Vásárhely és Vidéke, 1991. május (1. évfolyam, 50-75. szám)
1991-05-02 / 50. szám
1. évfolyam 1991. május 2., csütörtök 50. szám Megjelenik: hétfő kivételével mindennap Előfizetési díj: 1 hónapra: 115 Ft. Egyes szám ára: 5 Ft. Közéleti napilap Alapítva: Főszerkesztő: 1883 Felelős szerkesztő: Ocsovszky László Dr. Reigl Endre Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1., fsz. 16-os szoba Telefon: 41-919 HÍRCSOKOR Amerikai elemzési szerint a volt szocialista országokban megnőtt a veszély a terrorakciók elkövetésére, minthogy ezek az országok jó kapcsolatokat építettek ki Izraellel, s ezért célpontjaivá váltak az arab kommandócsoportoknak. Az amerikaihírszerzők úgy tudják, hogy Kuba, Észak- Korea és Kína, valamint Szíria pénzzel és fegyverrel egyaránt segíti a terroristákat . Ha — hazánkkal ellentétben — nem is volt mindenütt munkaszüneti nap május elseje, azért az ünneplés csak kevés helyen maradt el. Ezek közé tartozik Irak, ahol négy évtized után először „feledkeztek meg” május elsejéről. Eddig az sem volt jellemző, hogy bármi is megzavarja a moszkvaiak ünneplését. Az idén azonban nem a párt, hanem a szakszervezet hívta felvonulni az embereket. Az ünnepi hangulatot a Vörös téren egy tüntető csoport zavarta meg, amelynek tagjai Sztálint éltették, és a reformok, a privatizáció, valamint a szovjet—izraeli kapcsolatok javításának leállítását követelték. Olaszországban a három nagy szakszervezeti tömörülés együtt rendezte meg május elsejei programjait, s Japánban is milliók ünnepelték e napot, béremelést és rövidebb munkaidőt követelve. Bulgáriában bejelentették, hogy nem hajlandók olyan bolgár— szovjet egyezményt aláírni, amelyben kötelezik magukat, hogy nem lesznek tagjai bármilyen Szovjetunióval szembeni szövetségnek. Állítólag hasonló okok miatt késik a magyar— szovjet alapszerződés aláírása is, viszont a románok hajlandók voltak erre a kompromisszumra a Szovjetunió kérésére. * Május 1. a városban Nem hirdettek kötelező felvonulást, nem csinált senki „fárasztó” programot, egyszerűen a munka ünnepének napján kinekkinek csoportos vagy egyéni pihenést, szórakozást ajánlottak. És már a hagyományokhoz híven, a délelőtti órákban elindult a zarándoklás a Népkert felé: felnőttek és gyerekek sorban. Délelőtt 10 órakor a Munkásotthonban tartottak megemlékezést és koszorúzást, majd békés beszélgetés közben várták a bográcsokban jévő hús csalogató illata mellett az ebédet. Az MSZP által meghirdetett emlékmenet faültetéssel fejeződött be, majd a Népkertben felállított sátor előtt a városi fúvószenekar, a Blaskó-dixi és az Interrock együttes szórakoztatta a vendégeket. Délután fél 3-ra várták Nyers Rezsőt egy nyílt vitafórumra, ahol sokan megjelentek és kérdeztek. Az Ipartestület székházába invitálta tagjait és családjukat közös ebédre, a Népkertben pedig a szokásos vurstli előtt tolongtak a gyermekek. A sátrak között sétálók válogathattak könyvek, ajándéktárgyak, mézeskalács, no meg a sör között. Az eső ellenére késő estig tartott a vigalom. Villáminterjú Nyers Rezsővel — Hogyan látja a szocialista párt helyzetét a választások után? — A szocialista párt hónapról hónapra értékeli és át is értékeli a helyzetét, összefüggésben azzal, ahogy az ország helyzete változik. Most a gazdaság foglalkoztat minket, s kialakítjuk álláspontunkat a szövetkezeti törvénnyel, a földtörvénnyel és a privatizációs folyamattal kapcsolatban. Foglalkoztat bennünket az is, hogy a hatpárti együttműködésnek milyen előkészítő szerepe lehet, hogy az Országgyűlés jobban, hatásosabban tudjon működni. Mi nem rekesztünk ki senkit az igazság kereséséből, úgy gondoljuk, hogy minden pártnak tovább kell keresnie az igazságot, senki ne higgye azt, hogy rendelkezik a bölcsesség örökre szóló jogosítványával. — Mi a véleménye a kárpótlási törvényről? — Jobb lett volna nem ilyen formában benyújtani a Parlamentben, hanem a tulajdonreformmal összefüggésben. De ha már beterjesztették, a meghozott törvénynél jobb törvényt kellett volna hozni. Most már arra kell vigyázni, hogy a végrehajtásnál a törvényben levő problémák ne essenek vissza. A végrehajtás gyakorlatával, értelmezésével még remélhető, hogy javítani lehet a helyzeten ... — Mit tart a törvény legkritikusabb pontjának? — Elsősorban azt, hogy a kárpótlási jegyek kibocsátását és a privatizációs folyamatot egymással a legszorosabb kapcsolatba kell hozni, mert közben elégedetlenség és fedezetlen kárpótlási jegyek kibocsátása következhet be, vagy a privatizáció válhat olyan erőltetetté, hogy kerül amibe kerül, csak legyen privát a vállalkozás. A másik nagy veszélynek a mezőgazdaság termelését látjuk, amely ugyan most válságban van, de az ország gazdasági kilábalásában mégis csak kulcságazat, mint az élelmiszeripar. És, ha ennek a termelési szervezete, a szövetkezetek, az élelmiszer-ipari üzemek gazdasági válságba kerülnének, az az egész gazdaságot magával rántja, mert sok milliárdnyi fizetőképességről vagy fizetésképtelenségről van itt szó. — Mit tartana legfontosabbnak a gazdaság fellendítésében, mozgásba hozásában? — Azt, hogy a nyugati piacokon a kereskedelmi tevékenységünket fokozatosan szélesíteni tudjuk, ez már csak fokozatosan történhet meg, és nem ugrásszerűen. Ugyanakkor a kelet-európai piacokon radikális megoldásokkal, politikai kezdeményezésekkel kell a magyar termékeknek piacot teremteni. Ez a gazdaság élénkülése, növekedése szempontjából nagy fontosságú, hiszen a gazdaság növekedése nélkül a szociális problémákat megoldani nem lehet. OCSOVSZKY LÁSZLÓ Május 2-ától emelkednek a gyógyszerek árai Mindennapi tablettánkat — add meg nekünk — — Miért áll sorban? — kérdezem a nyugdíjas korúnak látszó férfit a Szántó Kovács János utcai gyógyszertár előtt békésen várakozó tömegben. — Ezt komolyan kérdezi? Gondolom, hallott az áremelésről. Nekem szerencsére csak alkalmanként kell gyógyszert szednem, de a feleségemnek rendszeresen. — Uram, elképesztő, amit csinálnak! — mondja Benyhe Sándor.— A múltban ugyanez folyt, most csak mások csinálják. Mondja, hogy tudja ezt egy nyugdíjas kifizetni? Mit szólunk az áremeléshez? Ehhez nem szólhatunk semmit, úgysem számít a szavunk. Nekünk csak fizetni kell. — Nekem nem fájdalomcsillapítóra lenne szükségem, hanem sürgős gyógyszerre — mondja egy középkorú hölgy —, mégis sorban kell állnom. Nem mehetek előre, mert mit szólnak a többiek? — Parázs kint a hangulat. — mondom a hírt a gyógyszertár vezetőjének, dr. Barcsay Istvánnak. — Nem mond vele újat, két napja ez megy. Hiába, ha áremelés hírét veszik az emberek, megindul a felvásárlási láz. Persze, nem indokolatlanul. Átlagosan hetven százalékkal emelkednek a gyógyszerkészítmények árai , de ki tudja, mihez képest? Jellemző, hogy a krónikus betegségek gyógyszereinek ára Május 2-ától átlagosan 70 százalékkal emelkednek a gyógyszerek árai. Ezt az emberek nagy tömegei vasárnap, a Hét műsorából tudták meg. Mit csinál ilyenkor a magyar? Elindul, és igyekszik mindent beszerezni — lehetőleg még a régi áron. Van már benne gyakorlata. Természetesen hétfőn is hosszú sorok kígyóztak a patikák előtt, nem volt ez másként tegnapelőtt kedden sem, csökken. Le ez, ami ingyenesen kapható. Ilyen például a cukorbetegek által szedett inzulinfélék, gyógytápszerek, vagy az asztmások összes gyógyszere. Térítés nélkül juthat a medicinához az epilepsziás, a rákos, a különböző pszichiátriás betegségben szenvedő. Megváltozott a térítés mértéke is, az eddigi 90 százalékos támogatást 95 százalékra emelte a társadalombiztosítás. — Milyen készítményeknek emelték az árait? — Főként a vitaminok, fájdalomcsillapítók, és a csak időközönként szedett gyógyszerek árai emelkedtek. Nagyrészt azoké, amelyek vény nélkül is kaphatók. Meg is lett a hatása, elfogyott már az összes C-vitamin, a különféle vitaminkészítmények zöme. Tulajdonképpen érthető ez a nagy kereslet, hiszen a nyugdíjasnak, kiskeresetűnek még mindig olcsóbb a gyógyszert megvenni, mint a primőrt a zöldségesnél. Ha jól tudom, a gyógyszertárak zöme leltározik. Miért pont az áremelés előtt, a forgalom drasztikus emelkedésének idején kell ezt csinálni? — Pont az áremelés miatt. Számítottunk rá, hogy ez lesz, de a gyógyszertáraknak tudniuk kell, miből mennyi készletük van, éppen az árváltozás miatt. Ma, kedden, a Zrínyi utcai, a Nádor utcai, a Dimitrov utcai, a Bajcsy-Zsilinszky utcai patikák tartanak zárva, másodikon ezek már nyitva lesznek. Akkor kezdjük mi, a Szántó Kovács János utcai, az Agyag utcai, és a Klauzál utcai gyógyszertárak a leltározást. — Hogyan bírják a nagy terhelést? — Eddig naponta átlagosan 600-700 ember fordult meg nálunk, tegnap óta a duplája. Egyébként úgy tapasztaljuk, türelmesek a várakozók. Mondanék egy jellemző esetet is az áremelkedésre. Tegnap éjjel én voltam ügyeletben. Fél tíz felé bejött egy hölgy, többnapos receptet akart kiváltani. (Az ügyelet csak sürgős eseteket lát el!) Mikor mondtam neki, hogy ennek a gyógyszernek az ára nem felfelé, hanem lefelé fog menni, visszakérte a vényt. STEIN ZOLTÁN * Csigabiga Pár éve igencsak jó üzlet volt a csiga szedése, a kis csúszómászóval való kereskedés. Diákok, szabad idejükkel hasznosan gazdálkodók voltak többségben, akik fogtak egy műanyag zsákot, vagy vödröt, és kezdték felhajtogatni a bokrok alját, erdők bozótját. Az összegyűjtött mennyiségért viszonylag jó pénzt kaptak, ezért máskor is hajlandóak voltak feláldozni a reggeli lustálkodást. Tavaly 70-75 forintot fizettek a felvásárlók a 28 milliméter átmérőjű állatkák kilójáért. Az idén viszont csupán 55 forint az átvételi ár, az elfogadható méret viszont 30 milliméterre nőtt! Vásárhelyen a Lumumba utcában is veszik a csigát, az ottani felvásárló hölgyet kérdeztem az üzletmenetről, a tapasztalatairól. A cég az Erdei Termék Vállalaté, ám az épület és udvara a vállalat alkalmazottjáé, aki nevét nem szeretné nyomtatásban látni. Joga van hozzá. — Miért olcsóbb majdnem húsz forinttal az idén az éti csiga felvásárlási ára, mint tavaly? — Állítólag más, a volt szocialista országok alámentek a magyarok árainak. Ezért vagyunk kénytelenek mi is alacsonyabb árat kínálni. — Ennek ellenére, amint látom, hozzák az emberek. — Nagyon keveset, a tavalyi mennyiségnek — ami 170 mázsa volt — időarányosan számolva csupán az ötödét kaptuk meg eddig. Óriási kampányt folytattak gyereki a csigatenyésztésre, nos, aki tavaly belekezdett, az idén biztos belefulladt. — A kisebb felhozatalnak nem az az oka, hogy az elmúlt évben összeszedték a méreten aluliakat is, most pedig nincs, ami megnőhetne? — Lehet, hogy ilyen ok is közrejátszik, de amit lehet, mi megteszünk. Ha valaki sok aprót hoz, megkérjük, hogy hagyja itt, mi majd kivisszük a környező erdősávokba az állatkákat. De ha nem akarja, elviheti. Azt viszont nem engedhetjük meg, hogy elvigye az összes apró csigát, volt már rá példa, hogy a disznókkal etették fel őket! Olyan is akadt, hogy kivittem a csigát az erdei út szélére, másnap már itt volt az öszszes, és lelkendezett a szedő, hogy egyszerre mennyit talált. — Kik azok, akik a nyomott árak ellenére gyűjtik az állatokat? — Mindenféle ember jön hozzánk, a hajléktalan szegénytől kezdve a valaha jobb napokat látott családokig. Azért tartok ilyen rövid ideig nyitva, reggel 8-tól 9-ig, délután pedig 6-tól 7-ig, mert így mindig van bent több ember. Lassan félek egyedül lenni az átvevőhelyen. Egyszer már beszorítottak a sarokba, nem szeretném, ha még egyszer előfordulna. Miközben beszélgetünk, többen is jönnek eladni a szerzeményüket. Köztük egy szemlátomást iskolás korú fiú. — Az nem jellemző, hogy gyerekek a gyűjtők? — Dehogynem, főleg hétvégeken. Sokszor ők is olyan árut hoznak, amiből jó, ha három-négy fennmarad a rostán, de tőlem még pénz nélkül nem ment el egyikük sem. A gyerek előttem szent, ha már csinál valamit, azt honorálni kell. Sok a munkanélküli Vásárhelyen, akiknél nem kiegészítő jövedelem a csigázás, hanem napi megélhetést biztosító, őket sújtja leginkább az átvételi ár csökkenése, ami együtt járt a minőségi követelmények növelésével. Nekik sok jó, langyos, esős napot kívánok. Ez ugyanis köztudottan kedvez a csigáknak. STEIN ZOLTÁN Változik a körzeti orvosok rendelési ideje Az eddigi évek gyakorlatának látó körzeti orvosok délelőtti és megfelelően, május 6-ától, hétfő délutáni rendelési ideje félcserétől Vásárhely felnőtt lakosait ellődik.