Vásárhely és Vidéke, 1993. február (3. évfolyam, 582-605. szám)

1993-02-01 / 582. szám

Az emberek féltik a fákat (Folytatás az 1. oldalról.) — Van-e igazság abban a maksai mondatban, illetve kérdésben, hogy a hangos el­lenzők miért nem akadályoz­ták meg az Epreskert elárasz­tását autókkal, amolyan szük­ségparkolóként? — Teljesen egyetértek Maksa Imrével. De az Epreskert egy részének parkolóvá tétele nem ennek az önkormányzatnak az idejében történt! — Képviselő úr szerint ak­kor, abban az időben nem volt lehetősége a lakosságnak tiltakoznia? — Meg sem kérdezték az embereket, akkor ez nem így ment! Más volt a döntési mec­hanizmus. Az emberek akkor még fel sem fogták, mit tehet­nek igazán. Most pontosan ezért ilyen nagy a reakció. Ma már az emberek tudják, hogy ezek­nek a parkolni érkező autók­nak a káros anyagokat kipöfö­gő füstjük, vagy az a durva kavicsréteg, vagy murva meny­nyire károsíthatja az eperfákat! Akkor nem volt joguk tiltakoz­ni, mert meg s­em kérdezték őket. Mára megváltozott a hely­zet, ma már hangosan féltik a fákat! — m — 2 Plohn József Makón született 1869-ben, egy éves volt, amikor csa­ládja Vásárhelyre költözik. Katonáskodás után kezd fényképészként tevékenyked­ni édesapja nyomdokain jár­va. Ismeretségi körébe tar­tozott, a műteremben gyak­ran megfordul többek kö­zött Tornyai és Rudnay is. A velük való kapcsolata is hozzájárult, hogy néprajzi fotókat kezd készíteni, több mint 3 ezer felvétel készül el üveglemezre. Ezeknek több mint fele maradt fenn, melyet a Tornyai János Mú­zeum őriz. A 48-as vásár­helyieket megörökítő soro­zat 131 darabot számlál. Plohn József halálának pon­tos ideje nem ismert, vala­mikor 1944-45-ben koncent­rációs táborban halt meg. „Sorsforduló alakítói és alakítottjai vagyunk egyszerre” (Folytatás az 1. oldalról.) vállalókként. Sorsfordulat idején a nemzedékeknek önmagukon messze túl kell tekinteni. Erőt merítve a múltból nagyon tuda­tosan törekedni arra, hogy mind­az, amit tesznek, megsokszorozó jelentőséggel bír a jövő szem­pontjából. Ezen múlik, hogy mi­lyen alapot vetít a jövőnek. 1848—49 óriási jelentőségű. Egybe tudta kapcsolni a nemzeti függetlenség és az önálló állami­ság kérdését, a­­kiváltságok fel­számolását a jogkiterjesztés aka­ratával. Úgy gondolom, ma vi­lágosan kell látnunk, hogy ennek a sorsforduló, amiben élünk, ala­kítói és alakítottjai vagyunk egy­szerre. Szabad György ezután még két kérdést kapott, melyekre vála­szolva kifejtette, hogy az örök Széchenyi—Kossuth vitában a Széchenyinek emberi előnyeit hangsúlyozná, míg a politikai eredményességében, a sorsszabda feladatok vállalása terén egyér­telműen Kossuthot ismeri el, aki bár 49-ben csatát vesztett, de így is a magyar történelem egyik legeredményesebb politikusa. A másik kérdésre adott válaszában határozottan közölte, nem tudja megmondani, hogy a parlament mikor tárgyalja a kormány sport­törvénytervezetét. M. A. Kováccsal törököt fogtak Miről kérdezték a vásárhelyiek Gál Zoltánt — Milyen választási esé­lyekkel vágnak a választások­nak? — Korai még erről beszélni. A koalíció együtt marad a vá­lasztásokra is. ők a hatalmon akarnak maradni. Nem lehet őket leírni. Az MSZP egyesek szerint ott lesz a parlamentben, lehet, hogy kormány közelbe kerül, koalíciós partner lehet. Egy biztos, nekünk jónéhány dologról van elképzelésünk, amiről a jelenlegi kormánynak, koalíciónak sajnos nincs. — Privatizáció menetéről mi a véleménye? — Egy dolgot tudomásul kell vennünk, az ellenzék nem tud­ja befolyásolni a privatizáció menetét. Mi hiába mondjuk és valljuk azt, hogy a tőkét az kapja meg aki a leghatéko­nyabban tudja működtetni, a valóságban nem ez történik és ez az ország veszte. Privatizá­ció terén kapcsolatos koncepció hiánya a végrehajtásra alaposan rányomja bélyegét. A kormány felelőssége óriási. Itt kellene a szakszervezeteknek követke­zetesen fellépni és képviseletet gyakorolni. — Hornról és Szűrösről mi a véleménye? — Horn Gyulából a koalíció „mártírt” csinált, a koalíciót meglepte, hogy gentleman mód­ra lemondott a bizottság elnö­ki posztról, helyette a szintén MSZP-s Kovács László került, aki korábban már tagja volt a külügyi bizottságnak. Az első bizottsági ülés után, ahol ő el­nökölt, a koalíció egyes képvi­selői úgy nyilatkoztak, hogy „törököt fogtak” Kovács­­kép­­viselőnkkel. Horn helyére egyéb­ként Tabajdi Csaba szintén kül­­ügyes képviselőnk kerül a kül­ügyi bizottságba. — b — VÁSÁRHELY ÉS VIDÉKE Hitelét vesztheti a kormány Szombati számunkban olvas­hatták annak az interjúnak az első részét, melyet Gál Zoltán, az MSZP parlamenti frakcióve­zetője adott lapunknak. A foly­tatásban a média­vitáról is nyi­latkozott a politikus. — Mennyiben lesz konstruk­tív ellenzék az MSZP-frak­­ció a jövőben? — Ha az MDF országos gyű­lésén meghirdetett nyitás más parlamenti pártok irányában megtörténik, az MSZP partner lesz a parlamenti munkában a választásokig a hátralévő idő­szakban. — Elképzelhetőnek tartja-e Németh Miklós visszatérését a politikai életbe? — Igen is, meg nem is... — Bizonyára sokat segítene az MSZP presztízsének meg­erősítésében. — Ez kétségtelen, de ismerve Németh Miklós egzisztenciális helyzetét, nem lehet csodálkoz­ni azon, hogy alaposan megfon­tolja a visszatérést. Majd min­den párt próbálta már így, vagy úgy bevonni a napi politikába, és vannak olyan pártok, melyek azt szeretnék megtudni csupán, hogy visszatér-e. — Összefoglalná az MSZP álláspontját a médiák körüli vitákban! — Elképzelhetőnek tartjuk azt, hogy a magyar politikai élet eszmeáramlatai olyan súllyal jelenjenek meg a médiákban, amilyen jelentőségük az ország politikájában van. Ennek jelen­leg nincsenek meg a technikai feltételei, hiszen külön csator­nákat kéne kapniuk a különbö­ző politikai erőknek. Ez szinte elképzelthetetlen. Ezért, a mi törekvésünk kezdettől fogva arra irányult, hogy pártatlan, politikai befolyástól független médiák működjenek. Ha ennek a feltételei létrejönnének, haj­landók lennénk a kompromisz­­sz­umra, hiszen a legutolsó pil­lanatig nyitottak voltunk a megegyezésre. A mostani hely­zetet úgy látom, hogy a kor­mánykoalíció most kezébe ve­heti a közszolgálati médiákat, de borzasztó rövidlátó politika lenne részükről, ha ezzel a le­hetőséggel visszaélnének. Bár­milyen furcsa, a kormányzatnak is az lenne az érdeke, hogy hi­teles emberek segítségével va­lóban pártatlan közszolgálati médiákat működtessenek, mert a Csurka-szellemiségű sajtó hosszú távon elidegeníti a vá­lasztópolgárokat a kormányzó pártoktól. A médiaháborúban hitelét vesztheti a kormány. — Miért látogatott ismét Vásárhelyre? — Novemberben küldöttgyű­lésre hívtak meg, jól éreztem magam városukban. Ez a mos­tani látogatás inkább spontán jellegű és most is szívesen te­szek eleget a helyi szervezet meghívásának. (szincsok) Huszonöt éve még tőle léttek ! Kertbarát jubileum Tabánban •A Bensőséges ünnepség színhelye volt szombat délután a Tabáni Olva­sókör nagyterme. Ünnepi közgyűlést tartott a vá­rosrész kertbarát köre, mely pontosan 35 évvel ezelőtt alakult. Az elmúlt 25 év fontosabb eseményeiről Farkas Ferenc, a városrész települési képviselője, kertbarátkori elnök számolt be a tagságnak. 1968-tól e­ szer­­vezet fogta össze a tabáni kis­­kerttulajdonosokat, a kertet sze­rető embereket. A polgárok zöme kertes családi házban él, másoknak paperei zártkertek­ben vagy a Máriazugban van kisebb-nagyobb kertje. A kert meghatározó szerepet játszik a családok életében, hozzájárul a háztartás zöldség, gyümölcs szükségleteinek saját erőből va­ló kielégítéséhez, sőt a felesleg azonnal, friss állapotban piacra kerül. A családi szükségleten felüli termesztéssel hozzá­já­rulnak a­ város friss zöldség- és gyümölcs ellátásához. A cél kezdettől fogva a szebb, jobb minőségű egészséges áru előállítása volt. A kertkultúra, kertművelés szinte egyidős az emberiséggel, mindig azok szív­ügye volt, akik többet, szebbet és jobb minőséget akartak. Ma már furcsán hangzik, de az alakulás évében politikai je­lentősége is volt a dolognak. Félt a hatalom az önszervező-­­déstől. Tabánban volt az első ilyen, amely a párttól, népfront­tól és minden egyéb szervezet­től függetlenül jött létre — mintegy alternatív szerveződés. Az eseményeket történéseket megalakulásuk óta a kertbarát­köri naplóban vezetik, amely fontos dokumentuma Hódmező­vásárhely — szűkebben a tabá­ni városrész életének — törté­netének. A mozgalom arra is alkal­mas volt, hogy Tabán érdeklő­dő közönsége eljusson távolabbi városokba, megismerje az otta­ni kertbarátok életét, megis­merje hazánk nevezetességeit, botanikus­ kertjeit, történelmi nevezetességeit. Több alkalom­mal részt vettek termékbemu­tatókon, szerveztek saját ter­­melvényeikből kiállítást itt a Szerencse utcai székházban. A tudásukat, ismereteiket gyara­­pítandó a téli hónapokban is­meretterjesztő előadásokat tar­tottak, melyekre ismert szak­embereket hívtak meg előadó­nak. Ezt a szép hagyományt kívánják folytatni a továbbiak­ban is, mert ebben az átalaku­ló korszakban is saját maguk­ra, a jóemberek összefogására számíthatnak — hallottuk Far­kas tanár úrtól. A meghívott vendégek közül Nagy György János alpolgár­mester, egyperces hozzászólásá­ban üdvözölte a tabániakat, munkájukhoz további sikereket kívánt. A közgyűlés második részé­ben Lukács Sándor, a kertba­rátkor szakmai vezetője szá­molt be a közgyűlésnek a ta­valyi év eseményeiről és rövi­den ismertette az idei célkitű­zéseket. Több éves szívós munka eredménye, hogy az élet meg­próbáltatásai nem söpörte el a mozgalmat. A paperes kertek megvannak, ugyancsak szorgos kezek dolgoznak a Mámazug­ban, vagy otthon a házikertiek­ben. Tavaly a kertbarátkor le­vált az ÁFÉSZ-ről, és a Tabáni Olvasókör kertbarátkör klubja­ként működik tovább. Az aktív taglétszám megközelíti az ötven főt. Szeretnének minél több fiatal új tagot maguk között látni. Az elmúlt év jelentős esemé­nye volt a Mezőtúri Országos Kistermelői Kertészeti Kiállítás, megtekintése. Céljuk a tudás folyamatos gyarapítása, egymás megismerése, tapasztalataik ki­cserélése. Ezért szerveznek mintakert látogatásokat. Jelen­leg biokertészeti csoport meg­szervezésén dolgoznak. Idén is terveznek előadásokat a tél hátralévő részében, a nyáron pedig kirándulásokat és kertészeti termékeket bemu­tató kiállítást. Másik fontos célkitűzés, minél több fiatalt bevonni a munkába a „kertész­kedj, barátkozz, művelődj” jel­szó alapján. A közgyűlés u­tán közös ebéd, majd vidám beszélgetés és tánc következett. Héjjá J. Gyula A szarvasmarha tenyésztésről A Sashalmi Olvasókörben a következő előadás február 3-án, 19 órakor lesz. Címe: Szarvasmarhatenyésztés. Az előadásra az előadót a vá­sárhelyi főiskola biztosítja. Minden érdeklődőt szere­tettel vár a kör vezetősége.

Next