznek be. Az egész ország légi- és gázvédelmi megszervezéséről törvényjavaslat útján kíván a kormányzat gondoskodni. Bizonyos, hogy a törvény­­javaslat végrehajtása nagyobb terhet fog róni a városokra. — Szauter Ferenc dr. győri polgármester visszatartása, Győr város közgyűlése január 31-én tárgyalta Szauter Ferenc dr. győri polgármester szolgálati visszatartásának ügyét. A polgármester ugyanis beadványt intézett a köz­gyűléshez, kérdezve, hogy kívánja-e őt a közgyűlés vissza­tartani ? Ennek a beadványnak kiegészítéseként a polgár­­mester később még egy beadványt nyújtott be a közgyűlés­hez. Ebben elmondja, hogy a fiatalságra való tekintettel nem kívánja, hogy a közgyűlés korlátlan időre szólóan határozzon az ő visszatartása ügyében, mert ez esetleg későbben kényelmetlen helyzeteket teremthetne, hanem azt kéri, amennyiben a közgyűlés őt a szolgálatban vissza akarja tartani, ez a visszatartás az ő 65. életévének betöl­téséig, vagyis 1938 április 29-ig szóljon, amikor is az egész kérdés, a visszatartás, vagy a nyugdíjazás ügye hivatalból újból a közgyűlés elé kerüljön. Ezzel kapcsolatban az előadó javasolta, hogy a közgyűlés a polgármester visszatartása ügyében határozzon, míg a többi szolgálatát és az életkort betöltött tisztviselő ügyében arra utasítsa a polgármestert, hogy az ilyen tisztviselők névsorát 60 napon belül terjessze a közgyűlés elé. A közgyűlés ezt a javaslatot elfogadta, majd pedig 68 szavazattal 52 ellenében a polgármester visszatartása mellett foglalt állást. Két szavazat érvénytelen volt. A határozat kimondását a közgyűlés többsége lelkes éljenzéssel és tapssal vette tudomásul. Az ellenzék viszont megfellebbezte a határozatot. — Visszautasított helyreigazító nyilatkozat. Várhidy Lajos, mint a Magyar Városok Országos Kongresszusának igazgatója »Városok Kongresszusa-e, vagy Kulturális Szövetség?« címen múlt évi november hó 15-én megjelent lapszámunkban felhívta a városok polgármestereinek a figyelmét Kuti Sándor dr. debreceni ügyvéd, a debreceni idegenforgalmi hivatal, valamint a Vidéki Városok Kultu­rális Szövetsége vezetőjének akcióira. A hivatkozott cikk­ben foglaltakra vonatkozólag Kuti Sándor helyreigazító nyilatkozatot küldött lapunknak közzététel végett. Miután a helyreigazító nyilatkozat tartalmát Várhidy Lajos, mint lapunk fő- és felelős szerkesztője nem találta megfelelőnek és a közlésre alkalmasnak, ezért annak közzétételét meg­tagadta. Kuti emiatt a sajtótörvény értelmében a buda­pesti kir. járásbírósághoz fordult panaszával, ez azonban őt elutasította és a perköltségben elmarasztalta. Kuti felebbezése folytán az ügy a budapesti kir. törvényszék elé került, amely Kutit a felebbezésével ugyancsak elutasította és a felmerült felebbezési költségek megfizetésére kötelezte. —­ Béke a kispesti mentők ügyében. Megemlékeztünk arról az ellentétről, amely a Vármegyei Mentők Egyesülete és kispesti fiókja, a Kispesti Mentőegyesület közt támadt. A vármegyei mentők el akarták vitetni a Kispesti Mentő­egyesület felszerelését és meg akarták szüntetni vele a kapcsolatot. A belügyminiszter vizsgálatot rendelt el . Grosch Károly miniszteri tanácsos vezette a vizsgálatot Éliás Jenő belügyminiszteri számtanácsos segédletével. Február hó 21-én a miniszteri tanácsos a számtanácsos társaságában fölkereste Molnár József dr. kispesti polgár­­mestert. A Kispesti Mentőegyesület igazgatójának jelen­létében három órai értekezlet után a miniszteri biztos ki­jelentette, hogy megvizsgálták az egyesület számadásait és ügyvitelét és a vizsgálatot azzal zárta le, hogy jelenték­telen alaki hibáktól eltekintve, szabálytalanságot nem tapasztalt. Ezek után kifejezte abbeli reményét, hogy a Vármegyei Mentők Országos Egyesülete és a kispesti mentők között fölmerült ügy békésen elintéződik és a kispesti mentők tovább folytathatják emberbaráti működésüket. — ínségesek tüntetése a hajdúböszörményi városházán. A hajdúböszörményi városházán február 16-án izgalmas tüntetés folyt le. Körülbelül négyszáz ínséges vonult fel a városháza folyosóira és ott kenyeret és munkát követelt. A hajdúböszörményi rendőrség a fenyegető magatartást tanúsító ínségeseket kiszorította a városházáról. A tünteté­sekkel kapcsolatban február 18-án Hajdúböszörményben járt Rázsó István, Hajdúvármegye alispánja, aki hosszas tanácskozást folytatott Szalkay Antal polgármesterrel az ínségesek megsegítéséről. A hajdúböszörményi rendőrségen kijelentették, hogy semmiféle bizonyíték nincs arra nézve, mintha a tüntetést a Független Kisgazdapárt kezdeményezte volna. A letartóztatott, illetve őrizetbe vett hét személy ellen hatósági közeg elleni erőszak miatt indult eljárás.

Next