Vásárhely és Vidéke, 1991. május (1. évfolyam, 50-75. szám)

1991-05-02 / 50. szám

1. évfolyam 1991. május 2., csütörtök 50. szám Megjelenik: hétfő kivételével mindennap Előfizetési díj: 1 hónapra: 115 Ft. Egyes szám ára: 5 Ft. Közéleti napilap Alapítva: Főszerkesztő: 1883 Felelős szerkesztő: Ocsovszky László Dr. Reigl Endre Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1., fsz. 16-os szoba Telefon: 41-919 ­ HÍRCSOKOR Amerikai elemzési szerint a volt szocialista országokban megnőtt a veszély a terrorakciók elköve­tésére, minthogy ezek az orszá­­gok jó kapcsolatokat építettek ki Izraellel, s ezért célpontjaivá váltak az­ arab kommandócsopor­toknak. Az amerikai­­hírszerzők úgy tudják, hogy Kuba, Észak- Korea és Kína, valamint Szíria pénzzel és fegyverrel egyaránt segíti a terroristákat . Ha — hazánkkal ellentétben — nem is volt mindenütt munkaszü­neti nap május elseje, azért az ünneplés csak kevés helyen ma­radt el. Ezek közé tartozik Irak, ahol négy évtized után először „feledkeztek meg” május elsejé­ről. Eddig az sem volt jellemző, hogy bármi is megzavarja a moszkvaiak ünneplését. Az idén azonban nem a párt, hanem a szakszervezet hívta felvonulni az embereket. Az ünnepi hangulatot a Vörös téren egy tüntető cso­port zavarta meg, amelynek tag­jai Sztálint éltették, és a refor­­mok, a privatizáció, valamint a szovjet—izraeli kapcsolatok javí­tásának leállítását követelték. Olaszországban a három nagy szakszervezeti tömörülés együtt rendezte meg­ május elsejei prog­ramjait, s Japánban is milliók ünnepelték e napot, béremelést és rövidebb munkaidőt követel­ve. Bulgáriában bejelentették, hogy nem hajlandók olyan bolgár— szovjet egyezményt aláírni, amelyben kötelezik magukat, hogy nem lesznek tagjai bármi­lyen Szovjetunióval szembeni szövetségnek. Állítólag hasonló okok­ miatt késik a magyar— szovjet alapszerződés aláírása is, viszont a románok hajlandók vol­tak erre a kompromisszumra a Szovjetunió kérésére. * Május 1. a városban Nem hirdettek kötelező felvo­nulást, nem csinált senki „fá­rasztó” programot, egyszerűen a munka ünnepének napján kinek­­kinek csoportos vagy egyéni pi­henést, szórakozást ajánlottak. És már a hagyományokhoz hí­ven, a délelőtti órákban elindult a zarándoklás a Népkert felé: felnőttek és gyerekek sorban. Délelőtt 10 órakor a Munkás­­otthonban tartottak megemléke­zést és koszorúzást, majd békés beszélgetés közben várták a bog­rácsokban jévő hús csalogató il­lata mellett az ebédet. Az MSZP által meghirdetett emlékmenet faültetéssel fejező­dött be, majd a Népkertben fel­állított sátor előtt a városi fú­vószenekar, a Blaskó-dixi és az Interrock együttes szórakoztatta a vendégeket. Délután fél 3-ra várták Nyers Rezsőt egy nyílt vitafórumra, ahol sokan megje­lentek és kérdeztek. Az Ipartes­tület székházába invitálta tagja­it és családjukat közös ebédre, a Népkertben pedig a szokásos vurstli előtt tolongtak a gyerme­kek. A sátrak között sétálók vá­logathattak könyvek, ajándéktár­gyak, mézeskalács, no meg a sör között. Az eső ellenére késő estig tartott a vigalom. Villáminterjú Nyers Rezsővel — Hogyan látja a szocialista párt helyzetét a választások után? — A szocialista párt hónapról hónapra értékeli és át is érté­keli a helyzetét, összefüggésben azzal, ahogy az ország helyzete változik. Most a gazdaság foglal­koztat minket, s kialakítjuk ál­láspontunkat a szövetkezeti tör­vénnyel, a földtörvénnyel és a privatizációs folyamattal kap­csolatban. Foglalkoztat bennün­ket az is, hogy a hatpárti együtt­működésnek milyen előkészítő szerepe lehet, hogy az Ország­gyűlés jobban, hatásosabban tudjon működni. Mi nem rekesz­tünk ki senkit az igazság kere­séséből, úgy gondoljuk, hogy minden pártnak tovább kell ke­resnie az igazságot, senki ne higgye azt, hogy rendelkezik a bölcsesség örökre szóló jogosít­ványával. — Mi a véleménye a kár­pótlási törvényről? — Jobb lett volna nem ilyen formában benyújtani a Parla­mentben, hanem a tulaj­donre­­formmal összefüggésben. De ha már beterjesztették, a meghozott törvénynél jobb törvényt kellett volna hozni. Most már arra kell vigyázni, hogy a végrehajtásnál a törvényben levő problémák ne essenek vissza. A végrehajtás gyakorlatával, értelmezésével még remélhető, hogy javítani le­het a helyzeten ... — Mit tart a törvény legkri­tikusabb pontjának? — Elsősorban azt, hogy a kár­pótlási jegyek kibocsátását és a privatizációs folyamatot egymás­sal a legszorosabb kapcsolatba kell hozni, mert közben elége­detlenség és fedezetlen kárpót­lási jegyek kibocsátása következ­het be, vagy a privatizáció vál­hat olyan erőltetetté, hogy kerül amibe kerül, csak legyen privát a vállalkozás. A másik nagy ve­szélynek a mezőgazdaság terme­lését látjuk, amely ugyan most válságban van, de az ország gaz­dasági kilábalásában mégis csak kulcságazat, mint az élelmiszer­­ipar. És, ha ennek a termelési szervezete, a szövetkezetek, az élelmiszer-ipari üzemek gazdasá­gi válságba kerülnének, az az egész gazdaságot magával rántja, mert sok milliárdnyi fizetőképes­ségről vagy fizetésképtelenségről van itt szó. — Mit tartana legfontosabb­nak a gazdaság fellendítésé­ben, mozgásba hozásában? — Azt, hogy a nyugati piaco­kon a kereskedelmi tevékenysé­günket fokozatosan szélesíteni tudjuk, ez már csak fokozatosan történhet meg, és nem ugrássze­rűen. Ugyanakkor a kelet-euró­pai piacokon radikális megoldá­sokkal, politikai kezdeményezé­sekkel kell a magyar termékek­nek piacot teremteni. Ez a gaz­daság élénkülése, növekedése szempontjából nagy fontosságú, hiszen a gazdaság növekedése nélkül a szociális problémákat megoldani nem lehet. OCSOVSZKY LÁSZLÓ Május 2-ától emelkednek a gyógyszerek árai Mindennapi tablettánkat — add meg nekünk — — Miért áll sorban? — kér­dezem a nyugdíjas korúnak lát­szó férfit a Szántó Kovács János utcai gyógyszertár előtt békésen várakozó tömegben. — Ezt komolyan kérdezi? Gon­dolom, hallott az áremelésről. Nekem szerencsére csak alkal­manként kell gyógyszert szed­nem, de a feleségemnek rend­szeresen. — Uram, elképesztő, amit csi­nálnak! — mondja Benyhe Sán­dor.— A múltban ugyanez folyt, most csak mások csinálják. Mondja, hogy tudja ezt egy nyugdíjas kifizetni? Mit szólunk az áremeléshez? Ehhez nem szólhatunk semmit, úgysem szá­mít a szavunk. Nekünk csak fi­zetni kell. — Nekem nem fájdalomcsil­lapítóra lenne szükségem, ha­nem sürgős gyógyszerre — mondja egy középkorú hölgy —, mégis sorban kell állnom. Nem mehetek előre, mert mit szólnak a többiek? — Parázs kint a hangulat. — mondom a hírt a gyógyszertár vezetőjének, dr. Barcsay István­nak. — Nem mond vele újat, két napja ez megy. Hiába, ha ár­emelés hírét veszik az emberek, megindul a felvásárlási láz. Per­sze, nem indokolatlanul. Átlago­san hetven százalékkal emelked­nek a gyógyszerkészítmények árai , de ki tudja, mihez ké­pest? Jellemző, hogy a krónikus betegségek gyógyszereinek ára Május 2-ától átlagosan 70 százalékkal emelkednek a gyógyszerek árai. Ezt az emberek nagy tömegei va­sárnap, a Hét műsorából tudták meg. Mit csinál ilyenkor a magyar? Elin­dul, és igyekszik mindent beszerezni — lehetőleg még a régi áron. Van már benne gyakorlata. Termé­szetesen hétfőn is hosszú sorok kígyóztak a patikák előtt, nem volt ez más­ként tegnapelőtt kedden sem, csökken. Le ez, ami ingyenesen kapható. Ilyen például a cukor­betegek által szedett inzulinfé­lék, gyógytápszerek, vagy az asztmások összes gyógyszere. Té­rítés nélkül juthat a medicinához az epilepsziás, a rákos, a külön­böző pszichiátriás betegségben szenvedő. Megváltozott a térítés mértéke is, az eddigi 90 száza­lékos támogatást 95 százalékra emelte a társadalombiztosítás. — Milyen készítményeknek emelték az árait? — Főként a vitaminok, fájda­lomcsillapítók, és a csak időkö­zönként szedett gyógyszerek árai emelkedtek. Nagyrészt azoké, amelyek vény nélkül is kapha­tók. Meg is lett a hatása, elfo­gyott már az összes C-vitamin, a különféle vitaminkészítmények zöme. Tulajdonképpen érthető ez a nagy kereslet, hiszen a nyug­díjasnak, kiskeresetűnek még mindig olcsóbb a gyógyszert megvenni, mint a primőrt a zöldségesnél.­­ Ha jól tudom, a gyógyszer­­tárak zöme leltározik. Miért pont az áremelés előtt, a forgalom drasztikus emelkedésének idején kell ezt csinálni? — Pont az áremelés miatt. Számítottunk rá, hogy ez lesz, de a gyógyszertáraknak tudniuk kell, miből mennyi készletük van, éppen az árváltozás miatt. Ma, kedden, a Zrínyi utcai, a Nádor utcai, a Dimitrov utcai, a Bajcsy-Zsilinszky utcai patikák tartanak zárva, másodikon ezek már nyitva lesznek. Akkor kezd­jük mi, a Szántó Kovács János utcai, az Agyag utcai, és a Klau­zál utcai gyógyszertárak a leltá­rozást. — Hogyan bírják a nagy ter­helést? — Eddig naponta átlagosan 600-700 ember fordult meg ná­lunk, tegnap óta a duplája. Egyébként úgy tapasztaljuk, tü­relmesek a várakozók. Monda­nék egy jellemző esetet is az ár­emelkedésre. Tegnap éjjel én voltam ügyeletben. Fél tíz felé bejött egy hölgy, többnapos re­ceptet akart kiváltani. (Az ügye­let csak sürgős eseteket lát el!) Mikor mondtam neki, hogy en­nek a gyógyszernek az ára nem felfelé, hanem lefelé fog menni, visszakérte a vényt. STEIN ZOLTÁN * Csigabiga Pár éve igencsak jó üzlet volt a csiga szedése, a kis csúszómászó­val való kereskedés. Diákok, sza­bad idejükkel hasznosan gazdál­kodók voltak többségben, akik fogtak egy műanyag zsákot, vagy vödröt, és kezdték felhajtogatni a bokrok alját, erdők bozótját. Az összegyűjtött mennyiségért vi­szonylag jó pénzt kaptak, ezért máskor is hajlandóak voltak fel­áldozni a reggeli lustálkodást. Ta­valy 70-75 forintot fizettek a fel­vásárlók a 28 milliméter átmérőjű állatkák kilójáért. Az idén vi­szont csupán 55 forint az átvételi ár, az elfogadható méret viszont 30 milliméterre nőtt! Vásárhelyen a Lumumba utcá­ban is veszik a csigát, az ottani felvásárló hölgyet kérdeztem az üzletmenetről, a tapasztalatairól. A cég az Erdei Termék Vállalaté, ám az épület és udvara a vállalat alkalmazottjáé, aki nevét nem szeretné nyomtatásban látni. Joga van hozzá. — Miért olcsóbb majdnem húsz forinttal az idén az éti csiga fel­­vásárlási ára, mint tavaly? — Állítólag más, a volt szocia­lista országok alámentek a ma­gyarok árainak. Ezért vagyunk kénytelenek mi is alacsonyabb árat kínálni. — Ennek ellenére, amint lá­tom, hozzák az emberek. — Nagyon keveset, a tavalyi mennyiségnek — ami 170 mázsa volt — időarányosan számolva csupán az ötödét kaptuk meg ed­dig. Óriási kampányt folytattak gyere­ki­ a csigatenyésztésre, nos, aki­ ta­valy belekezdett, az idén biztos belefulladt. — A kisebb felhozatalnak nem az az oka, hogy az elmúlt évben összeszedték a méreten aluliakat is, most pedig nincs, ami megnő­hetne? — Lehet, hogy ilyen ok is köz­rejátszik, de amit lehet, mi meg­teszünk. Ha valaki sok aprót hoz, megkérjük, hogy hagyja itt, m­i majd kivisszük a környező erdő­sávokba az állatkákat. De ha nem akarja, elviheti. Azt viszont nem engedhetjük meg, hogy elvigye az összes apró csigát, volt már rá példa, hogy a disznókkal etették fel őket! Olyan is akadt, hogy ki­vittem a csigát az erdei út szé­­lére, másnap már itt volt az ösz­­szes, és lelkendezett a szedő, hogy egyszerre mennyit talált. — Kik azok, akik a nyomott árak ellenére gyűjtik az állato­kat? — Mindenféle ember jön hoz­zánk, a hajléktalan szegénytől kezdve a valaha jobb napokat látott családokig. Azért tartok ilyen rövid ideig nyitva, reggel 8-tól 9-ig, délután pedig 6-tól 7-ig, mert így mindig van bent több ember. Lassan félek egyedül lenni az átvevőhelyen. Egyszer már beszorítottak a sarokba, nem szeretném, ha még egyszer elő­fordulna. Miközben beszélgetünk, többen is jönnek eladni a szerzeményü­ket. Köztük egy szemlátomást is­kolás korú fiú. — Az nem jellemző, hogy gye­rekek a gyűjtők? — Dehogynem, főleg hétvége­ken. Sokszor ők is olyan árut hoz­nak, amiből jó, ha három-négy fennmarad a rostán, de tőlem még pénz nélkül nem ment el egyikük sem. A gyerek előttem szent, ha már csinál valamit, azt honorálni kell. Sok a munkanélküli Vásárhe­lyen, akiknél nem kiegészítő jö­vedelem a csigázás, hanem napi megélhetést biztosító, őket sújtja leginkább az átvételi ár csökke­nése, ami együtt járt a minőségi követelmények növelésével. Ne­kik sok jó, langyos, esős napot kívánok. Ez ugyanis köztudottan kedvez a csigáknak. STEIN ZOLTÁN Változik a körzeti orvosok rendelési ideje Az eddigi évek gyakorlatának látó körzeti orvosok délelőtti és megfelelően, május 6-ától, hétfő­ délutáni rendelési ideje félcseré­től Vásárhely felnőtt lakosait el­­lődik.

Next