Városok Lapja, 1936 (31. évfolyam, 1-21. szám)

1936-01-01 / 1. szám

r Városok Lapja 1936. január 1. A budapesti városszéli telep élete. A telep beváltotta a hozzáfűzött reményeket, írta: DR. SCHULER DEZSŐ m. kir. kormányfőtanácsos, székesfővárosi tanácsnok. A Magyar Városok Országos Szövetségének novemberi közgyűlése alkalmával a polgármester urak megtiszteltek azzal, hogy nagy elfoglaltságuk mellett is külön időt szakítottak maguknak Budapest városszéli telepének megtekintésére. Örömmel hallottam a telep ügyeinek referensétől, vitéz dr. Horváth László tanácsjegyzőtől,­­ amit különben később, amikor érkezésem volt a telepre kimenni, magam is tapasztaltam , hogy a polgár­­mester urak igen nagy érdeklődést tanúsítottak a székes­­fővárosnak e példát adó szociális intézménye iránt, melegen tudakolták a részleteket és szorgalmasan készí­tettek maguknak följegyzéseket a látottakról és hallottakról. Ez indított engemet arra, hogy a telepen nyújtott futólagos tájékoztatások kiegészítéseképen alábbiak­ban részletesen ismertessem a városszéli telep kelet­kezését, annak életét és eredményeit, valamint azokat a tanulságokat, amelyeket a székesfőváros közönségé­nek nagyszerű áldozatkészségéből fölépített telep eddigi életéből leszűrtünk és ez alkalommal tovább adunk azért, hogy ha valamelyik vidéki város szintén létesítene városszéli telepet, akkor már e tapasztalatok felhasználá­sával foghasson hozzá a telep létesítéséhez. A telep keletkezésének közvetlen előzménye az volt, hogy a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének igazgatósága még 1932. év április havában 1 millió pengős kölcsönt nyújtott a fővárosnak azzal a kikötéssel, hogy azt szegénysorsú fővárosi családok hajlékhoz juttatására használja fel. A közjótékonysági és szociálpolitikai ügyosztály akkor már hosszabb idő óta foglalkozott a nyugat­európai országokban nagy jelentőséget nyert telepí­tésekkel, elsősorban az ú. n. városszéli telepítéssel (Stadtrandsiedlung) és amikor a kölcsön felhasználásá­nak kérdése aktuálissá vált, azt javasolta, hogy a MABI kölcsönből ne bérházrendszerű, egy-egy családot egyetlen helyiségben összezsúfoló tömegszükséglakásokat építsen a főváros, hanem létesítsen egy városszéli telepet, amely nemcsak átmenetileg segít a szegénysorsú családokon, hanem módot és alkalmat ad arra, hogy létfenntartásukért megkönnyíth­essék, erkölcsi és anyagi helyzetüket meg­szilárdíthassák. Tízféle ikerház van a telepen. Miután a székesfőváros törvényhatósági bizottságá­nak közgyűlése is hozzájárult ahhoz, hogy a kölcsönből városszéli telep létesüljön, az előkészítő munkálatok 1933 elején megindultak és ugyanazon év tavaszán a X. ker.,­ Külső Jászberényi­ úton felépült a telep első része : 54 ikerház, azaz 108 egy szoba-konyhás lakás. Az ikerházak tízféle típusban épültek, hogy a telep képe minél változatosabb legyen. Minden egyes lakáshoz a szobán és konyhán kívül egy kamra, pince és padlás tartozik, továbbá egy gazdasági épület, amelyben egy fészer, baromfi- és disznóól van. Az ikerházak átlag 600 négyszögöles telkeken épültek fel és így egy-egy család átlag 300 négyszögöl kiterjedésű telken folytathat kert­gazdálkodást. A házak előtt virágos kertnek alkalmas kisebb terület van, a gazdálkodásra szánt veteményes kert pedig a lakóházak mögött fekszik. Minden házban villanyvilágítás van. Az egészséges ivóvizet a székes­­fővárosi Vízműveknek a telep főút­vonalán végig vezetett csőhálózata biztosítja, amelyre jelenleg 3 közkút (vízcsap) van felszerelve. A kertek öntözéséhez szükséges vizet ásott kutak (talajmenti) szolgáltatják. Min­den négy telek találkozásánál van egy ásott kút. A telep nincs csatornázva. Az árnyékszékek tőzegszórósak és a gazdasági épületek végében vannak­­elhelyezve. A gödrök tisztításakor kiemelt fekáliákat a kertek trágyá­zására használják fel. Miután a telep a város határá­ban (a legközelebbi villamosállomástól kb. 3 kilométerre) fekszik és így a különböző közintézményektől nagy távolságra van, mindjárt a telep első részének felépítésekor szükségesnek látszott néhány olyan épületnek léte­sítése, amelyekben orvos, iskola, üzletek, stb. elhelyez­hetők. Még 1933 őszén felépült egy háromtantermes elemi iskola, a telepfelügyelő­i lakás és iroda, továbbá az üzletház, amelyben egy vegyeskereskedés, egy hentes­áru­ és egy péküzlet nyert elhelyezést. Csak családos ember lehet telepes. Miután a telepítés a hozzáfűzött reményeket már az első félévben beváltotta, a főváros az építkezéseket folytatta. 1934 év nyarán újabb 34 ikerház, azaz 68 lakás épült, továbbá egy kétszobás orvosi lakás, orvosi rendelő, valamint kultúrház építési munkái is megindul­tak. Az­ új ikerházak a telep első felének építkezésénél nyert tapasztalatok alapján, az öt legjobban bevált típusban épültek. Ezekben a házakban a szobába, illetőleg a konyhába mindenütt zárt előtérből lehet bejutni és így ezek a lakások könnyebben és jobban fűthetők, mint a nyílt előtérrel épült típusok. 1935 év nyarán további 14 ikerház épült 28 lakás­sal és így a X. Külső Jászberényi­ út, a MÁV szolnoki vonala és a Határerdő öv között elterülő 108.268 négy- A városszéli telep egyik kedvelt típusú ikerháza.

Next