Vásárhely és Vidéke, 1992. június (2. évfolyam, 380-405. szám)
1992-06-01 / 380. szám
Segítség, válunk! (2. old.) Következik az éhezés? (2. old.) Továbbra is az első osztályban (5. old.) II. évfolyam, 380. szám 1992. június 1., hétfő Ára: 6 Ft Iskolai sugallatra: Cseréljünk helyet a miniszterekkel! Színes kavalkád a Hódtói Napok záróprogramján „Van jó minden rosszban, ha nem látod, nézz körül jobban" — mondja egy régi sláger és igaza van. Van valami rossz abban, hogy az iskolák — köztük még a legelemibbek is — alapítványok, adományok segítségével tudnak megfelelő színvonalon tevékenykedni. Ám jó, hogy a támogatást szerző „bolondos hetek” alkalmával sok tanuló és pedagógus megmutathatja rejtett képességeit. Egyáltalán: jó az, hogy játszhatnak, hogy kivetkezhetnek önmagukból, hogy nem kénytelenek mindig azt csinálni, ami hivatalos, ami komoly és normális. (Az életben sokszor úgysem tudjuk eldönteni, mi a normális.) A fenti elmélkedést a Hódtói Napok rendezvénysorozata váltotta ki belőlem. A „suli heteknek” általában a záróprogramja a leglátványosabb. Így volt ez a Hódtói Általános Iskola esetében is. Pénteken, a késő délutáni óráktól kezdve színes kavalkádban gyönyörködhettek a gyermek és a felnőtt nézők. Ritmikus tornától a népi táncig változatos mozgásformákat láthattunk. Kisebbek és nagyobbak egyaránt „bedobták magukat”. Népmesékben és vicces történetekben is volt részünk, mégpedig magyar és angol nyelven egyaránt. Az egyik legmulatságosabb mini-színielőadás persze megint az volt, amikor felcserélődtek a szerepek: gyermekek tartottak szülői értekezletet a pedagógusok „szülei” számára. E leleplező élményt persze a „tanerői” kar nem élte meg, hiszen szüleiket is a gyermekek játszották. Ez utóbbi mozzanatnál — a színi előadásnál — álljunk meg egy percre. Pódiumra kiállni, szerepet vállalni mindenképpen bátorságra vall, és bátorságot edz. Éppen ezért nagyon hasznos is. Sokfelé tapasztaltam, hogy az amatőr színpadosok bátrabbak és aktívabbak különféle közösségi vitákban. Aki megszokta, hogy sokaság előtt beszél, általában hamarabb kinyitja száját közérdekű témákban is. Ha pedig a haszonnál tartunk, hallatlanul értékes az is, hogy az iskolákban olykor fordított napokat rendeznek. A pedagógusok ilyenkor felmérhetik, milyennek látják őket a gyerekek, a tanulók pedig beleélhetik magukat tanítóik nehéz, felelős helyzetébe. Milyen jó is lenne ezt az utóbbi játékot továbbvinni. Ha például a minisztereket és más kormányzati embereket néhány napra sima állampolgárokká tennénk. Ez időre megfosztanánk őket magas jövedelmüktől és kiegészítő juttatásaiktól, s „cserébe” sima munkabért, vagy munkanélküli járadékot, esetleg elvonásoktól terhes vállalkozói jövedelmet adnánk nekik. E kísérletnek valóban csak néhány napig kellene tartania. Addig, amíg kiderül, hogyan osztják be pénzüket. Mennyi ideig elég nekik élelemre, lakásrezsire, s az adóféleségek befizetésére. Mi, polgárok pedig ez idő alatt újabb áremeléssel és kimagyarázkodással sanyargatnánk őket. Mondom, jó dolog az iskolai fordított nap. K. Gy. 10 éves a - Június 2-án különleges meglepetésekkel és árengedményekkel várjuk vásárlóinkat. zTovábbra is érvényesek akciós áraink: - TOMI mosóporok nagykereskedelmi áron, - Pampers pelenkázó nadrág 439.- Ft, Szent Antal u. 13. r, v . Libero nadrágpelenka 398.- Ft. ILLATSZER üzlet Egyik diplomám pedagógusmunka végzésére jogosít fel. Végzem is szorgalmasan, ám írásos formában, és a közvetlen viszszajelzés, vizsgáztatás nélkül. Ha iskolaközelbe, vagy oktatásközeli témába kerülök, mindig elfog az aggodalom: most éppen kit, és mire tanítunk ebben az országban? A pedagógustevékenység azon emberi alkotómunka közé kell hogy tartozzon, amelyet nem befolyásolhat a politika. Vannak, akik ezt másként látják. Ez vezethet oda, hogy sajnos a szégyenpírral párosul gyakran a nevelés, a tanítás. Magam is szégyenkezem olyan tanáraim miatt, akik meggyőződéssé akartak sulykolni bennem hamis nézeteket, elferdített tényeket, csaló módszereket. Becsülöm viszont azokat, akik egy szűrőt építettek ki bennem. Akik felhívták figyelmem az ellentmondásokra is, s arra késztettek, fenntartással fogadjam a hivatalos megnyilatkozásokat, mégha azokat „hiteles” tankönyvekbe építették is. Nemcsak a 40 évről beszélek most. Arra mutogatnak éppen elegen. (Anélkül azonban, hogy új értéket felmutatnának.) A jelen is aggaszt. Gyerekeket, felnőtteket egyaránt oktatnak ma is olyanok, akikben nincs pedagógusvéna. Elrettenve hallom, hogy ebben az országban jónéhány tanár úgy „szeretteti” meg az irodalmat, és úgy ismerteti a történelmet, hogy felolvas. Hosszan, unalmasan, az egész tanórán át. „Igaza” van persze, hiszen mit lehet tudni. Abból, ha a könyvből felolvas, nem lehet nagyobb baj. A hivatalos felfogás változhat, a törté- Pedagógusszemmel nelem újraíródhat, ám az ,érvényben levő tankönyvet mindig lehet pajzsként használni. Csak éppen az igazi értékeket nem adja át e félénk oktató a „nebulóinak”: a tudás értékelését és szeretetét, az elsajátítás élményét, továbbá a mérlegelőképességet, a felelősségérzetet, a tudnivágyást és önfejlesztés igényét. Ehelyett inkább a fenti módon „kezelt” tanulót kiábrándítja az „unalmas” tudományokból. Évekkel később pedig, amikor a „tanonc” átfogón látja iskolai éveit és azok hasznát, kiábrándul a hamis nézeteket és magatartást sugalló, sőt, visszahallani akaró pedagógusából. Borzalmas érzés. Csalódni is, csalódást okozni is. Kinek hiányzik ez? A jelenlegi társadalmi viszonyaink közepette még az is elképzelhető, hogy négy-öt évente — országgyűlési választások után — újra kell írni a tankönyveket. Igazi pedagógus jó érzéssel nem segédkezhet ebben. És a felelősség sem kenhető mindig a mellettünk, vagy mögöttünk előttünk levőkre. A pedagógus aranyat csinál, aranyat fejleszt. Az emberben. Aki csak talmigyártásra képes, inkább ne vállalja. Vagy pedig ne ódzkodjon a bírálattól, s az önbírálattól. Fejlessze magát azzá, amivé egy pedagógusnak válnia kell: példaképpé. — Kovács — Dr. Szabó Lajos országgyűlési képviselő szerint: „A gazdaság diktál, nem a politika" Pénteken este 7 órakor lakossági fórumot rendeztek a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, valamint a gazdasági egyesület szervezésében a párt Mátyás u. 8. szám alatti székházában. Részt vett és előadást tartott az összejövetelen dr. Szabó Lajos országgyűlési képviselő és Tárkány Szűcs Ferenc földügyi szakértő. Az érdeklődés olyan nagy volt, hogy hét órára zsúfolásig megtelt a székház. A nagyszámú kisgazdákat, érdeklődőket, szimpatizánsokat Hegyi Mihály titkár köszöntötte, majd Szenti András megbízott elnök mondott rövid beszédet a parasztság helyzetéről. Szerinte egyik nagy probléma az ellenzék erőteljes fellépése a mezőgazdasági dolgozókkal szemben, a másik pedig a párton belüli viszály, a pártszakadás. A szomorú az, hogy az elpártolt tagság demagóg megtévesztés áldozata lett, emiatt nem szabad rájuk haragudni. Sajnos a vezérük, dr. Torgyán József is az 1947-es pártalkotmányra hivatkozik. Ezután emelkedett szólásra dr. Szabó Lajos, városunk kisgazda országgyűlési képviselője. Beszédének első részében a politika és a gazdasági élet összefüggéseiről fejtette ki véleményét. Hangsúlyozta: eljutottunk oda, hogy most már a gazdaság diktál, nem a politika. Az más kérdés, milyen helyzetben van ez a gazdaság. Ma éppen ezért az egész országnak és a politikájának az a legnagyobb gondja, hogyan tudná meggyógyítani és talpraállítani ezt a beteg gazdaságot. Célunk egy olyan gazdaság felépítése amelyben mindenki megtalálja a helyét és boldogulását. Előadása következő részében rövid áttekintést kaptunk a Kisgazda Párt történetéről, kiemelve azt a tényt, hogy a párt mindig akkor volt erős, amikor a politikai életben felszabadulás történt. Nyilvánvaló, az az erő tudja mozgósítani az egész társadalmat, amelyik minél több ember boldogulását ígéri. Ilyen erővel rendelkezik a FKgP. Akik ezt a történelmi tapasztalatot tudják, azzal is tisztában voltak, hova kell beépíteni azokat az elemeket, akik ezt a pártot már a megalakulásától kezdve bomlasztották. Így jutunk el dr. Torgyán József 1990-ben tett nyilatkozatáig — magyarázta az előadó —, melyben szembefordította a polgárságot a parasztsággal. Befejezésül részletesen szólt a KGST-piacok gyors összeomlásáról, a volt Szovjetunió széteséséről, valamint az ország jelenlegi nehéz gazdasági helyzetéről. Jelenleg ott tartunk — jelentette ki —, hogy a kiszállított élelmiszerek értékét sem kaptuk meg. Ebből következik: sürgősen át kell alakítani termelési struktúránkat olyanná, hogy versenyképesek legyünk a nyugati piacokon. Országunkat még mindig a mezőgazdaság tartja el, ezért rendkívül fontos lenne az ágazat hatékonyabb állami támogatása. Különösen az újonnan alakult, magas színvonalon termelő kisüzemeket kellene támogatni. Rendkívül nagy a kisgazdák felelőssége, hiszen más pártok nem tudják úgy képviselni a parasztság érdekeit, mint ők. Ennek érdekében — a képviselő úr kezdeményezésére — megalakították a Parlamenten belül az Agrárklubot. A cél az, hogy mezőgazdasággal kapcsolatos törvények megalkotásában a szakma minél szélesebb körben vegyen részt — fejezte be előadását dr. Szabó Lajos. A fórum további részében Tárkány Szűcs Ferenc földügyi szakértő a kárpótlással és vagyonnevesítéssel kapcsolatosan felvetődött problémákról és azok lehetséges megoldásairól beszélt, majd a feltett konkrét kérdésekre válaszoltak az előadók. H. J. Gy. Keresse a Hód Taxit az alábbi telefonszámokon: 44-868 (központ) 42-190 42-888 Személy- és teherfuvarozás!