Városok Lapja, 1938 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1938-06-15 / 12. szám
1938. június 15. Városok Lapja A palota egyik szárnyát a köztársasági elnök számára tartják fenn, aki az év 12 hónapjából egyet Krakkóban köteles eltölteni. A régi koronázó város iránti tiszteletnek megnyilvánulása ez. Ebben a lakosztályban szállásolták el kormányzó urunkat múlt évi krakkói látogatása alkalmával. Azt a szobát, ahol hált, érintetlenül hagyták, így is marad, Horthy-szobának nevezik. Ha Krakkó szépségeit s nevezetességeit megemlítjük, nem mellőzhetjük ősi egyetemét sem, mely szerényen húzódik meg a hatalmas új egyetem mellett, jelenleg könyvtárul szolgál. 1364-ben Nagy Kázmér, Róbert Károly sógora alapította a prágai universitas vetélytársául. Gyönyörű gótikus épület. Négyszögű udvarának közepén, magas talapzaton az egyetem büszkeségének, Kopernikusnak, a híres csillagásznak szobra áll. Az épület udvarfelőli frontját kis, gótikus erkélyek díszítik. Ide jöttek ki celláikból friss levegőt szívni és megpihenni a tudós szerzetes-tanárok. A szűk előcsarnokban, balra az utcai bejárattól, márványtáblán latin nyelvű felírás hirdeti, hogy az elmúlt századok folyamán a tanulnivágyó magyar ifjak százai és százai özönlöttek a krakkói egyetemre. Ez az emléktábla a főként az, ami mögötte rejlik, egyike annak a sok-sok szálnak, amely bennünket történelmünk folyamán a lengyelekkel összekötött. Ezzel aztán végére is értem »az élő kövek városa« ismertetésének. Hátra van még, hogy pár szóval megrajzoljam Krakkó lelkemben kialakult képének jellegzetes vonásait. Az első fővonás a város történelmi légköre, mely a múlt tiszteletéből fakad, s erős konzervativizmussal párosul. Például a Rynek hepe-hupás, macskafejes kövezetén járva megkérdeztem lengyel kísérőimtől, hogy ugye ezt rövidesen helyrehozzák? Ők aztán biztosítottak, hogy erről szó sem lehet. A középkorban is ilyen volt s ezentúl is így marad, mert ez illik a gótikus épületekhez. A hatalmas új paloták mellett gyakran apró, öreg házak bújnak meg, melyeket a lehetőségig kímélnek. A hosszú elnyomás korszaka fejlesztette ki a lengyelekben ezt a védekezésszerű, öntudatos, múlt felé fordulást. Másik benyomás, amely számomra Krakkó képével a legszorosabban kapcsolódik : a magyarok iránt léptennyomon megnyilvánuló őszinte rokonszenv. Szállodában, utcán, boltban, ahol olcsóbban vásároltam, képtárban, ahol magyar társaim szabadon fényképezhettek, püspök és egyetemi tanár, árus és munkás részéről egyaránt ezt tapasztaltam. Nálunk, Magyarországon, a legtöbb embernek fogalma sincs erről. A hozzánk jövő lengyeleket ugyanúgy kell fogadnunk. Pedig nem igen van még egy népe Európának, amellyel annyi s méghozzá barátságos kapcsolatunk lett volna, mint Lengyelországgal. Nemcsak a közös uralkodók (Nagy Lajos, I. Ulászló), a lengyeleknek adott Szent Hedvig és Báthory István s a tőlünk kapott II. Ulászló és II. Lajos, hanem a hasonló társadalmi szervezet, történelmi fejlődés és népkarakter az összekötő szálak a két nemzet között. Mindkét országban a nemesi osztály viszi a főszerepet a jobbára idegenszármazású polgári réteggel és a múltban nem kellőleg felkarolt parasztsággal szemben. Mindkét ország a nyugati kereszténység és kultúra előretolt bástyája Kelet felé. _________ A Lakásügyi és Várostudományi Nemzetközi Szövetség. A Brüsszelben székelő Lakásügyi és Várostudományi Nemzetközi Szövetség közös szolgálatának megindulása alkalmából célszerűnek tartjuk megismertetni olvasóinkkal e nagyjelentőségű szervet. A Szövetség különálló ágazatai korábban Londonban és Frankfurtban működtek. A Közigazgatási Tudományok Nemzetközi Intézetéhez és a Városok és Helyhatóságok Nemzetközi Szövetségéhez való csatlakozás révén jött létre az egyesülés, melynek célja a lakásügyek és a várostudomány, a környékrendezés és a kertvárosok kérdésének tanulmányozása és az ilyen irányú mozgalmak elősegítése. Célját: 1. kongresszusok, kiállításokat és tanulmányutakat szervezésével, 2. szakkönyvtár létesítésével, 3. lajstromok, jegyzékek és tárgykör szerint osztályozott dossziék vezetésével, 4. végül folyóirat és különböző szaktanulmányok kiadásával igyekszik elérni. A szövetség tagjai : a) azok a tudományos, technikai, oktató és propaganda testületek, amelyeknek célkitűzései érdeklik a lakásügyek, a várostudomány, a környék és városrendezés, továbbá a kertvárosok kérdéseit; d) a közjoggal foglalkozó azon testületek, intézmények, nemzetközi egyesületek, melyeknek a Szövetség tevékenységi körébe tartozó kérdések is feladatuk ; c) a szövetség tanácsa által felvett egyének. A szövetség igazgatása az elnök és az intéző tanács feladata, amely a csatlakozott szövetségek kiküldötteiből és a testület által választott 24 tagból áll. A végrehajtó bizottságot a tanács nevezi ki s annak tagjai : a három alelnök és a tanács által választott 24 tag. Az elnöki iroda az elnökből és a három alelnökből áll, és 2 állandó titkárt foglalkoztat. Időről-időre nemzetközi kongresszusokat rendeznek, 3 évnél nem nagyobb időközökben. 1938-ban Mexikóban, 1939-ben Stockholmban lesz a kongresszus. A különböző országok legjellegzetesebb alkotásainak közvetlen megismerését tanulmányi kirándulásokkal segítik elő. A könyvtár 2500 kötetből és 160 folyóiratból álló gyűjteményt tartalmaz. A lajstromokban és dossziékban a szakkönyveket és szakfolyóiratokat dolgozzák fel és analizálják, de foglalkoznak azoknak a munkáknak a szakszerű feldolgozásával is, amelyeket a Városok és Helytartóságok Nemzetközi Szövetsége, továbbá a Közigazgatási Tudományok Nemzetközi Intézete kap. A Szövetség legjelentősebb közleményei az évenkint megjelenő 3 nyelvű folyóirat és a kongresszusi iratok, amelyekben tárgyalás alá került kérdések anyagáról számolnak be. A királyi vár. Die königliche Burg. Le chateau royal. The King’s Palace. 327