Városok Lapja, 1948 (61. évfolyam, 1-6. szám)

1948-01-01 / 1. szám

­T városo­k IS.APJA A magyar városok 1947/48. évi költségvetése Városainik költségvetésének jórészét a kormányhatóságok letárgyalták. Súlyos nehézségekkel sikerült az 1947/48. évi költségvetéseket egyensúlyba hozni és lehető­vé tenni azt, hogy a visszatérő közigazgatási feladatok mellett a magyar városok kivehessék részüket abból a, hatalmas országépítő feladatból, amelyet a hároméves tervvel őszintén és önmaguk­­tól, dolgozó­ tömegeik és polgárságuk jobb sorsa érdekében magukra vállaltak.­­ A Magyar Városok Országos Szövetsége mint minden évben, úgy most is egybegyűjtötte városaink költségvetés­tervezeteit és több szempontból feldolgozta azokat. A magyar városok költségvetéstervezete 1947/48-ban 257 mil­lió 932.819 forint szükséglettel számol, ami kereken 80 millió forinttal, az­az 44­7%-kal volt több, mint az előző esztendő költségvetéstervezeteinek végösszege. Ugyanakkor a fedezet végösszege 198.173.176 forint, ami 37 millióval, azaz 23-4%-kal több, mint az első forint­költségvetés fedezet végösszege volt. Az a tény, hogy a szükségletek számottevőbb mértékben növekedtek mint a fedezet, arra vezethető vissza, hogy a magyar városok minden erőfeszítést megtettek annak érdeké­ben, hogy a hároméves terv kereteibe bekapcsolódhassanak és ha a költségvetés összeállításakor­ még nem is láttak meg­felelő fedezeteket, igyekeztek azok teljessége jegyében dolgozni. Amíg az 1946/47. évi költségvetés 17.603.398 forint hiánnyal zárult, addig a folyó költségvetési év szükségleti és fede­zeti oldalai között 59.759.643 forint különb­ség mutatkozik. A hiány értéke ezzel a szükséglethez viszonyítva 9,9%-ról 23­2%-ra emelkedett. Ennek az összegnek kiegyenlítése vált szükségessé a költ­ségvetések felülvizsgálata során, illetve azt részben kiegyen­líti az a bevételi többlet, amelyet az 1948 január elsejével felemelt borfogyasztási adóbevétel jelent. Nem érdektelen az egyes városokat költségvetésük vég­összegének alakulását illetően figyelembe venni. A vizsgá­latoknál nem az abszolút összegekből indultunk ki, miután azok összehasonlításra rendszerint alkalmatlanok, hanem mindenhol átszámítottuk az egyes adatokat a lakosság fej­átlagára és városainkat a népesség foglalkozási tétele szerint csoportosítottuk. A csoportosítás olyan előnyöket biztosít a vizsgálat részére hogy egyes városok különleges sajátságait figyelembevéve ■ összehasonlítás válik lehetővé a különböző városok költség­­vetései között. Az iparforgalmi népességgel túlnyomó többségű városok közül kiemelkedik több szempontnál fogva Salgótarján költségvetése. Amíg az ebbe a csoportba tartozó városok általában hiány nélkül, vagy igen kis összegű hiánnyal zárták költségvetéseiket, addig Salgótarján költségvetési hiánya feltűnően nagy. Történik ez annak ellenére, hogy a város adóbevételei a csoport többi városaihoz viszonyítva is kedvezően alakulnak, mert egyedül Újpest és Pestszentlőrinc tud költségvetésében több adóbevételt kimutatni. Igen rosszul alakult Salgótarjánban az egyéb, városi bevétel, ami annál is inkább feltűnő, mert a csoporthoz tartozó pest­környéki városok éppúgy nem rendelkeznek nagyobb mértékben jövedelmet biztosító vagyontárgyakkal, mint Salgótarján. Különösen kedvező költségvetési helyzetet mutat Újpest és Pestszentlőrinc, míg a csoportból kiemelkedik Budafok és Rákospalota okszerű, helyes gazdálkodást eláruló arány­számaival. Azoknak a városoknak költségvetési helyzete, ahol az iparforgalmi népesség abszolút többségben van, meglehetősen egyforma képet mutatnak. Legnagyobb pénzforgalmával kiemelkedik közülük Győr, ahol az adóbevételek magassága és a szükségletek végösszege egyaránt jó a csoporthoz tartó többi városok között. Nagy hiánnyal dolgozik Komárom vagy Szombathely. Az átlagos meghaladó adóbevételt mutathatjuk ki Pécs, Sopron, Vác és Mosonmagyaróvár eseteiben. Különösképpen kiemelkedik ebből a csoportból Pécs, ahol az egyéb városi bevétel aránya rendkívül számot­tevő. A harmadik csoport városai közül — ahova azok a városok tartoznak, ahol az iparforgalmi népesség relatív többségben van — kiemelkednek Zalaegerszeg és Balassagyarmat. E két város szükségleti végösszegei rendkívül magasak, amit utóbbi esetben az elérhető bevételek sem indokolnak és ezért itt mutatkozik a legnagyobb hiány. Zalaegerszeg legalább egyéb fedezeteivel némiképpen ki tudja egyensúlyozni nagy vég­összeget mutató szükségleti oldalát. Baja helyzete rendkívül rossz. E városcsoportba az adóbevételek helyes alakulása figyelhető meg Kaposvár, Eger és Szentendre városokban. Hasonló a helyzet ezenkívül Nagykanizsán is. Amíg Kaposvár és Debrecen az egyéb bevételek számot­tevő arányával csökkenteni képes hiányát és az átlagos alá nyomta azt, addig Eger a hiányt teljesen kiküszöbölte és deficitmentes költségvetést készített el az e csoportba tartozó összes városok között egyedül. Mezőgazdasági jellegű városaink közül kiemelkedik különösen nehéz költségvetési helyzeténél fogva Szekszárd. E csoportban különösen kedvező adóbevételi helyzet mutat­kozik Szeged és Mohács esetében. Szeged az egyéb bevételek okszerű kimunkálásával deficitmentes költségvetést is ért el, azonban Mohácsnál meglepő módon az egyéb bevételek helyes kimunkálása után is még mindig nincs kellő fedezet a szükségletek teljes biztosítására. E csoportban egyébként Szegeden kívül Cegléd készített deficitmentes költségvetést. Abban a csoportban, ahol a mezőgazdasági népességben abszolút többségű váro­sok tartoznak, már nem találunk deficitmentes költségvetést. Az idetartozó városok költség­­vetései között lényegesebb eltérés nem is igen mutatkozik. A hiány összege viszonylag még elég kicsiny Kecskemét esetében, míg a legnagyobb Mezőtúrnál. Az adóbevételeket legjobban Hódmezővásárhely tudta kimunkálni, hozzá közel áll Makó és Csongrád. Hasonló a helyzet a mezőgazdasági népességgel túlnyomó többségű városcsoportban is. Hajdúszoboszló ugyan deficit­mentes költségvetésével kiemelkedik ezek közül. Ezt külö­nösen kedvező adóbevételeivel sikerült elérnie, de egyéb jövedelmeinek alaposabb kimunkálása is hozzásegítette ehhez. Ruisz Rezső A Budapest Székesfővárosi Irodalmi Intézet kiadványa: A belügyminisztérium közigaz­gatási tanfolyamának a szociál­politikára vonatkozó anyagát tartalmazza. Ára: 16 Ft. * Minden könyvkereskedésben kaphatói .

Next