Vásárhely és Vidéke, 1992. január (2. évfolyam, 253-278. szám)

1992-01-02 / 253. szám

2. évfolyam 1992. január 2., csütörtök 253. szám Közéleti napilap Alapítva: 1883 II legújabb „Hódiköt” Vegyesvállalat Vásárhelyen A Hódiköt agonizálása már országszerte köztudott. A divat­kötöttárugyár évek óta a csőd szélén, esetleg abban találta ma­gát a tavalyi esztendő azonban végképp megpecsételte a sorsát. A hírek szerint újabb és újabb kft.-k, valamint más gazdasági társaságok alakultak, a volt nagyvállalat keretén belül. Meg­kérdeztük Szél Józsefet, az Alpha-Hadiköz Divat Kft. ügy­vezető igazgatóját, hogyan kép­zeli el cége működését az idei gazdasági körülmények között. Szél József elmondta, hogy a kft. teljesen új cég, 1991-ben — hosszabb bérmunka kapcsolat és felmérő, elemző munka után — történt az elhatározás: Hódme­zővásárhelyen és Békéssámsonon angol többségi tulajdonnal, 138 munkatárssal megalapítják az Alpha, Cloverstone és a Hadiköz vegyes tulajdonú vállalkozását. Az Állami Vagyonügynökség jó­váhagyása után november 25-én az Alpha-Hadiköz Divat Kft.-t a cégbíróság bejegyezte. Az ügyvezető igazgató elmond­ta, hogy az utóbbi hónapokban Vásárhelyen felújították az üzemcsarnokot, a szociális és irodai részt is. Megtörtént a gé­pek, berendezések átrendezése, a munkatársak kiválasztása és az új szervezet technológiai, irá­nyítási és gazdasági rendszeré­nek kialakítása. A magas értékű és minőségű síkhurkolt pulóve­rek gyártása az idén január 6- án kezdődik. Az 1992-es évtől a következő­ket reméli az ügyvezető igazgató, illetve ez elgondolások megvaló­sításáért készek mindent meg­tenni. Remélik, hogy az új értéket előállító termelő vállalkozások számára előnyösen változik a gazdasági környezet. Üzleti tervüknek megfelelően nyugat-európai és észak-ameri­kai vevőktől megfelelő mennyi­ségű és összetételű rendeléseket remélnek. Hazai és külföldi partnerekkel, alapanyagszállítókkal sikerült az elgondolt, korrekt üzleti kapcso­latokat kialakítaniuk. Elképzeléseik szerint megren­deléseiket a vevő kívánsága sze­rint jó minőségben az elvállalt határidőre teljesítik. Szeretnének eredményes gaz­dálkodást megvalósítani, ami ta­karja a termelékenység, vala­mint a termékek minőségének növelését, a munkamorál magas színvonalon való tartását. Gépeik műszaki színvonalát si­került a tervezett mértékben nö­velniük az elgondolt, tervezett technológiákat és módszereket az idén is szeretnék eredményesen alkalmazni. Szél József ügyvezető igazgató végül megemlítette, hogy reméli munkatársainak és családjuknak 1992-ben jobb megélhetést, ma­gasabb életszínvonalat sikerül biztosítani. S. Z. Egyik legnagyobb beruházás A képen látható épület Hódmezővásárhely egyik legnagyobb beruházása volt az elmúlt évben. A Szent Antal és a Mária Valéria utca sarkán a közelmúltban komoly építkezés kezdődött. A végered­ménye már látható! Szerintünk igen szép élelmiszerbolt, exkluzív ügyvédi iroda, valamint optikai szalon létesült. Nem mellékes, hogy a kivitelező, az Építőmester Kft. székhelye is itt található ezután. (Fotó: Kémeri Attila) Ez az év is jól kezdődött...! Minden pénzt elvitt a betörő A városi rendőrkapitányság ügyeletese arról tájékoztatta la­punkat, hogy az évbúcsúztatón, s az új esztendő első óráiban mindössze egy betörést regiszt­rálhattak a rendőrök. Ez pedig a Rostély utcában történt, ahová ablakbetörés módszerével érkez­tek a hívatlan újévköszöntők. Elvittek a házból 145 ezer fo­rintot, egy 5 ezer forintos betét­könyvet, valamint­ 100 schillin­­get és 10 guldent. A károsultnak valószínűleg emlékezetes marad ez az éjszaka. AZ ELSŐ ÚJSZÜLÖTT Az Erzsébet kórház szülészeti osztályán kereste fel munkatár­sunk Csikósné Váradi Andreát azzal a céllal, hogy gratulálhas­son az 1992-es esztendő első vá­sárhelyi újszülöttje édesanyjá­nak. A kereken 4 kilós és 51 centiméteres kislány, Blanka, hajnali 4 óra 20 perckor szüle­tett. Anyukája a kertvárosi is­kola tanítónője, az apuka díszítő szobrász. Az újszülött egyébként második gyerek a családban, s öt és féléves nővére várja mi­előbbi hazatértét. DUPLÁZTAK A KENYÉRGYÁRIAK A kenyérgyár olyan üzem, ahol nincs munkaszüneti nap, a ke­mencék körül még karácsonykor, szilveszterkor is dolgoznak. Sőt! A vásárhelyi telep egyik mű­szakja még duplázott is, hogy kielégítse a hirtelen megnőtt üz­leti igényeket. Ez most szilvesz­terkor száz mázsa friss kenyeret jelentett, szemben a szürke hét­köznapok 50-60 mázsájával. A kenyerek egyébként ma már automata kemencében sülnek, 300 fokos hőmérsékleten, amiből bőven jut az üzemrészben izzadó szakmunkásoknak is. ROBBANÁS az erkélyen Szilveszter éjszakáján, vagyis tegnapra virradóra tűz keletke­zett a Nagy Imre utcában. El­eddig ismeretlen személyek az egyik első emeleti erkélyre pe­tárdát dobtak, ami olyan tüzet okozott, hogy riasztani kellett a tűzoltóságot. Szerencsére sérülés nem következett be, illetve könnyebb kimenetelű volt, ugyanakkor az anyagi kár sem jelentős. Ám a történtek kap­csán meg kell jegyeznünk, hogy a veszélyesen elszaporodott pe­­tárdarobbantgatásokat jó lenne megelőzni, éspedig a rendőrség olyan jellegű közbelépésével, amely e robbanó szerkezetek árusítását eleve megelőzné! „FUTÁS A JÖVŐBE" Fenti címmel immár harmad­ízben rendezték meg szilveszter éjszakáján az utcai futóversenyt, melynek ezúttal félszáz indulója volt a belvárosban kialakított pályaszakaszon. A mezőny Strif­­fer Sándor starter felére vágott a 4 kilométeres távnak,­­amelyet a rendőrkapitányság két gépko­csija biztosított. Végelszámolás­nál a nőknél a tájfutó Rostás Irénnek, míg a férfiaknál a tri­­atlonos Dezső Sándornak jutott a győzelmi babér. Ám rászolgál elismerésünkre a Mindszentről érkezett legidősebb, 58 éves in­duló Gémes Ferenc, aki előkelő helyen, hatodikként ért célba. A mezőny legfiatalabb szereplője pedig Baranyai Dalma volt, aki a Jézuska karácsonyi ajándék­kerékpárján tette meg a távot. FÜLBEVALÓT NYELT A GYEREK Végül arról adunk számot, hogy az Országos Mentőszolgá­latnak Szilveszter éjszakáján 11 esetben kellett kivonulnia be­tegekhez. Ez meghaladja a hét­köznapi riasztások számát, vi­szont nagyjából megfelel az ün­nepek átlagának. Történ néhány érdekes eset is! Például Vásár­hely egyik lakásában fülbevalót nyert egy másfél éves gyermek. Azt viszont nem sikerült meg­tudni, egyáltalán hogyan jutha­tott az ékszerhez. Egyébként a szilveszteri randalírozásban — mint minden alkalommal — a prímet ezúttal is a részegek vit­ték, s többüket kellett a belosz­­tályra szállítani sürgős orvosi beavatkozás végett. VÁSÁRHELYI DELEGÁCIÓT FOGAD GÖNCZ ÁRPÁD Közelmúltban zajlott le a II. világháború áldozatait megidéző emlékkönyv ünnepélyes bemuta­tója, amelyhez köztársasági el­nökünk írt előszót. Ennek kap­csán február 8-án, délelőtt vá­sárhelyi küldöttséget fogad Göncz Árpád a Parlamentben. Ennek tagjai a kötet létrehozá­sában nagy szerepet vállaló Ka­tona Lajos, Kruzslicz István, Makó Imre, valamint dr. Rap­­csák András polgármester, dr. Szabó Lajos képviselő és lapunk főszerkesztője, Moldvay Győző lesznek. Utóbbi interjút készít mind a köztársasági elnökkel, mind dr. Szabad György házel­nökkel és Für Lajos honvédel­mi miniszterrel, akik ugyancsak fogadják a delegációt. Nem akarok ü­nneprontó lenni Az új esztendő, fordulópont lesz a magyar gazdaságban — hallhattuk az év végének köze­ledtével. Mi ezt a kijelentést már csak fenntartásokkal tud­juk elfogadni, mert az eddigi eredményeink nem minden te­kintetben támasztják alá, hogy ez a fordulópont pozitív lesz mindenki számára. A nagyarányú munkanélküli­ség, a vágtató infláció mind ar­ra figyelmeztet bennünket, hogy ez a jövő az emberek szempont­jából is igencsak kritikus év lesz, mert ennél többet már aligha lehet az emberek nyaká­ba varrni. A szomorú valóság az, hogy a bizonytalan piaci helyzet és a sok előre nem lát­ható akadály miatt a várható munkanélküliség 10—20 száza­lékos is lehet. A foglalkoztatás helyzete az utóbbi öt évben lé­nyegesen átalakult. A korábbi helyzetet a teljes foglalkoztatás jellemezte, sőt még akkoriban további kereslet is mutatkozott. Az utóbbi 1-2 évre jellemző gondok miatt ez megváltozott, és jelentős számú munkanélküli lett. Ezek az okok közismertek és a gazdaság szinte minden te­rületén az előtérbe kerültek: a privatizációs nehézségek, gazda­sági szerkezetváltás, a KGST felbomlása és ezzel a legna­gyobb felvásárló a Szovjetunió piacának a kiesése a mezőgaz­daság átalakításának nehézségei stb. Sajnos, megyénk és ezen belül Vásárhely az elsők között van a munkanélküliség területén és ha nem lesz lényeges javu­lás, akkor jövőre is a dobogón lehetünk. Ezért, így az év utol­só napja előtt másképp nem is búcsúzhatnánk az óévtől mint­hogy 1992-ben is „munkát és kenyeret" mindenkinek! -i.­­a. ­­ri­­évi nagy magányomban is sétálgatok a kihalt vásár­helyi utcákon. Elmerengek az időszerű problémákon, tervez­getem a jövőmet. Közben nézem az elmúlt év plakátremekeit­, hogyan „javítják” városunk össz­képét. Egyszercsak megakad a szemem egy koncert-verbuválón. Óriási öles betűkkel feltüntetve a „sztárcsapat” neve: Tank­csapda. Milyen emberekből állhat ez a csapat? Elvadult, a dzsungelből most előkerült em­berszabásúakról van szó? Vagy éppen a békés családi otthont megunó magányos narkósok gyü­lekezete? Nem tudom. Egy biz­tos, borzalmas társaság lehet. Nem fogják kitalálni, hogy mi volt a koncertjük címe. Elárulom: „Egy új háború”. Most, amikor körülöttünk véres csata zajlik. Most, amikor egy-egy békés pillantásért életünket odaadnánk, akkor jön ez a „csodás" zenekar, és borzolja az idegeinket. Így ne csodálkozzunk, hogy a mai fiatalok többsége inkább a tömeghisztériává kinövő petárdás bulikon vesz részt, és nem a számukra szervezett kulturális programokon. Csodálkozom raj­ta, hogy az ilyen produkciókra vevők a kultúrházak. Meghirdetik nagyszabású programjukat a fia­talság nevelő szándékával, és mindez csak üres szólam marad, így nem várhatjuk azt, hogy a fel­növő új generáció majd egy jobb létet teremt saját magának, és az utánuk következőknek. Kik azok az elvetemültek, akik egy új háborút hirdetnek meg? És mégis ki ellen? Kivel? Milyen célokkal és főleg milyen esz­közökkel? Egy biztos, a csata nyertese nem mi, fiatalok le­szünk. Az ilyen művészi termékek megfertőzik a jót akarókat is, és elveszik a humánum, és minden emberi érték. Ezen a problémán elmerengve a Beatrice egyik jelmondata jut eszembe: „Utálom az egész hu­szadik századot”. És magunkat is, ha csak erre vagyunk ké­pesek .. . — péter — Egy új háború

Next