Városok Lapja, 1936 (31. évfolyam, 1-21. szám)

1936-01-15 / 2. szám

50 HÍREK Előfizetési felhívás. A Városok Lapja 1936 január 1 -ével új előfizetést nyit és ebből az alkalomból felkéri a törvényhatósá­gokat, a megyei városokat, községeket, valamint ezeknek tisztviselőit és a magánelőfizetőket, hogy előfizetéseiket a csatolt csekklap felhasználásával megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. A lap 1935 december 1.-től kezdve már a Magyar Városok Országos Szövetségének a kiadványa s a szövetség, valamint a lap szerkesztősége mindent el fog követni, hogy a lap nélkülözhetetlen segédeszköz, vademecum legyen minden városvezető és minden városi tisztviselő számára, legyen az akár közigazgatási, akár közüzemi tisztviselő. Lapunk egyébként a múlt számtól kezdve a keres­kedelemügyi miniszter által rendszeresített szabványok szerint nagyobb alakban és borítólappal ellátva jelenik meg. A könnyen eltávolítható borítólap lehetővé fogja tenni, hogy a hivatalok, intézetek, üzemek, a tiszt­viselők és magánelőfizetők az év végén tiszta és hibátlan lappéldányokat köttethessenek be. A Városok Lapja nélkülözhetetlen minden városi tisztviselő számára, mert olvasóit állandóan tájékoztatja arról, hogy a városok a kül- és belföldön miképen szolgálják a polgár­ság érdekeit, mi módon emelik a városok polgárságának kényelmét és jólétét, milyen berendezéseket létesítenek az utcákon, tereken, a köz­épületekben, milyen újításokat rendszeresítenek a közegészség és köztisztaság emelése érdekében, milyen új közjövedelmi forrásokat nyitnak, miképen fejlesztik idegenforgalmukat, hogy javítják a közlekedésüket, hogy karolják fel a város­­éltető ipart és kereskedelmet stb. stb. A Városok Lapja tehát segítségére van a tisztviselőnek abban, hogy a városkultúra minden területén állandó és alapos tájé­kozódást szerezhessen és ne várja a polgárságtól, hanem városszeretetétől vezérelve adott esetben maga vethessen fel ötleteket és gondolatokat, melyeknek életrehívásával városa polgárságának érdekeit jobban és eredményesebben szolgálhatja. A Városok Lapja előfizetési ára változatlanul évi 48 pengő marad. Pestszentlő­rinc megyei várossá alakult. Évekkel ezelőtt megindult a mozgalom, hogy Pestszentlőrinc nagyközség megyei várossá alakuljon át. Az adminisztráció megfelelő kiépítése és a nagyközség gazdasági érdekei égetően sürgették, hogy a több mint 37.000 lelket számláló Pestszentlőrinc várossá szerveztessék. A megyei közigazgatás és a belügyi kormányzat helyesléssel és támogatással siettette az átalakulást s az év elején Pestszentlőrinc megyei város lett. Ugyanekkor meg­választotta első polgármesterét, dr. Balogh Géza m. kir. kormányfőtanácsos, a Pestszentlőrinc eddigi főjegyzője személyében. A városi főtisztviselők megválasztása március hó közepén történik meg. Bódy László tanácsnok jubileuma. Bódy László dr. székes­­fővárosi tanácsnok a pénzügyi osztály vezetője, a minap ünnepelte huszonötéves fordulóját annak, hogy a főváros szolgálatába lépett. Az ügyosztály nevében Beliczay Imre dr., a pénzügyi osztály helyettes vezetője üdvözölte a jubiláló tanácsnokot. Kiemelte Bódy László kiváló emberi értékeit, nagy pénzügyi szaktudását és tisztviselőinek szeretetéről biztosította őt. Bódy dr., mint tanácsjegyző, Lamotte Károly, akkori pénzügyi tanácsnoknak volt hosszú időn át a munkatársa és költségvetési referense. 1931. március 16.-án választották meg tanácsnokká és ettől fogva a közoktatásügyi és közlekedésügyi osztályt irányította. Mint a közlekedésügyi osztály vezetője, végrehajtotta az Autóbusz­üzemnek a BESzKRT-ba való beolvasztását, ráhárult a HÉV megváltási tervének kidolgozása, valamint a tranzakció végre­hajtása és ő vezette be a villamosokon a kisszakaszrendszert, amivel a főváros közönségének rendkívüli módon megkönnyítette a villamoson való utazás lehetőségét. Amikor Lamotte Károlyt 1935. januárjában alpolgármesternek választották, a polgár­­mester a pénzügyi osztály vezetését Bódy tanácsnokra bízta. Nagy közgazdasági és pénzügyi szaktudásától még sokat vár a főváros közönsége. Baja új főispánt kapott. A kormányzó a belügyminiszter előterjesztésére apatini Fernbach Bálint tb. főszolgabírót nevezte ki Bács-Bodrog vármegye és Baja tb. jogú város főispánjává. Baja főispánja ezelőtt, mint ismeretes, Baranyi Tibor, Szeged város főispánja volt. Doby Andor dr. Pestvármegye tb. főügyésze lett. Karay Krakker Kálmán, Pest vármegye főispánja dr. Doby Andor ügyvédet, az Új Budapest c. községpolitikai hetilap felelős szerkesztőjét a vármegye tb. főügyészévé nevezte ki és ezzel a kitüntető kineve­zéssel jutalmazni kívánta azokat az érdemeket, melyeket Doby dr. részben mint ügyvéd, részben mint a községpolitikai újságírók egyik régi és kitűnő tollú tagja a vármegye érdekeinek szolgálatában szerzett. Doby Andor dr. ugyan immár közel húsz éve a pesti városháza egyik legmozgékonyabb és legtájékozottabb újságírója, de amellett, hogy lapjában mindig intranzigens védelmezője volt az autonómiáknak, cikkeiben mindenkor avatott tollal és nagy hozzáértéssel igyekezett összeegyeztetni azokat az érdekeket, amelyek nem egyszer természetszerűen kerülnek egymással szembe a székesfőváros és a vármegye között. Dr. Doby Andor kinevezése nemcsak ügyvédi, hanem újsáírókörökben is megelégedést keltett, mert az újságírói tollnak és a jogászi tudásnak jelent elismerést. Nincs helye fegyelmi eljárásnak Helle László pest­­szenterzsébeti h.­polgármester ellen. A múlt évben nagy feltűnést keltett, hogy Helle László, Pestszenterzsébet helyettes polgármestere fegyelmit kért önmaga ellen. A kérelemnek, mint ismeretes, az volt az előzménye, hogy amikor Chikán Béla polgármester ellen a lapokban támadó cikkek jelentek meg, egyesek Helle Lászlót gyanúsították meg adatszolgáltatással. Pest megye fegyelmi hatósága a legszélesebb körű bizonyítási eljárás lefolytatása után január 9.-én hirdetett ítéletet Helle ügyében. Megállapította, hogy Helle sohasem szolgál­tatott adatokat polgármestere ellen, semmiféle lépést sem tett vele szemben s így, miután Hehe magatartása a legteljesebb mértékben tisztázódott, fegyelmi eljárásnak nincs helye. Érdekesebb adatok Szeged múlt évi idegenforgalmáról. A szegedi államrendőrség nyilvántartásában 1935-ben 30.417 belföldi és külföldi vendég szerepelt. Az általuk eltöltött összeg 236.000 pengőre tehető, ami az előző évhez képest 125.000 pengős emelkedést jelent. A Szegedre hirdetett filléres gyorsvonatok kivétel nélkül az előírt utaslétszámnál több idegent hoztak a városba. Összesen 29 filléres gyors érkezett 24.712 utassal. Érkezett továbbá 4 kultúrvonat, 11 tanulmányi vonat és 5 sportvonat, összesen 29.382 személlyel. A szabadtéri játékok ideje alatt az elszállásolási bizottság 1201 magánlakást vett igénybe. A fizetővendég-akció is örvendetesen fejlődött. 1935-ben 66 fizetővendég nyaralt Szegeden 149 hét időtartammal. A szabadtéri játékok eredménye jóval felülmúlta az előző évi eredményeket. Az idegenforgalmi hivatal autóbusza 135 járatban 3612 személyt vitt körsétára. Városok Lapja 1936. január 15

Next