Városok Lapja, 1938 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1938-06-15 / 12. szám

1938. június 15. Városok Lapja A palota egyik szárnyát a köztársasági elnök számára tartják fenn, aki az év 12 hónapjából egyet Krakkóban köteles eltölteni. A régi koronázó város iránti tiszteletnek megnyilvánulása ez. Ebben a lakosztályban szállásolták el kormányzó urunkat múlt évi krakkói látogatása alkal­mával. Azt a szobát, ahol hált, érintetlenül hagyták, így is marad, Horthy-szobának nevezik. Ha Krakkó szépségeit s nevezetességeit megemlít­jük, nem mellőzhetjük ősi egyetemét sem, mely szerényen húzódik meg a hatalmas új egyetem mellett, jelenleg könyvtárul szolgál. 1364-ben Nagy Kázmér, Róbert Károly sógora alapította a prágai universitas vetély­­társául. Gyönyörű gótikus épület. Négyszögű udvarának közepén, magas talapzaton az egyetem büszkeségének, Kopernikusnak, a híres csillagásznak szobra áll. Az épület udvarfelőli frontját kis, gótikus erkélyek díszítik. Ide jöttek ki celláikból friss levegőt szívni és megpihenni a tudós szerzetes-tanárok. A szűk előcsarnokban, balra az utcai bejárattól, márványtáblán latin nyelvű felírás hirdeti, hogy az elmúlt századok folyamán a tanulni­­vágyó magyar ifjak százai és százai özönlöttek a krakkói egyetemre. Ez az emléktábla a főként az, ami mögötte rejlik, egyike annak a sok-sok szálnak, amely bennünket történelmünk folyamán a lengyelekkel összekötött. Ezzel aztán végére is értem »az élő kövek városa« ismertetésének. Hátra van még, hogy pár szóval meg­rajzoljam Krakkó lelkemben kialakult képének jelleg­zetes vonásait. Az első fővonás a város történelmi légköre, mely a múlt tiszteletéből fakad, s erős konzer­vativizmussal párosul. Például a Rynek hepe-hupás, macskafejes kövezetén járva megkérdeztem lengyel kísérőimtől, hogy ugye ezt rövidesen helyrehozzák? Ők aztán biztosítottak, hogy erről szó sem lehet. A közép­korban is ilyen volt s ezentúl is így marad, mert ez illik a gótikus épületekhez. A hatalmas új paloták mellett gyakran apró, öreg házak bújnak meg, melyeket a lehető­ségig kímélnek. A hosszú elnyomás korszaka fejlesztette ki a lengyelekben ezt a védekezésszerű, öntudatos, múlt felé fordulást. Másik benyomás, amely számomra Krakkó képével a legszorosabban kapcsolódik : a magyarok iránt lépten­­nyomon megnyilvánuló őszinte rokonszenv. Szállodában, utcán, boltban, ahol olcsóbban vásároltam, képtárban, ahol magyar társaim szabadon fényképezhettek, püspök és egyetemi tanár, árus és munkás részéről egyaránt ezt tapasztaltam. Nálunk, Magyarországon, a legtöbb embernek fogalma sincs erről. A hozzánk jövő lengyeleket ugyanúgy kell fogadnunk. Pedig nem igen van még egy népe Európának, amellyel annyi s méghozzá barátságos kapcsolatunk lett volna, mint Lengyelországgal. Nemcsak a közös uralkodók (Nagy Lajos, I. Ulászló), a lengyeleknek adott Szent Hedvig és Báthory István s a tőlünk kapott II. Ulászló és II. Lajos, hanem a hasonló társadalmi szervezet, történelmi fejlődés és nép­karakter az össze­kötő szálak a két nemzet között. Mindkét országban a nemesi osztály viszi a főszerepet a jobbára idegen­származású polgári réteggel és a múltban nem kellőleg felkarolt parasztsággal szemben. Mindkét ország a nyugati kereszténység és kultúra előretolt bástyája Kelet felé. _________ A Lakásügyi és Várostudományi Nemzetközi Szövetség. A Brüsszelben székelő Lakásügyi és Várostudományi Nemzetközi Szövetség közös szolgálatának megindulása alkalmából célszerűnek tartjuk megismertetni olvasóinkkal e nagyjelentőségű szervet. A Szövetség különálló ágazatai korábban Londonban és Frankfurtban működtek. A Közigazgatási Tudományok Nemzet­közi Intézetéhez és a Városok és Helyhatóságok Nemzetközi Szövetségéhez való csatlakozás révén jött létre az egyesülés, melynek célja a lakásügyek és a várostudomány, a környék­rendezés és a kertvárosok kérdésének tanulmányozása és az ilyen irányú mozgalmak elősegítése. Célját: 1. kongresszusok, kiállításokat és tanulmányutakat szer­vezésével, 2. szakkönyvtár létesítésével, 3. lajstromok, jegyzékek és tárgykör szerint osztályozott dossziék vezetésével, 4. végül folyóirat és különböző szaktanulmányok kiadásával igyekszik elérni. A szövetség tagjai : a) azok a tudományos, technikai, oktató és propaganda testületek, amelyeknek célkitűzései érdeklik a lakásügyek, a város­tudomány, a környék és városrendezés, továbbá a kertvárosok kérdéseit; d) a közjoggal foglalkozó azon testületek, intézmények, nemzetközi egyesületek, melyeknek a Szövetség tevékenységi körébe tartozó kérdések is feladatuk ; c) a szövetség tanácsa által felvett egyének. A szövetség igazgatása az elnök és az intéző­ tanács feladata, amely a csatlakozott szövetségek kiküldötteiből és a testület által választott 24 tagból áll. A végrehajtó bizottságot a tanács nevezi ki s annak tagjai : a három alelnök és a tanács által választott 24 tag. Az elnöki iroda az elnökből és a három alelnökből áll, és 2 állandó titkárt foglalkoztat. Időről-időre nemzetközi kongresszusokat rendeznek, 3 évnél nem nagyobb időközökben. 1938-ban Mexikóban, 1939-ben Stockholmban lesz a kongresszus. A különböző országok legjellegzetesebb alkotásainak köz­vetlen megismerését tanulmányi kirándulásokkal segítik elő. A könyvtár 2500 kötetből és 160 folyóiratból álló gyűjte­ményt tartalmaz. A lajstromokban és dossziékban a szakkönyveket és szak­­folyóiratokat dolgozzák fel és analizálják, de foglalkoznak azok­nak a munkáknak a szakszerű feldolgozásával is, amelyeket a Városok és Helytartóságok Nemzetközi Szövetsége, továbbá a Közigazgatási Tudományok Nemzetközi Intézete kap. A Szövetség legjelentősebb közleményei a­z évenkint megjelenő 3 nyelvű folyóirat és a kongresszusi iratok, amelyekben tárgyalás alá került kérdések anyagáról számolnak be. A királyi vár. Die königliche Burg. Le chateau royal. The King’s Palace. 327

Next