Vásárhely és Vidéke, 1993. szeptember (3. évfolyam, 755-780. szám)
1993-09-01 / 755. szám
2 Parlamenti naplóAuta Hétfő délután ismét munkához láttak a honatyák. A plenáris ülés rögtön napirend előtti felszólalással kezdődött. Szent-Iványi István (SZDSZ) bírálta a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztert Szárszón elhangzott beszédéért. Füzessy Tibor egyes szomszédos országok titkosszolgálatáról szólva úgy fogalmazott: azok belső feladata az ott élő kisebbség megregulázása, külső feladata pedig Magyarország általuk vélt határrevíziós törekvéseinek elhárítása. Szent-Iványi javasolta, hogy az Országgyűlés illetékes bizottságai hallgassák meg a minisztert az ügyben. Füzessy megerősítette Szárszón elhangzott szavait, s elgondolkodtatónak nevezte, hogy a külföldi sérelmeknek az Országgyűlésben is vannak védelmezői. Ilkei Csaba (független) intézkedéseket sürgetett a nyugdíjasok ügyében. Utalt a lámpaoltási akcióra. Szabó Iván pénzügyminiszter viszont arra hívta fel a figyelmet: a képviselő nyitott kapukat dönget. Éppen a múlt héten jött létre konszenzus a társadalombiztosítás és a kormány között egyebek közt a nyugdíjak további 4 százalékos emeléséről is. Ehhez a tb pótköltségvetést fog benyújtani, s a parlamentnek kell határoznia róla. Első napirendi pontként a Házszabály módosításával foglalkoztak a Honatyák. Az előterjesztés azt célozza meg, hogy a jövőben ne csupán 10, hanem legalább 15 fő jelentkezése alapján lehessen csak frakciót alapítani, ugyanakkor növelni kívánja a frakciók szerepét és jogait a törvényalkotásban. Dávid Ibolya, az ügyrendi bizottság elnöke azt is előadta: meg kellene teremteni a bizottsági tagok helyettesítésének lehetőségét. További változás lenne, hogy az önálló indítványok csak akkor kerülhetnének a Ház elé, ha azokkal az illetékes bizottságok egyetértettek. A vezérszónokok többsége egyetértett a módosításokkal, s hangsúlyozta azok szükségességét. Szó esett a hosszadalmas szavazási procedúrákról, a parlament tekintélyéről, az egyes jogkörök kiterjesztésének lehetőségeiről. A hozzászólások során ismét szóba kerültek a napirend előtti felszólalások. Az általános vitát elnapolták. Folytatódott az akadémiai törvény, valamint a Ptk. módosításának általános vitája. A keddi ülés szintén napirend előtti felszólalással kezdődött. Világosi Gábor (SZDSZ) az utóbbi időben bekövetkezett tűzesetekről és azok több milliárdot kitevő káráról beszélt. A képviselő megkérdezte: milyen a tűzoltóság technikai felkészültsége, s mikor lesz törvény a tűzoltóságról. Józsa Fábián válaszában elmondta, hogy a Belügyminisztérium nagy erőfeszítéseket tesz a tűzoltóság technikai fejlesztésére és a létszám növelésére is. Emlékeztetett azonban rá, hogy ez a kormány milyen szervezetet örökölt. Azt is elmondta, készül a tűzvédelmi törvény, aminek, reménye szerint, a parlament megszavazza majd a költségvetését. Ezután Balsai István igazságügyminiszter előterjesztése alapján megkezdődött az ügyészségről szóló, három jogszabályt tartalmazó törvénycsomag általános vitája. Balsai István elmondta: nem sikerült hatpárti konszenzust elérni a kétharmados törvény előkészítése során, egynémely párt amúgy is érdektelenséget mutatott. Ennek ellenére a tervezet igen fontos és időszerű. A legfontosabb változás: az ügyészség megszűnne mint önálló hatalmi ág, működése a kormánynak lenne alárendelve. Az Alkotmány ezzel kapcsolatos módosítása a csomagterv egyik összetevője. A másik két jogszabály-tervezet közül az egyik általánosságban foglalkozik az ügyészségekkel, azaz az irányításukkal, a szervezeti felépítésükkel, alkalmazottainak szolgálati viszonyaival. A másik tervezet konkrétan meghatározza az ügyészségek egyes feladatait. A kinevezésekkel kapcsolatban Balsai István elmondta: az ügyészeket - a legfőbb ügyész javaslata alapján - az igazságügy-miniszter nevezné ki, a legfőbb ügyészt pedig miniszterelnöki javaslatra - a köztársasági elnök. A miniszteri expozé után az illetékes bizottságok, illetve a frakciók vezérszónokai kaptak szót, melyről holnap számolunk be olvasóinknak. - jj- - Polgármesteri fogadóóra Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala értesíti a város lakosságát, hogy dr. Rapcsák András polgármester következő fogadóórája 1993. szeptember 3-án, délelőtt 7-től 9 óráig lesz a Városháza I. em. 8. szobában. 7-hetes vörösbarna, arca feketerajzos, kb. 4 kgos kiskutya József A. u. 8 szám alól elkóborolt Tetoválási száma $72. A kutyus vágott fülű, jelenleg is sürgős orvosi kezelést igényel A befcsületes megtalálót jutalomban részesítem. Jelentkezni lehet a József A. u. 8. sz. alatt vagy a szerkesztőségünkben. VÁSÁRHELY ÉS VIDÉKE 1993. szeptember 1., szerda A Toyotánál még a büfé is kötelező A használt autók vásárhelyi forgalmának áttekintése után az új autók iránti keresletről is érdemes néhány információval gazdagodni. Gondolom az autók szerelmesei jártak már a Mikrotechnika Kft. autószalonjában, amely a Toyota hivatalos márkaképviselője. Ez a vállalkozás már olyan profi szintű, hogy méltán tükrözi a japán gondolkodásmód hosszútávú gazdasági szemléletét. Az ügyvezető igazgatóhelyettessel, Czuczi Győzővel végigjártuk az autószalont, a szerelő- és szervizcsarnokot, valamint az eladásra váró autók „ raktárkészletét” A legmeglepőbb az volt számomra, hogy a Ladák valamennyi márkája ott sorakozott az udvaron. - Ladákat is árulnak a Toyotánál? - Természetesen. Tavaly hónapokig állt az udvaron 28 Lada. Januárban egyszer csak annyira megnőtt a kereslet, hogy gyorsan rendeltünk Hollandiából 106 darabot. - Miért? A Ladának nincs Magyarországon képviselete? - De van, csak 5-6 hónapra tudják vállalni az igények kielégítését, így egy kicsit drágábban adjuk, de van. - Önöknél is előfordult, hogy orosz állampolgárok vásároltak Ladát? - Nem tudom hová számítsam őket, de Ukrajnában Ladát adtunk el és egy Toyotát. - Látom, Toyotából óriási a kínálat. Kereslet is van? - Az eladási tevékenységünk három részből tevődik össze. Sportkocsik, személyautók és haszongépjárművek. A sport- és személyautók tekintetében kicsit drágábbak vagyunk, de ez a jen-elszámolás miatt van. A jen erősödése és a forint gyengülése eredményezi a magasabb árfekvést. Ebben a hónapban már sikerült elérnünk, hogy 6 százalékkal olcsóbban adhassuk autóinkat. A haszongépjárművek tekintetében viszont meglehetősen jó árakkal dicsekedhetünk. - Hány autót adtak el ebben az évben, illetve augusztusban? - Idén 109 Ladát és 28 Toyotát, augusztusban 6 Ladát és 4 Toyotát. - Ez több, mint gondoltam, de a Toyoták esetében kevesebb, mint a tavalyi. Hogyan prognosztizálja ön a cég jövőjét? - A japán autókról kialakult képet az európai autógyárak általános ellenpropagandája alakította olyanná, amilyen. Az igazság az, hogy a magasabb árak mögött magasabb felszereltség mutatkozik. Ha egy százezer forinttal drágább japán autó felszereltségével látnának el egy európai autót, az a jelenlegi áránál legalább háromszázezerrel kerülne többe. A japánok olyan követelményekkel állnak elő, amely a XXI. századra utal, technikai, gazdasági és szolgáltatási színvonal tekintetében egyaránt. Kezdve a Toyoták benzinbefecskendező elektromos érintkezőinek aranyozott lamelláitól a szervizhálózat, az alkatrészellátáson keresztül a kötelező büfé létrehozásáig. Ezt nem kell prognosztizálni, ez a gondolkodásmód önmagában hordozza a perspektívákat. A japánok abban gondolkodnak, hogy lesz még Magyarországon vásárlóerő. Rozmárus Sándor A képviselő azért képviselő, hogy képviseljen például bennünket, vásárhelyieket. Aztán a pártját és azon keresztül az egész országot. Itthon és külföldön egyaránt. A tegnapi lapszámunkban közreadtuk a dr. Grezsa Ferenccel készült beszélgetés néhány kérdését a válaszokkal együtt. Azonban a tőle kapott információkban sokkal több minden van, mint amennyit abból leközölni tudtunk. Mire gondolok? A képviselő azt mondja: „ ha van valamilyen elképzelés, ami mögé igyekszem valamilyen támogatást szerezni...” Ebben a mondatban két nagyon fontos dolog van. Egy: „ ha van valamilyen elképzelés” mondatrész arra utal, kell hogy legyen a városnak önálló, konkrét és határozott elképzelése. Hol alakulnak ki ezek az elképzelések. A fejekben. Ahonnan papírra kerül, határozati javaslattá tisztul és a közgyűlés nyomja rá a pecsétet. De hogy egy határozat széleskörűen, minden szempontból alátámasztott legyen, kellenek olyan emberek, akik ezt az „ alátámasztást” megsegítik. Utánajárnak a témának, hozzáteszik a maguk észrevételeit, magán vagy hivatalos beszélgetéseken szóba hozzák, érvelnek mellette, hiszen itt általában a magasszintű politikai, gazdasági, sőt elsősorban pénzügyi háttér a meghatározó. Nos, ilyen emberek az országgyűlési képviselők. Vagyis a mondat második része (kapcsolódva az elsőhöz) „ igyekszem valamilyen támogatást szerezni. ...” Az igyekezet szó mögött hangsúlyozottan az áll, hogy latba vetik személyes befolyásukat, amelyet ez alatt a három év alatt munkájuk eredményeképp vívtak ki maguknak a törvényalkotásban végzett munkájukkal. Grezsa Ferenc épp azok közé tartozik, akik emberi és politikusi megbecsülést fáradhatatlan jogalkotói munkájával vívta ki, tehát ha ő mond valamit, arra magasabb körökben is odafigyelnek. Példát is mondok. Itt van ez a miniszteri látogatás. Senki nem képzelheti, hogy az ilyen dolog úgy megy, hogy „ jó hogy látom miniszter úr, épp mondani akartam, ideje volna már eljönnie Vásárhelyre, volna itt egy-két elintézni való!” Mint ahogy a riportban is elhangzott Mádl Ferencnek többszáz meghívása van. Grezsa Ferenc pedig azt a kifejezést használta: „ sikerült meghívnom” a miniszter urat. Vagyis nem volt egyszerű meggyőznie, hogy a miniszternek a sok száz meghívás közül épp a vásárhelyi kérésnek tegyen eleget, és ne - mondjuk - a szekszárdinak. Miért tudott hatni Grezsa Mádlra? Mert Mádl tudta, hogy ez a képviselő, akivel beszél értékes ember. Meggyőződött róla. Ugyanis a felsőoktatási törvényjavaslat megalkotása során intenzíven dolgozott mellette. Bízhat benne. Ekkor tesz szert bizonyos jelentőségre Grezsa Ferenc vásárhelyisége, és élve a megszerzett bizalommal tárta fel városa problémáit az előtt az ember előtt, akitől méltán várható, tud és képes előre mozdítani néhány Vásárhely számára több szempontból is fontos ügyet. És sikerült a miniszter beleegyezését elnyerni. Mit nyerhet a város? A miniszteri látogatás napirendjére olyan kérdéseket sikerült felvenni, ami már régóta nyomasztja Vásárhely és a megye kapcsolatát. Az önkormányzati vagyon kérdéskörét régóta feszíti az Ógimnázium épületkomplexumának tulajdonjogi helyzete. Megyei kezekben van. A benne lévő Galériával, s annak műkincseivel együtt. Ha ez a téma napirendre kerül talán megtalálják a módját, hogy az Ógimnáziumot először is a Bethlenhez csatolják, és hogy az épület a megyei közgyűlés tulajdonából Hódmezővásárhely önkormányzatának rendelkezése alá kerüljön, és eredeti funkcióját visszakaphassa. Továbbá az Alföldi Galéria sorsa is jobbra fordul és ismét „ hazai” tulajdonba kerülhet. Ha ez így lesz, dr. Grezsa Ferencről valóban elmondható megtette, amit tennie kellett, s elvégezte, amit el kellett végeznie. Hiszen bennünket képvisel. Marász Attila Vélemények A múlt héten hazánkba látogatott a francia védelmi miniszter. Utazgatott, tárgyalgatott, gondolkozott. Arra a kérdésre, hogy Magyarországnak lehetséges-e NATO-tagnak lennie, azt válaszolta: Nem aktuális. Majd talán egy év múlva. Egybecseng ez avval a nyugati véleménnyel, hogy Magyarországot egy esetleges konfliktus esetén megvédeni nem áll módjukban. Természetesen valamilyen válaszreakciójuk lenne. A múlt héten hazánkba látogatott az amerikai képviselőház egy magyar származású tagja is, Tom Lantos. Ő viszont azon munkálkodik néhány társával egyetemben, hogy Magyarország minél hamarabb NATO-tag lehesen. A dolog hátteréhez nem kell sok találgatás. A helyzet feszültségét még egyik napilapunk is igyekszik követni, háborút emleget a címoldalon, csakhogy példányszámát növelhesse. Nagyon felelőtlen, ócska húzás. Magyarország közben kötélen egyensúlyoz, bár természetesen nem kell helyzetünket túldramatizálni. Egyensúlyoznunk azonban kell, mint mindig. Csak nyugatra bízni magunkat ostobaság, mint ezt a félévszázaddal korábbi események igazolják. Akkor sem volt. Csehszlovákia és Ausztria ügye nem csak német belügy, kisebbség-ügy. Mint ahogy a „ jugoszláv-kérdés" sem csak az. Agresszorokkal tárgyalóasztalhoz ülni? Csak reménykedhetünk, hogy Nyugat-Európa is tanult, azt mondják tudás az, amire saját bőrödből is megy. K. E.