Városok Lapja, 1940 (35. évfolyam, 1-24. szám)

1940-02-15 / 4. szám

VÁROS- ÉS NEMZETGAZDASÁG A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése. A Magyar Nemzeti Bank február 5.-én este tartotta meg XVI. rendes évi közgyűlését dr. Baranyai Lipót elnöklete alatt. Dr. Baranyai Lipót a főtanács évi jelentését hosszabb beszéd kíséretében ajánlotta elfogadásra a közgyűlés tagjainak. A beszéd nagyvonalú és tömör jellemzését adta a hazai nemzetközi gazdasági helyzetnek. — Ha végignézünk Európa közgazdasági életén—úgymond—■ azt látjuk, hogy a javak forgalmában és a munka megosztásában súlyos fennakadások és eltolódások állottak elő. Egyes közgazdaságok — a hadviselők csakúgy, mint a konflikuson kívül állók — többé­­kevésbé elszigetelten állanak és saját erőikre vannak utalva. A dilemma, mely ebből a kényszerű elzárkózásból s a vele járó szükségszerű önellátásból ered, mindenütt ugyanaz. Lényege, röviden szólva, abban áll, hogy ki kell elégíteni a honvédelem anyagi szükségleteit, de ugyanakkor — sokkal inkább, mint bármikor máskor — egyensúlyt kell tartani egyfelől a termelés, másfelől a felfokozott fogyasztás között. A háború kitörése óta az intézkedések légiója látott napvilágot, amely mind e dilemma megoldására törekszik. Nap-nap után olvasunk és hallunk a termelés megszervezéséről és átállításáról, a munkaerővel, az energiákkal és anyagokkal való helyes gazdálkodásról, árellenőrzés­­ről, jegyrendszerről, egységes kenyérről, hústalan napokról, adó­emelésekről, új adókról, hitelműveletekről, kényszertakarékosságról és így tovább. E tekintetben Európa közgazdaságai között — ha a lényeget nézzük — nincs különbség. A probléma mindenütt ugyanaz, csak a méretei kisebbek vagy nagyobbak, aszerint, hogy a fogyasztás igényei és a termelés teljesítőképessége között mekkora a kiegyenlítésre váró feszültség. Az eszközök is ugyanazok, csak az alkalmazás metodikája más ; más aszerint, hogy a termelés fokozásának az anyagi lehetőségei vagy inkább a fogyasztás csökkentésének a lelki előfeltételei állanak-e a kormányzat rendelkezésére. Valamilyen módon az egyensúly mindig helyreáll. Helyreáll, mert tartós felborulást a gazdasági élet a dolog természe­ténél fogva nem tűr meg. Nem mindegy azonban, hogy ez a szükségszerűen helyreálló egyensúly miként alakul ki és miként tartatik fenn? Baranyai Lipót ezután élesen boncolgatta a termelés adottságainak és a piaci viszonyoknak egymásrahatását, valamint az árkérdés különböző vonatkozásait. — Ami áll az európai közgazdaságokra — folytatta — az a mi közgazdaságunkra is áll. Az egyensúly problémája nálunk is fennáll, méretei azonban — úgy hiszem — nem aggasztóak. Bizonyos, hogy a mi problémánk nem kisebb, de nem is nagyobb, mint a konfliktuson kívül álló többi közgazdaságé. Megvannak a magunk gondjai és a magunk nehézségei. Évi jelentésünkben azonban kiemeljük, hogy a gondjainkat megoldottuk, a nehéz­ségeket pedig leküzdöttük. A jegybank is megfelelt azoknak a feladatoknak, amiket a helyzet és az elmúlt év eseményei eléje szabtak. Kielégítettük a kincstár hitelszükségletét és rendelkezésre bocsátottuk a nyersanyagok beszerzéséhez szükséges devizákat. A mérleg szerint a hitel­volumen elég számottevően emelkedett, a kimutatott érckészlet valamelyest csökkent, a jegyforgalom pedig megnövekedett, aminek következményeképen szeptember óta jegyadót fizetünk. Ezt nemcsak azért említem, mert be­folyásolja az eredményszámlánk egyenlegét, hanem azért is, mert a jegyadó jele annak, hogy a jegybank és vele együtt a magyar közgazdaság a normálisnál nagyobb megterhelésnek van kitéve. Évi jelentésünk adatai azt mutatják, hogy köz­gazdaságunk ezzel a megterheléssel megbirkózott. Kitűnik ez abból, hogy a termelés, ha nem is teljesen, de mégis kielégítő mértékben követte a fogyasztás növekedő igényeit és kitűnik főkép abból, hogy az árakban — és ez a döntő — a háború ki­törése óta nem állott be számottevő eltolódás. A jövőről, célokról és programairól a bank évi jelentése nem nyilatkozik. Ez nem is feladata. Háború van, a jövőbe belelátni nem lehet, annál kevésbé, mert a háborús korszakok lényegéhez tartozik, hogy az észszerűség és logika mellett igen sok vonatkozásban, különösen kritikus pillanatokban irracionális tényezők is érvényesülnek. Programmunk azért mégis van, még­pedig kettős. Az egyik az, hogy közgazdaságunk szervezetét a gazdasági élet összes tényezőivel karöltve minél egészségesebb állapotban vezessük keresztül Európa válságán. A másik az, hogy gazdaságunk teljesítőképességét megőrizzük arra az időre is, amikor a háborút ismét béke fogja követni, amit a jó Isten adjon meg a világnak minél hamarabb. Dr. Baranyai Lipót beszédét lelkes helyeslés fogadta. A közgyűlés felszólalás nélkül tudomásul vette a főtanács évi jelentését, jóváhagyta az 1939. évi zárszámadásokat, megadta a főtanács részére a felmentvényt és Quandt Richárd vezérigazgató előterjesztése alapján elfogadta az 1939. évi nyereség felosztására vonatkozó javaslatot. A közgyűlésnek e határozata szerint a nyereségnek a nyugdíjalap és a tartalékalap 5-5 százalékos rendes, valamint a nyugdíjalapnak a kormány hozzájárulásával kétmillió pengő összegben történő rendkívüli javadalmazása után fennmaradó részéből a részvények számára 6-5 százalék osztalék kifizetése válik lehetővé, ami 6­50 aranykoronának, ez pedig a törvényes értékarány (1 ar. K­B­L1585 pengő) alapul­vétele mellett 7­53 pengőnek felel meg. A bank az osztalékot a 16. számú részvényszelvény beszolgáltatása ellenében február 6-tól kezdve összes intézeteinél pengőértékben fizeti ki. A közgyűlés azután a választásokat ejtette meg. Az alap­szabályok 28. cikke értelmében a főtanács tagjai sorából kilépő dr. Fabinyi Tihamér, Láng Gusztáv és dr. báró Radvánszky Albert főtanácsosok ismét a főtanács tagjaivá lettek. Az ómorovicai Heinrich Gábor elhalálozása folytán megüresedett főtanácsosi helyre pedig a közgyűlés dr. vitéz Gyulay Tibort, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkárát választotta meg. Főtanácsosi póttagok lettek : gróf Jankovich-Bésán József és Heinrich István ; számvizsgálók : Szunyogh Szabolcs, dr. Nilsen Rudolf, dr. Márffy Albin, Erdőssy Jenő és Nagel Henrik ; számvizsgáló póttagok Mács János és Weber Róbert. P­YROSAW égést gátló lángmentesítő anyag faszerkezetek védelmére POSNANSKY ÉS STRELITZ R.-T. Budapest, V. kerület, Zsitvay Leó­ utca 13. szám Telefon: 122-829, 128-285 Emelkedtek a Nemzeti Bank devizabevételei 1939-ben. A magyar Nemzeti Bank főtanácsának nyilvánosságra hozott jelentése az 1939. üzletévről figyelemreméltó képet ad az ország gazdasági helyzetének elmúlt évi alakulásáról. A legkiemel­kedőbb része a jelentésnek azonban kétségkívül az, amely a bank devizagazdálkodásáról számol be. Eszerint a Magyar Nemzeti Bank összes devizabevételei, a valutabevételekkel, de a Külföldi Hitelek Pénztárába befolyt devizaösszegek nélkül, amelyek 34 millió pengőt tettek ki, — hivatalos árfolyamon számítva — 578 millió pengőre rúgtak, az 1938. évi 508 millióval szemben. A bank devizabevételeiből 1939-ben 520 millió, 1938-ban 435 millió származott árukivitelből. Ezekhez az összegekhez 1939-ben 97 millió, 1938-ban 134 millió pengő összegű olyan devizabevétel járult, amely a bank ellenőrzése alatt és annak engedélyével használtatott fel. A banknak szabadon átváltható devizákból és valutákból álló bevétele, valamint az ellenőrzés alatt álló egyéb, szabadon TAKARÉKOS HÁZIASSZONY gázzal főz! süt! fűt! hűt! Ha tűzhelyén kívül vízmelegítésre, fűtésre vagy hűtésre is gázt használ — szobánként havi 20 m3-en felül — a ..TAKARÉKGÁZ“ 40 -kal olcsóbb, m3-ként csak 17 fill. Az itt következő néhány szám biztosan meggyőzi Önt is arról, hogy a háztartás olcsó tüzelőanyaga a GÁZ Egy négytagú család főzési költsége naponta kb. 20 fill. Egy liter víz felforralása................................... L2 « Egy órai vasalás ............................................ 4—5 « A gázhűtőszekrény 24 órai üzemköltsége a külső hőmérséklettől függően................................ 8—12 « Egy fürdő készítése (100—150 liter fürdővíz) 12—18 « Egy mosdáshoz szükséges melegvíz (10-15 liter) L2—L8 « Félórai fürdőszobafűtés .................................... 6—8 « HASZNÁLJON TAKARÉKGÁZT! Felvilágosítás és tanácsadás a Gázművek Városi irodáiban VII., Rákóczi­ út 18. I., Alagút­ utca 3. Főzőbemutató-előadások a gáz takarékos használatáról minden kedden és pénteken délután 5 órakor a Gázművek VI. ker., Vilmos császár­ út 3. sz. I. emeleti bemutató termeiben.

Next