Vásárhely és Vidéke, 1994. február (4. évfolyam, 881-904. szám)

1994-02-01 / 881. szám

IV évfolyam, 881. szám 1994. február 1., kedd Ára: 6 Ft Mi írja a mártélyi holtat­ sorsa? Nem újdonság senki számára sem, hogy a mártélyi holtág körül jó ideje gondok vannak, s az sem, hogy van­nak elképzelések, tervek, sőt már konk­rét intézkedések is ahhoz, hogy ez az üdülőterület valóban vonzza a kikap­csolódni vágyókat. Közismert az is, hogy az üdülőtel­kek és házak természetvédelmi terüle­ten fekszenek, így szigorú rendelke­zések szabályozzák a működtetést és a fejlesztést. Haraszthy László, a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Minisztéri­um képviseletében nem csupán ven­dégként járt legutóbb városunkban a mártélyi holtág jövőjéről folytatott tanácskozáson, hanem a vásárhelyi főiskolán szerezte hajdan első diplo­máját, így — mivel szenvedélyes ter­mészetkutató és ornitológus — éve­ken át személyesen járta be a Márté­lyi Tájvédelmi Környezetet. Munka­helyén beszélgettünk arról, hogyan is áll jelenleg a holtág problémája. — Köztudott, hogy a tájvédelmi körzetbe eső területeken minden tevé­kenységet szabályoz a rendelkezés — kezdte Haraszthy László, — a Márté­lyi Tájvédelmi Körzetben három zó­nát különböztetünk meg. Az északi zóna az üdülőterülettel az emberi ki­­kapcsolódást szolgálja, a középső az úgynevezett ütközőzóna, amely elvá­lasztja a természetvédelmi rendelteté­sű Körtvélyest és Barcs-rétet az embe­ri nyüzsgéstől. Az üdülőterületen meg­kötés, hogy tájidegen fafajokat, bok­rokat telepíteni nem szabad, és hogy a környezet szennyezésére is fokozottan ügyelni kell. — Egy felmérés azt igazolja, hogy a mártélyi holtág partján lévő üdülő­telep terhelő hatása sokszorosa a megengedhetőnek a vízfelület nagy­ságához képest. — Ráadásul a csatornázás is meg­oldatlan, így maga az üdülőterület erősen szennyező, nem szólva az ár­­vízvédelmi gáton kívülről érkező egyéb szennyezésekről. Anyagiak hiá­nyában ez a probléma csak nehezen és fokozatosan oldható meg. — Az új vízáremelő segítségével a vízszint emelése megoldható. Prob­lémát jelent a feliszapodás is. — A holtág kotrása egy idő után elengedhetetlen lesz, de ez is sokba kerül. — Ezzel kapcsolatban külön kér­dés, hová kerüljön a kitermelt nagy mennyiségű iszap. Volt elképzelés, hogy a kubikgödröket töltsék fel vele. — A kubikgödrök védettek! Oda iszapot tölteni nem szabad! — Újabban ellentétek tapasztal­hatók a természetvédelmi kezelő­szervek és Hódmezővásárhely váro­sa között a holtág jövőjét illetően. — Minden egyes problémát a leg­körültekintőbben meg kell vizsgálni, mielőtt döntés születne. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet a ramsari egyez­ménybe tartozó kiemelten védett terület, és ebbe — nem logikusan — az üdülőtelep is beletartozik, noha ezt semmi sem indokolja. — Beier László bizonyos terület­­csere lehetőségét vetette fel az üdülő­terület önkormányzati kezelésbe adá­sa kapcsán. Ez a csereterület lehe­tővé tenné a természetvédelmi fon­tosságú részek kiegészítését. Az alap­vető védettségi szempontok megma­radnának az üdülőterületen tovább­ra is, ha helyi védettség alá kerülne.­­ Magam rövidesen szeretnék sze­mélyesen is körülnézni a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben, mert meg kell vizsgálni a terület jelenlegi állapotát. Nem tartom különösnek, hogy a város és a természetvédelmi kezelőszervek egyes dolgokban nem jutnak azonnal egyezségre. Bízom azonban abban, hogy meg fog születni a mindkét fél számára elfogadható végső megoldás! Lelkes István Negyvenöt perc Vásárhelyről A Magyar Televízió Belpoli­tikai Szerkesztősége a múlt hé­ten filmet forgatott Hódmező­vásárhely jelenéről, művészeti, kulturális, gazdasági életéről. A dokumentumfilm címe: Árnyék­ból. Az anyag készítői: Nagy László szerkesztő-riporter és Cs. Farkas Mihály rendező. A negy­venöt perces címet szerdán dél­után negyed hattól sugározza az egyes csatorna. Vásárhelyi helyek és személyek Németh László műveiben Mint tudjuk, ha elkészül a Nem­zeti Alaptantervként ismert keret­­tanterv, valamint a helyi tantervek, a diákok sokkal több helyi vonatko­zású ismeretet fognak elsajátítani (sajátíthatnak el), mint korábban. Ehhez azonban szükség lesz a város történetét ismerő tanárokra, továb­bá olyan kiadványokra, jegyzetek­re, melyek a tanár munkáját segítik. Talán egy ilyen jellegű segéda­nyagnak számít a Németh László Vásárhely­ földrajza című füzet is, melyet néhány napja a könyvtár ruhatáránál adtak a kezembe. A füzet Németh László-idézeteket tar­talmaz, háromszáz példányban je­lent meg; a válogatás Kőszegfalvi Ferenc munkája. A kiadvány idézetei nagyon érde­kesek, figyeljünk csak: „ Vásár­helyen én először Móricz Zsigmond­­dal jártam.” ... „ Az akadémia do­bogóján egy verstani munkához kel­lett hozzászólnom, s mellettem egy fiatal nyelvész óperzsa, végül s nem tudom még milyen szövegek­ből kezdett idézgetni. Néhány perc múltán valami gyanút fogott ben­nem, s a szomszédomhoz fordul­tam. Nem tudja hová való ez az ember? — Tán csongrádi — mond­ja. De én akkor már biztos voltam, hogy vásárhelyi, s egyike azoknak a híres diáknyelvészeknek, akiknek virtusait tanáruk — az Égető Eszter Bozsója — oly humorral élegy áhí­tattal szokta emlegetni”. „ A Tisza felé indulok a hosszú Zrínyi ut­cán... A körtöltésnél visszafordu­lok, s a Tarján gyepes sikátorain... ballagok befelé, míg csak... ott ál­lok a Holló utcai iskola előtt, mely néhány éven át egyik színdarabom nevét viselte.” Az idézetek alatt magyarázatok, egy-két szó világosítja föl az olva­sót. A nagyon szép mondatok, a füzet hangulata pedig regényeinek újraolvasására ösztönöz és — min­den bizonnyal sikerrel. B. A. Suttog a város • •Összefüggések vonzásában Az elmúlt héten elkövetett brutális szegedi négyes gyilkosság alaposan felkavarta a kedélyeket, s mivel a rendőrség — a nyomozás érdekében — nem ad felvilágosítást, a városla­kók találgatni kezdtek. Az így szárny­ra kapó információkat rendre szűk­szavú sajtóközleményben cáfolják meg a Csongrád megyei Rendőr-főkapi­tányság illetékesei. A hét végén elfogott, s a kiadott fantomképre hasonlító személlyel kap­csolatban csupán annyi szivárgott ki: az ügy sokkal bonyolultabb és kénye­sebb annál, hogy hurráoptimizmusban törjünk ki. A nyomozók egyelőre — sok ap­róbb részlet mellett — azt kutatják, milyen összefüggés lehet a 7. Nagy­gyilkosság, valamint a kecskeméti (itt három embert öltek meg), az oroshá­zi és a palicsi (5 áldozatot követelt a brutalitás) merényletek között. A je­lek egyelőre arra utalnak, hogy az utóbbi három gyilkosság között összefüggés van, amire a lőszerek azonosságából következtetnek. A té­zisek szerint mindhárom eset össze­függésében lehet a vendéglátós szak­mával, legalább is az elhunytak mun­katerületét illetően. A harmadik talál­kozási pont maga Szeged. Az oroshá­zi Márton Edit Farkas Imre révén kapcsolódik a napfény városához, a Kecskeméten meggyilkolt Kujundzics egy szegedi vállalkozásban volt érde­kelt, míg a Z. Nagy-család tősgyöke­res szegedinek számít, hiszen az idő­sebb Z. Nagy Bálint-féle cukrász­­mesterművek már a század dereka előtt is híresek voltak, s az oda látogatók számára összekapcsolódott Szeged nevével. Suttog a nagyváros, tegnap például arról: a január 24-re virradó éjszakán nagy volt a sürgés-forgás Z. Nagyék Bárka utcai otthonában, s nagyon va­lószínű, hogy az áldozatok közül en­gedte be valaki a tettes(eke)t, hiszen a ház­at olyan nyugati számkombiná­ciós rendszer védte, amely a legruti­nosabb bűnözőknek is ellenáll. - péter - Törököt fogott a Mátyás utca A Mátyás Utcai Olvasókörben régóta tart a tánc és illem oktatása. Tavaly ősszel azonban Lator Gyula, a szakma kiváló művelője elhunyt, a táncosok oktató nélkül maradtak. A napokban hallottam, hogy a tánciskola ismét működik. Szombaton elmentem az olvasókörbe, és a délutáni próbán megismerkedtem Földesi Gyulával, aki az olvasókörök ismert anyagi kondíciói mellett vállalta a tanfolyam további vezetését. A táncterembe lépve meglepetten tapasztaltam, hogy az ifjúság csárdást tanul. Az ősz homlokú tanár a kör közepén táncolt. Éppen egy háromszor nyolc ütemű lépéssorozatot mutatott be. Aztán észrevett. A kezdő csöppségeket rábízta a haladókra, majd mellém lépett és nagyon barátságosan bemutatkozott. Kissé gyöngyözött .­ homloka, amikor beszélgetésbe kezdtünk. (Folytatás a 2. oldalon) Hozamot fizet a Pillér Alap Február 15-től hozamot fizet a Pil­lér Első Ingatlanbefektetési Alap. Az alapkezelő várakozásainak megfelelő­en a befektetők a tízéves futamidő első évében 5 százalékos hozamot vehetnek át a jegyzési helyeken. A hozamra az alap tavaszi és őszi kibocsátásán Pillér-jegyet szerzők egyaránt jogosultak. Azok a befekte­tők, akik a befektetési jegyet kérték és nem a róla szóló letéti igazolást, csak a Budapest Bank fővárosi, Kál­mán utca 2. szám alatti fiókjában vehetik fel a pénzt. ­ Keresse a Hód Taxit az alábbi telefonszámokon: 344-868 (központ) 342-190 342-888 Személy- és teherfuvarozás! !

Next