Vásárhely és Vidéke, 1994. február (4. évfolyam, 881-904. szám)
1994-02-01 / 881. szám
IV évfolyam, 881. szám 1994. február 1., kedd Ára: 6 Ft Mi írja a mártélyi holtat sorsa? Nem újdonság senki számára sem, hogy a mártélyi holtág körül jó ideje gondok vannak, s az sem, hogy vannak elképzelések, tervek, sőt már konkrét intézkedések is ahhoz, hogy ez az üdülőterület valóban vonzza a kikapcsolódni vágyókat. Közismert az is, hogy az üdülőtelkek és házak természetvédelmi területen fekszenek, így szigorú rendelkezések szabályozzák a működtetést és a fejlesztést. Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium képviseletében nem csupán vendégként járt legutóbb városunkban a mártélyi holtág jövőjéről folytatott tanácskozáson, hanem a vásárhelyi főiskolán szerezte hajdan első diplomáját, így — mivel szenvedélyes természetkutató és ornitológus — éveken át személyesen járta be a Mártélyi Tájvédelmi Környezetet. Munkahelyén beszélgettünk arról, hogyan is áll jelenleg a holtág problémája. — Köztudott, hogy a tájvédelmi körzetbe eső területeken minden tevékenységet szabályoz a rendelkezés — kezdte Haraszthy László, — a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben három zónát különböztetünk meg. Az északi zóna az üdülőterülettel az emberi kikapcsolódást szolgálja, a középső az úgynevezett ütközőzóna, amely elválasztja a természetvédelmi rendeltetésű Körtvélyest és Barcs-rétet az emberi nyüzsgéstől. Az üdülőterületen megkötés, hogy tájidegen fafajokat, bokrokat telepíteni nem szabad, és hogy a környezet szennyezésére is fokozottan ügyelni kell. — Egy felmérés azt igazolja, hogy a mártélyi holtág partján lévő üdülőtelep terhelő hatása sokszorosa a megengedhetőnek a vízfelület nagyságához képest. — Ráadásul a csatornázás is megoldatlan, így maga az üdülőterület erősen szennyező, nem szólva az árvízvédelmi gáton kívülről érkező egyéb szennyezésekről. Anyagiak hiányában ez a probléma csak nehezen és fokozatosan oldható meg. — Az új vízáremelő segítségével a vízszint emelése megoldható. Problémát jelent a feliszapodás is. — A holtág kotrása egy idő után elengedhetetlen lesz, de ez is sokba kerül. — Ezzel kapcsolatban külön kérdés, hová kerüljön a kitermelt nagy mennyiségű iszap. Volt elképzelés, hogy a kubikgödröket töltsék fel vele. — A kubikgödrök védettek! Oda iszapot tölteni nem szabad! — Újabban ellentétek tapasztalhatók a természetvédelmi kezelőszervek és Hódmezővásárhely városa között a holtág jövőjét illetően. — Minden egyes problémát a legkörültekintőbben meg kell vizsgálni, mielőtt döntés születne. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet a ramsari egyezménybe tartozó kiemelten védett terület, és ebbe — nem logikusan — az üdülőtelep is beletartozik, noha ezt semmi sem indokolja. — Beier László bizonyos területcsere lehetőségét vetette fel az üdülőterület önkormányzati kezelésbe adása kapcsán. Ez a csereterület lehetővé tenné a természetvédelmi fontosságú részek kiegészítését. Az alapvető védettségi szempontok megmaradnának az üdülőterületen továbbra is, ha helyi védettség alá kerülne. Magam rövidesen szeretnék személyesen is körülnézni a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben, mert meg kell vizsgálni a terület jelenlegi állapotát. Nem tartom különösnek, hogy a város és a természetvédelmi kezelőszervek egyes dolgokban nem jutnak azonnal egyezségre. Bízom azonban abban, hogy meg fog születni a mindkét fél számára elfogadható végső megoldás! Lelkes István Negyvenöt perc Vásárhelyről A Magyar Televízió Belpolitikai Szerkesztősége a múlt héten filmet forgatott Hódmezővásárhely jelenéről, művészeti, kulturális, gazdasági életéről. A dokumentumfilm címe: Árnyékból. Az anyag készítői: Nagy László szerkesztő-riporter és Cs. Farkas Mihály rendező. A negyvenöt perces címet szerdán délután negyed hattól sugározza az egyes csatorna. Vásárhelyi helyek és személyek Németh László műveiben Mint tudjuk, ha elkészül a Nemzeti Alaptantervként ismert kerettanterv, valamint a helyi tantervek, a diákok sokkal több helyi vonatkozású ismeretet fognak elsajátítani (sajátíthatnak el), mint korábban. Ehhez azonban szükség lesz a város történetét ismerő tanárokra, továbbá olyan kiadványokra, jegyzetekre, melyek a tanár munkáját segítik. Talán egy ilyen jellegű segédanyagnak számít a Németh László Vásárhely földrajza című füzet is, melyet néhány napja a könyvtár ruhatáránál adtak a kezembe. A füzet Németh László-idézeteket tartalmaz, háromszáz példányban jelent meg; a válogatás Kőszegfalvi Ferenc munkája. A kiadvány idézetei nagyon érdekesek, figyeljünk csak: „ Vásárhelyen én először Móricz Zsigmonddal jártam.” ... „ Az akadémia dobogóján egy verstani munkához kellett hozzászólnom, s mellettem egy fiatal nyelvész óperzsa, végül s nem tudom még milyen szövegekből kezdett idézgetni. Néhány perc múltán valami gyanút fogott bennem, s a szomszédomhoz fordultam. Nem tudja hová való ez az ember? — Tán csongrádi — mondja. De én akkor már biztos voltam, hogy vásárhelyi, s egyike azoknak a híres diáknyelvészeknek, akiknek virtusait tanáruk — az Égető Eszter Bozsója — oly humorral élegy áhítattal szokta emlegetni”. „ A Tisza felé indulok a hosszú Zrínyi utcán... A körtöltésnél visszafordulok, s a Tarján gyepes sikátorain... ballagok befelé, míg csak... ott állok a Holló utcai iskola előtt, mely néhány éven át egyik színdarabom nevét viselte.” Az idézetek alatt magyarázatok, egy-két szó világosítja föl az olvasót. A nagyon szép mondatok, a füzet hangulata pedig regényeinek újraolvasására ösztönöz és — minden bizonnyal sikerrel. B. A. Suttog a város • •Összefüggések vonzásában Az elmúlt héten elkövetett brutális szegedi négyes gyilkosság alaposan felkavarta a kedélyeket, s mivel a rendőrség — a nyomozás érdekében — nem ad felvilágosítást, a városlakók találgatni kezdtek. Az így szárnyra kapó információkat rendre szűkszavú sajtóközleményben cáfolják meg a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság illetékesei. A hét végén elfogott, s a kiadott fantomképre hasonlító személlyel kapcsolatban csupán annyi szivárgott ki: az ügy sokkal bonyolultabb és kényesebb annál, hogy hurráoptimizmusban törjünk ki. A nyomozók egyelőre — sok apróbb részlet mellett — azt kutatják, milyen összefüggés lehet a 7. Nagygyilkosság, valamint a kecskeméti (itt három embert öltek meg), az orosházi és a palicsi (5 áldozatot követelt a brutalitás) merényletek között. A jelek egyelőre arra utalnak, hogy az utóbbi három gyilkosság között összefüggés van, amire a lőszerek azonosságából következtetnek. A tézisek szerint mindhárom eset összefüggésében lehet a vendéglátós szakmával, legalább is az elhunytak munkaterületét illetően. A harmadik találkozási pont maga Szeged. Az orosházi Márton Edit Farkas Imre révén kapcsolódik a napfény városához, a Kecskeméten meggyilkolt Kujundzics egy szegedi vállalkozásban volt érdekelt, míg a Z. Nagy-család tősgyökeres szegedinek számít, hiszen az idősebb Z. Nagy Bálint-féle cukrászmesterművek már a század dereka előtt is híresek voltak, s az oda látogatók számára összekapcsolódott Szeged nevével. Suttog a nagyváros, tegnap például arról: a január 24-re virradó éjszakán nagy volt a sürgés-forgás Z. Nagyék Bárka utcai otthonában, s nagyon valószínű, hogy az áldozatok közül engedte be valaki a tettes(eke)t, hiszen a házat olyan nyugati számkombinációs rendszer védte, amely a legrutinosabb bűnözőknek is ellenáll. - péter - Törököt fogott a Mátyás utca A Mátyás Utcai Olvasókörben régóta tart a tánc és illem oktatása. Tavaly ősszel azonban Lator Gyula, a szakma kiváló művelője elhunyt, a táncosok oktató nélkül maradtak. A napokban hallottam, hogy a tánciskola ismét működik. Szombaton elmentem az olvasókörbe, és a délutáni próbán megismerkedtem Földesi Gyulával, aki az olvasókörök ismert anyagi kondíciói mellett vállalta a tanfolyam további vezetését. A táncterembe lépve meglepetten tapasztaltam, hogy az ifjúság csárdást tanul. Az ősz homlokú tanár a kör közepén táncolt. Éppen egy háromszor nyolc ütemű lépéssorozatot mutatott be. Aztán észrevett. A kezdő csöppségeket rábízta a haladókra, majd mellém lépett és nagyon barátságosan bemutatkozott. Kissé gyöngyözött . homloka, amikor beszélgetésbe kezdtünk. (Folytatás a 2. oldalon) Hozamot fizet a Pillér Alap Február 15-től hozamot fizet a Pillér Első Ingatlanbefektetési Alap. Az alapkezelő várakozásainak megfelelően a befektetők a tízéves futamidő első évében 5 százalékos hozamot vehetnek át a jegyzési helyeken. A hozamra az alap tavaszi és őszi kibocsátásán Pillér-jegyet szerzők egyaránt jogosultak. Azok a befektetők, akik a befektetési jegyet kérték és nem a róla szóló letéti igazolást, csak a Budapest Bank fővárosi, Kálmán utca 2. szám alatti fiókjában vehetik fel a pénzt. Keresse a Hód Taxit az alábbi telefonszámokon: 344-868 (központ) 342-190 342-888 Személy- és teherfuvarozás! !